Független Budapest, 1909 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1909-02-16 / 7. szám
2 FÜGGETLEN BUDAPEST. építési hitelek kamatlába és törlesztése egyszer s mindenkorra fix perczentuáczióban állapíttatott meg és a háziurak nem mondhatják, hogy »mától fogva nagyobb kamatot kell fizetnem, tehát nagyobb bért is kell szednem«. Az adó sem növekedett és a régebbi házakat nem a mai drágább építési költségekkel építik fel: mindezek tehát nem szolgálhatnak mentségül a folytonos stájgerolásokhoz. A puszta tény az, hogy itt a legközönségesebb uzsoráról van szó, a mely a tipikus uzsorának összes kritériumát magában foglalja. Kevés a lakás, ez egyszerű magyarázata a lakbérdrágaságnak. A fővárosban az építkezés nem tart lépést a lakosság gyarapodásával, a lakáskereslet egyre nagyobb lesz és ezzel szemben nem nő megfelelő mértékben a lakáskinálal. Ennek az aránytalanságnak az eredménye aztán a lakásínség és az ennek kamatoztatásával folytatott lakásuzsora, a mely végeredményében a legszörnyübb lakásnyomorra vezet, a szobaurak, ágyrajárók és túlzsúfolt lakások óriási nagy számával. És e tekintetben ismét csak cserben hagyta a miniszterelnököt éleslátása, a mikor azt vitatja, hogy kereslet és kínálat természetes alakulásába az állam és a hatóság bele nem nyúlhat. A tény az, hogy a háztulajdonosok, a kik abban a helyzetben volnának, hogy uj házakat építsenek, ezt tervszerűen, vagy legalább is ösztönszerüen elmulasztják, tudván azt, hogy minden uj lakás a kínálatot növeli és a lakbér folytonos felsrófolásának ellenszeréül szolgálna. A mily egyszerű a lakásínség beteges állapotának a diagnózisa, olyan közelfekvő az orvoslása is. Minthogy kevés a lakás, építeni kell sok uj lakást. De mert azok, a kiknek módjukban volna építeni — tudniillik a háziurak — ezt saját jól felfogott érdekükben nem teszik, nem marad más hátra, mint a lakosság szociális érdekének szemmeltartá- sával, a hatósági eszközökkel való nagyarányú építkezés. Ez nem feladata az államnak és ebben teljesen igazat kell adni Wekerlének, mert hiszen ez nem országos ügy, hanem a székesfőváros dolga, léhát a székesfőváros községi politikájától vár megoldást. Igenis, egyesegyedül Budapest székesfővárosának kötelessége, kommunális eszközökkel végetvetni a lakásnyomornak. Ez pedig másként nem lehetséges, mint nagyszámú fővárosi bérháznak sürgős felépítésével. A »Független Budapest« a tények logikájából folyó ezt a következtetést már évekkel ezelőtt levonta és hirdette. Kél év óta állandóan kardoskodunk a mellett, hogy a főváros a saját üres telkeit építse he nagy bérházakkal. Tisztára láttuk, hogy néhány ezer uj lakás felépítése egy csapásra véget- vetne a nagy lakbérdrágaságnak. Ezt az eszmét annak idején kicsinyléssel fogadták, azt mondván, hogy a főváros nem lehet építési spekuláns Azóta a tények és a szociális érzék látható megerősödése meggyőzték a közvéleményt arról, hogy más segítség, mint az általunk ajánlott, nem lehetséges. És a főváros nagy beruházási programmjában ime már 30 milliót látunk beállítva bérházak építésére. Vázsonyi maga is sürgeti fentérintett czikkében ennek az építési akcziónak gvors foganatbavételét és Feleky Béla dr. fővárosi bizottsági tag konkrét indítvány formájába öntötte a tervet. Az általunk elvetélt inas r> léhát kicsirázott és szívesen átengedjük az eszme dicsőségét másoknak, de viszont sürgetnünk kell mentül hamarább való megvalósítását. Ez az agyonnyomorgatott polgárság nem várhat a nagy beruházási akczió nyélbe- ütéséig. Mert ha még sokáig késlekedik a főváros, megérhetjük azt, hogy a kivándorlás számos okai között a lehetetlenül drága budapesti lakbér is szerepelni fog. Tanulmányozásnak, halogatásnak itt helye többé nincs. Nem szabad a nagy kölcsön Analizálásáig várni. Építés czéljaira a főváros a budapesti jelzálogintézetektől is kaphat spe- cziális építési kölcsönt, egészen függetlenül a nagy beruházási kölcsöntől. A közgyűlés küldjön ki egv külön bizottságot, melynek rövid, záros határidőn belül tétessék kötelességévé, hogy az építési kölcsönök iránt a pénzintézetekkel megállapodást létesítsen, a fővárosi bérházak terveit a mérnöki hivatallal elkészíttesse és e lépéseinek a közgyűlés által való jóváhagyása után az építkezéseket nyomban folyamatba tétesse. Nehézkesség, kishitűség vonuljon félre, a mikor arról van szó, hogy az egész polgárság exisztencziája elviselhetővé legyen. Az automobil őrülete. Két nap alatt két embert gázolt halálra a főváros utczáin a ropogó gépkocsi. Az egyik haláleset a Váczi-utczában történt déli harangszókor, a mikor a legtöbb ember sétál ebben a forgalmas utczában. Pöffeszkedő tülköléssel száguldanak végig a legszűkebb sikátorokon a benzin e gőgös lokomotivjai és a gépészek különös kedvüket lelik abban, ha a járó-kelők halálra rémülve és sikoltva ugranak félre e rohanó szörnyetegek kerekei elől. Az automobil belsejében pedig puha párnákon ülő ur büszke öntudattal pillant végig a „mizera plebs“-en, a melyik a saját lábán méri végig a főváros kövezetét. Ha a nagy tömegekben egy ilyen rohanó automobil a vagyonosság ellen gyűlöletet ébreszt, azt igazán nem lehet csodálni, mert alig tudunk izgatóbb látványt, mint a kevély, rohanó gépkocsit, a mely a nagyobb vagyonnak zsarnoki jelképe. Hogy a tömegekre mily hatással van ez az automobil-őrület, azt állapitsa meg a szo- cziál-filozófus. Annyit azonban mindnyájunknak el kell ismernünk, hogy a főváros forgalmát, a járó-kelők biztonságát, testi épségét és éleiét a rohanó guillotine-ok folyton veszélyeztetik. Szomorú dolog, ha egy főváros lakosságának folytonosan arra kell vigyázni, hogy a kocsiuton áthaladva, egy hirtelen felbukkanó gépkocsi el ne üsse. Ezen a ponton kell közbelépnie a rendőrségnek, a mely a gyors hajtást szegény bérkocsisoknál igen szigorúan bünteti. Azt halljuk, hogy a megengedett legnagyobb menetsebesség automobiloknál 20 kilométer óránként. Ha ez igy van, hát ez egyenesen abszurdum. Mert szűk és igen forgalmas utczákban ily sebesség mellett folytonos szerencsétlenségek kell hogy napirenden legyenek. Példa reá a váczi- utczai halálos eset. Persze, a bíróság meg fogja állapítani, hogy az agyongázolt gyerek saját vigyázatlanságának az áldozata. Csakhogy a vigyázatlanságnak ez a foka a normális állapot és éppen abban rejlik a hiba, hogy az automobilok oly gyorsan repülnek tova az utczákon, hogy folytonosan a leg- éberebb figyelemmel kell őrködni, merről leskelődik az emberre a veszedelem. Elvégre egy nagy város ulczai forgalmát nem lehet a legéberebb óvatosságra alapítani és nincsen abban igazság, hogy a sok százezer járó-kelő vigyázon kettőzött figyelemmel, nem pedig az a néhány száz automobil-tulajdonos és soffőr. Tessék az elenyésző törpe minoritásnak a főváros forgalmához alkalmazkodni és nem megfordítva. Ha pedig a rendőrség nem tenné meg önmagától ez automobil-őrület megakadályozására a legerélyesebb intézkedéseket, úgy a főváros közgyűlése figyelmeztesse nyomatékosan erre a kötelességére. Szép és örvendetes, ha a nagyvárosi jelleget annyira emelő automobil-közlekedés nálunk is mentül jobban elterjed, de a nagyvárosi jelleg e kidomborodásának az ára ne legyen vér és hulla. A legutóbbi két halálos elgá- zolás szolgáljon e tekintetben ösztönzésül a legkíméletlenebb rendszabályok megtételére. A roa^acs és köhögést gyorsan enyhíti a SCOTT-féle Emulsio. A Scott-féle Emulsio annyira kellemes izü, hogy azok, a kik nem bírják el a közönséges csukamájolaj izét, könnyen, sőt élvezettel táplálkoznak a SCOTT-féle Emulsio-val. Azonkívül a SCOTT-féle Emulsio sokkal jobb hatású az egészségre. Egy eredeti üveg ára 2 К 50 fii. Kapható minden gyógy tárban. Függetlenségi pártélet Budapesten. А VII. kér. függetlenségi és 48-as pártkör kedélyes estéje szombaton este zajlott le minden várakozást fe- üllmuló sikerrel. Ott volt a pártnak és a kerületnek szine-java a tágas termek képtelenek voltak a nagyszámú közönség befogadására. Megjelent azt estélyen Barabás Béla orsz. képviselő, a párt volt elnöke is, kit tüntető szeretettel és szívességgel fogadtak. Az estélyt kedélyes kabaré, majd művészi hangversen}7 vezette be, melyen közreműködtek : Virágh Jenő, Kökény Ili és Papp Jancsi a „Bonbonniére-cabaret-* tagjai, kik művészi előadásukkal megalapozták a közönség jókedvét. A hangverseny keretében Somogy iné B. Carola operaénekesnőt említjük első helyen, kinek gyönyörű énekével a közönség alig tudott betelni. Kanka Henrik hegedűn mutatta be értékes művészetét, zajos siker mellett előadván Csikváry Ernő zeneszerzőnek gyönyörű magyar nótáit a szerző zongorakisérete mellett Dr. Ladányi Miksa humoros felolvasása is osztatlan sikert aratott. Somogyi Mór zongoraművész, konzervatoriumi igazgató ragadtatta el ezután a közönséget elsőrangú művészi játékával. Sikere oly nagy volt, hogy kénytelen volt a zajos tapsvihart néhány ráadással honorálni. Bánóczi Dezső, a Thália tagja humoros előadása rekesztette be a minden izében nagysikerű és szép programmot melyet B. Virágh Géza tréfás versekben konferált végig. Az előadást táncz követte, mely reggelig tartóit. Kovács Emil ünneplése. Rendkívül meleg és szives ünneplésben részesítette a VII kerületi függetlenségi és 48-as pártkör elmúlt szerdán Kovács Emil rcf. lelkészt, a párt régi hű tagját abból az alkalomból, hogy a VI. és VII. kerületi református egyházközség őt lelkészévé megválasztotta. A pártkor vacsorát rendezett Kovács Emil tiszteletére, melyen a párt elnökségén és nagyszámú tagjain kívül megjelentek a különböző felekezetek papjai és a kerület hivatalos vezetői is. Ott voltak: Melles Emil gör. kath. esperes-plébános, Józan Miklós unitárius esperes, dr. Friedrich István főv. tanács- jegyző, dr. Csákberky Titusz kér. tiszti orvos, továbbá Kauser József műépítész, Kohn Gábor iparkamarai Az Emulsio vásárlásánál a SCOTT- féle módszer védjegyét — a halászt — kérjük figyelembe venni.
