Független Budapest, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1908-03-09 / 10. szám
FÜGGETLEN BUDAPEST. Dr. Németh Imre és dr. Szebeny Antal hozzászólása után ezt a pótjavaslatot kiadják a függetlenségi párt központi választmányának. Ligáit János köszönetét mond a vezetőségnek, a miért a polgárság érdekeit ennyire szivén viselik. Kéri, hogy a kormány kéressék fel, hogy cselekedetekben nyilvánuljon meg a fővárossal szemben érzett jóindulata. Ballagi elnök záró szavai után a nagygyűlés és elnökség éltetésével véget ért. Rovás. Vázsonyi kilépett a demokratapártból. Nem uj ötlet. Ismeretes a sugó históriája, a ki elcsapta magától a szintársulatot. Most a direktor csapta el magától a társulatot, nehogy őt csapja el a trupp. * A váró-háza folyosóján még a régi Vá- zsonyit láttuk. »A polgármesterválasztásnál lesz visszhangja a tanácsdöntésnek.« Nagy mérgesenigy henczegett. Risum tcneatis amici. Vázsonyi azt hide még szerdán, bogy a legközelebbi polgármesterválasz lásnál neki még valami szava lesz. Az uj Vázsonyi Coriolán igy átkozódolt a községi demokratapárt utolsó gyűlésén : Átok reád viszály hona, Átok reád te Sándor Pálos nép ! Átok reád te pártos Ehrlich nép ! * Vázsonyi hattyúdalából nem közlötték a lapok a leghatásosabb részletet. Most elhallgatták a máskor annyit megtapsolt ismeretes Vázsonyi frázist: Nem maradok együtt a klerikális Sándor Pállal és a klerikális Ehrlich Gusztávval. * Pető Sándor szerint a demokrata pártvezetőség balekje volt a tanácsnak. Jól értsük a pártvezetőség volt balekje a tanácsnak s nem a tanács Vázsonyiéknak. De hát akkor mért iánczolt ugv a tanács, a hogy Vázsonyi fütyült? Miért dobta ide-oda egyik kerületből a másikba a demokratáknak nem tetsző tanítókat? Hogy miért is rekedt be Vázsonyi Óbudán ! Ha még tudna fütyülni, nem múltak volna el az ódemokraták aranjuezi szép napjai. Hiresztelik majd czáfolják s mégis újra hiresztelik, hogy Andrássy Gyula gróf és Tisza István gróf kezet fognak a hatvanhetes kormányzat restaurálására a függetlenségi párt félretolásával. A függetlenségi mór megtelte kötelességét, a mór mehet. Annyira befeketítették a függetlenségi pártot, hogy most már kioszthatják neki a mór szerepét. * Vázsonyi Caesar megbukott, de Vázsonyi Cleon ott marad a városházán. * El akarta-e pusztítani Pető Sándor a várost? Sajtópör és lovagias eljárás fogja azt eldönteni. Eszünkbe jut Arany János ismeretes verse az éji bogárról: »Neki megy a falnak, nagyot koppan s azután elhallgat.« * Az ódemokraták mindent felforgató dühökben Aesopus meséit is felforgatják. A mai Aesopusnak arról kellene Írni, hogy a haldokló szamár mint rúg még egyet a fővárosi tisztviselőkön. Fiigg eile it ségi partéiét Budapesten. A VII. kerületi függetlenséqi és 48-as pártkör állal meghonosított felolvasó esték gyorsan teltek szert népszerűségre. Minden egyes felolvasó estén nagyszámmal jelennek meg a tagok, a kör Almássy- 1 éri helyiségeiben. A márcziusi 4-iki szerdai felolvasó est keretében jókai dr. Bangha Sándor tartott szabadelőadást szocziális kérdésekről, mely előadási vila követett. A magas színvonalon álló vitában az előadón kívül dr. Bari Ágoston, Földiák Gyula és Kriszkaber Leó vettek részt. Márczius 11-én szerdán eslc dr. Bari Ágoston hírlapíró tart szabad előadást „A függetlenségi politika gazdasági törekvéseiről", mely előadás iránt szokatlanul nagy az érdeklődés. Az előadási társasvacsora követi. Kossuth halálának évfordulója. Az országos lüggctlenségi párt és a főváros hazafias polgársága hagyományos kegyelettel üli meg az idén is Kossuth Lajos halálának évfordulóját. Az évforduló napján, márczius 20-án az orsz. függetlenségi és 48-as párt, a rákövetkező vasárnapon, márczius 22-én pedig a polgárság és az egyetemi ifjúság testületileg vonul ki a kerepesi-temet be, a hol emlék- beszédek kíséretében megkoszorúzza Kossuth Lajos sírját Az évforduló alkalmából Kossuth Lajos Tódor is hazaérkezik Olaszországból, hogy koszorút helyezzen édesatyja sírjára. A szabadságharcz jubileuma Az idén van a szabad sajtó kivívásának és a magyar szabadságharcz kezdetének hatvanadik évfordulója. A politikai és társadalmi körök, valamint a különféle ifjúsági és diákegyesületek a szokottnál nagyobb fénynyel ünnepük meg a jubiláns évfordulót. Az ünnepség annyival inkább általános lesz, mert az idei évforduló napja éppen vasárnapra esik. A II. kér. függetlenségi 48 as pártköre márczius 22-én, vasárnap d u. 4 órakor tartja első rendes évi közgyűlését. A közgyűlést megelőzőleg Kossuth Lajos emlékezetének áldozik a nagy gyász tizenharmadik évfordulója alkalmából. * A Zugló és környéke függetlenségi és 48-as pártköre f. hó 1-én tartotta meg évi rendes közgyűlését a pártkör helyiségében. Hamar István elnök megnyitó beszéde után dr. Kubacska András titkár számolt be a kör múlt évi politikai és társadalmi tevékenységéről, nem mulasztván el reámutatni azokra a mindenfelé nyilatkozó jelenségekre, amelyek a zuglói pártkör éleiét is hátráltatják, a kívánatos és természetes fejlődésben. Ezek a jelenségek : egyfelől a közömbösség, másfelől a mintaképen kitűnni és érvényesülni akarás. E bajok daczára is azonban elég szépen szaporodott a tagok száma és a pártkör vezetői minden lehetőt elkövettek, hogy a 48-as politikai öntudatot fejleszszék és a társadalmi tömörítés és a közjó munkáját szolgálják. Tóth Andor pénztárnoki jelentésének meghallgatása s a folyó évi költségvetés megállapítása után a választásokat ejtette meg a közgyűlés. A Tóth Andor lemondása folytán megüresedett pénztárnoki állásra Töpfner Jánost választotta meg, azután pedig megválasztotta az igazgatóság, a számvizsgáló bizottság és a választmány tagjait. Agyülés utána fehér asztalnál maradtak együtt a kör tagjai. — F. hó 3 án este a pártkör saját helyiségeiben igen szépen sikerült farsangvégi kedélyes estélyt rendezett, a melynek rendezésében Halász Hubert, Fülöp Károly, dr. Kubacska András, Slappel Béla, Pessi Giovanni, Huber Ferencz és neje szereztek magoknak bokros érdemeket. — Márczius 15-dikét a pártkor a saját helyiségeiben fogja társas vacsorával összekötve megünnepelni. A rendezők most fáradoznak az ünnephez méltó programra összeállításán. N y i 1 t t é r. Dr. med. Blum Róbert fogorvos, lakik: VI. Andrássy-ut 9. I. em. Rendel 9—5-ig. Előfizetési felhívás. A »Független Budapest« 1908. évi január hó 1-én harmadik évfolyamába lépett. Tisztes múltra tekinthetünk immár vissza, és ez a múlt lelkesít bennünket a jövő reánk váró nagy küzdelmeire. Kitartó hűséggel követtük azt a czélt, a melyet programmunkban hirdettünk és ennek a czélnak elérésére — hogy Budapest székesfőváros nagygyá, gazdaggá, magyarrá legyen — nem tériünk le soha kijelölt irányunktól. Ennek köszönhetjük, hogy a »Független Budapest« ma megerősödve, lelkes előfizetői táborra támaszkodva, folytatja harczát azok ellen, a kik a hazafias politikát a városházáról kiküszöbölni igyekszenek, a kik még ma is feláldozzák a közérdeket saját önző érdekeiknek és a kik másfél éves gazdálkodásukkal belekergették a fővárost az anyagi csődbe, melyből a fővárost csak állam- segélylyel és a polgárság zsebére irányuló felemelt községi adóval tudnák kiragadni. Ez a körülmény egymagában igazolja a »Független Budapest« létjogosultságát, melyet az előfizetők és olvasók nagy száma is szankczionál. De mentül nagyobb lesz előfizetőink tábora, annál hatalmasabban fog szavunknak visszhangja kelni, és annál könnyebben és sikeresebben érhetjük el kitűzött czélunkat. Fizessünk' hál elő a »Független Budapest«-re, kávéházakban, vendéglőkben kérjük, követeljük a »Független Budapest«-et. Előfizetési ára egész évre 10 korona, félévre 5 korona. Az előfizetési pénzek a kiadó- hivatal czímére küldendők: Budapest, VII., Rottenbiller-u. 5/A. A hétrői. Vázsonyi és a tisztviselők. Vázsonyiék bukásukban is bosszúállók. Bosszút hirdetnek Bárczy polgármester ellen s bosszul a fővárosi tisztviselők ellen. Ha megobstruálják a fővárosi háztartásának rendezését, a drágasági pótlékra váró tisztviselőknek ártanak, bukásukért rajtuk állanak bosszút. De az már igazán nemtelen módja a bosszúnak, a mit Vázsonyi egyetlen belvárosi hive, a Polónyi előszobájábót kinézett Szalay Mihály az ódemokraták tapsa között obstrukeziós indítványai során előterjesztett, hogy a legszegényebb, legnyomorultabb tisztviselők segítésére előirányzott összegből töröljenek 20.000 K t. Amikor egy kis tisztviselő meghalt, a hátra- hagyottaknak ad a tanács segítséget, hogy eltemethessék a halottukat. Ha egy tisztviselő maga, vagy családjának valamelyik tagja nagybeteg, a mikor a betegség már mindenéből kifosztotta, akkor ad a tanács száz-kétszáz korona segítséget. Csak a legvéső szükségben adja meg a tanács a segítséget s az alkalmazottak olyan nehezen jutnak hozzá, hogy csak akkor kérik, a mikor már sehová másüvé nem fordulhatnak. S ezt akarták lehetetlenné tenni az ódemokraták. De nemcsak ezt a keserves segítő falatot akarták elvenni a Vázsonyiék a tisztviselőktől, hanem becsületüket is. Vázsonyi lapja, .4 Polgár, Vázsonyi bukása felett való kesergésében Vázsonyi ellenfeleit szidalmazva, Vázsonyi \ ezérí érdemeit fejtegetve márczius 7-diki számában azt írja, hogy Vázsonyi miatt sok baksist kellett elveszíteni a városi hivatalokban. Hát a konzekvencziák? Vázsonyi és janicsárjai kiléptek a »Polgári községi demokratapártból«. Ez a párt töltötte be a legridegebb párttekintetek szerint az egyes fővárosi bizottságokat. Mellőzte a bizottságok választásánál a községi ellenzéket, mellőzte különösen a függet-
