Független Budapest, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1908-07-27 / 30. szám
FÜGGETLEN BUDAPEST. eszköznek minősíti a munkások részéről ! a sztrájkot, a munkaadók részéről a kizárást és ennek konzekvencziájaként jogi erővel ruházza tel a sztrájk vagy kizárás megszüntetése érdekében a munkaadó és a munkások között létrejött szerződést, ezzel jogérvényes szerződéssé minősítvén a kollektiv munkaszerződést, j Egyedüli korlátjául a sztrájk szabadságának a tervezet a közérdeket állítja oda, taxatíve felsorolván azokat az üzemeket, a melyekben sem sztrájk, sem kizárás megengedve nincs. Ez üzemek , a közforgalmú vasutakon kivül, melyekre nézve a pragmatika úgyis tiltja a sztrájkot: a közvilágítási, vízvezetéki üzemek, a folyam-tengerhajózási és átkelési vállalatok, a közkórházak és a hivatásos tűzoltóság. Általában véve a sztrájkok szabályozásánál az az Irán)'adó elve a tervezetnek, hogy a gazdasági harcz munkás és munkaadó között e két tényezőre szorítkozzék és hogy a harcz át ne csaphasson idegen területre. Egyébként a tervezet teljes egyenjogú felekként állitja egymással szembe a munkásokat és a munkaadót, a kiknek sem javára sem rovására az államhatalom be nem avatkozik a gazdasági harcz eldöntésébe, a mi kitűnik abból, hogy az összes szabályok teljes paritásosán, egyaránt vonatkoznak úgy a munkabeszüntetésekre, mint a munkáskizárásokra. A mi szabad a munkaadóknak, az szabad a munkásoknak is. Ezzel a tervezet egyszer s mindenkorra véget vet annak az állapotnak, a melyre indokolt lehetett talán az a vád, hogy az államhatalom gazdasági harczokban az erősebb fél mellé áll, a mi nagy mértékben hozzájárult a munkások hangulatának elkesentéséhez és bő tápot szolgáltatott a szoczialista izgatásoknak. Egy kis statisztika. A számok beszédes nyelvén szól az a kimutatás, a melyet a székesfőváros tiszti főorvosa szokott havonkint közzétenni a hamisított és romlott élelmiszerekről. Megdöbbentően nagy számok ezek, ha meggondoljuk, hogy a hatóság keze csak elenyésző csekély részben éri el a hamisitott és romlott élelmiszereket. És ijesztő perspektívája nyílik az embernek ebből a statisztikából arra, hogy a fővárosi ember gyomra mi mindent kénytelen bevenni. Ha meggondoljuk, hogy a táplálkozásnak mily nagy befolyása van az egészségre és az ember munkaképességére: szinte el kell szomorodni, elgondolván, mily szörnyű végvidékét a káros és egészséget i ontó anyagoknak veszi be magába az ember gyanútlanul, a mikor mindennapi kenyerét elfogyasztja. Hasztalan minden élelmiszer- hamisítási törvény, tilalom és rendelet: a közélelmezés lelketlen kufárjai és uzsorásai Budapest gyomrát nap-nap után a legveszedelmesebb élelmiszerekkel tömik meg és a hatóságnak nincs annyi szeme és annyi keze, hogy útját tudná állani a közélelmezés e megrontásának, a melynek statisztikai adatai azt a Elfogást teszik indokolttá, hogv e nagy7 \árosnak közélelmezése inkább a közmérgezés nevét éidemli meg. Hiszen szép dolog, hu a vásárosainokokban egv-egv hamisítót lefülel a hatóság, de a mikor az ember csoportosítva látja ezeket az adatokat, nem tudja magától elűzni azt a gondolatot, hogy hánv tolvaj jár közöttünk szabadon, egészségünk hány elrablóját nem éri utói a hatóság szigorú keze. Ezek az adatok minden hosszas fejtegetésnél jobban bizonyítják, hogy az élelmiszerhamisitók és a rossz élelmiszerek forgalomba hozói ellen a legszigorúbb eljárás szükséges. És még ha az illető hatósági személyzet nagymérvű megszaporitásának az árán is, gondoskodni kell arról, hogy az élelmiszerkufárok garázdálkodása mentül szü- kebb térre szorittassék. íme egv kis kimutatás csak egy hónap eredményéről. Hány ezer ember egészségét lehet ezekkel a romlott és hamis élelmiszerekkel tönkretenni! Elkoboztatoü vizsgálatok alkalmával: lej 345 lit., tejfel 25 liter, vaj 5 kg., hús 75 kg., hentesáru 11 kg., baromfi 3 drb, gyümölcs 24V2 kosár, süteményfélék 527o kg., zöldség 12 kosár, tojás 232 darab. Megsemmisitteiétt a székesfőváros vásár- csarnokaiban : 2190 kg. marhahús, 3022 kgr. borjúhús, 393 30 kg. bárány- és birkahús, 370 kgr. sertéshús, 51 kgr. marha-tüdő és máj, 196‘30 kgr. borjumáj és tüdő, 13 kgr. báránybirka aprólék, 21 kgr. sertésaprólék, 61 kgr. füstölt-hus, 7 kgr. kolbász, 5-50 kgr. vöröskolbász, 3 drb malacz, 1100 drb baromfi, 1 kg. ludzsir, 2390*10 kg. hal, 9480 drb édesvízi rák, 3 drb vadszárnyas, T75 liter tej, 11*50 liter tejföl, 0*8 kg. vaj, 831 kg. tehén- és liptói túró, 519 drb tojás, 4653 kg. zöldség, 479*95 kg. gomba, 7 kg. savanyított ugorka, 5329 kg. gyümölcs, 200 kg. káposzta, 3*80 kg. paprika, 20 különféle. Megsemmisitletett továbbá a kerületekben : 36*5 kg. marhahús, 65*5 kg. sertéshús. 5 drb más vad, 30*5 kg. hal, 17 kg. hentesáru, 29 drb baromfi, 284 drb romlott tojás, 327 liter hamisitott tej, 21 liter hamisitott tejföl, 9 kg. vaj, 2 kg. sajt, 55*5 kg. liszt- kény ér-félék, 87 kg. romlott zöldség, 329 drb romlott ugorka, 10 kg. romlott és éretlen paradicsom, 23 kg. gomba, 66*5 kg. romlott gyümölcs, 4 kg. romlott fűszer, 28 egyéb, 6 liter sör, 2 liter pálinka. Az élelmiszerhamisitás elleni küzdelemben a fegyver megvan: Van szigorú törvényünk és a specziális jogszabályoknak egész sora módot nyújt a mérgezők legszigorúbb üldözésére. Arról kell azonban gondoskodni, hogy ezzel a fegyverrel éljünk is és hogy a hatóságok a legszigorúbban és a legridegebb kíméletlenséggel alkalmazzák is ezt a fegyvert. A főváros fejlesztése. Megemlékeztünk annak idején arról, hogy a székesfőváros polgármestere felhívta az egyes ügyosztályokat, illetve azok vezetőit, hogy a tervbe vett nagy beruházási kölcsön terhére közmunka-programmot dolgozzanak ki, mely felölelje a legszükségesebb munkálatokat a főváros fejlesztése érdekében. Elsőnek az ügyosztályok közül a közjótékonysági üg\ osztály terjesztette be a polgármesterhez igen érdekes javaslatát, melyet dióhéjban alább közlünk. A dicséretes javaslat, melvlyel még részletesebben lesz alkalmunk foglalkozni, Almádi Géza tanácsnokot és Lahocsinszky Árpád tanácsjegyzőt vallja szerzőjének. Az ügyosztály a következőket javasolja: A középponti szegényház megépítése már elkerülhetetlenül szükséges és sürgős. A szegényházak zsúfoltak, az állapotok tarthatatlanok. Szükséges, hogy az épületet legalább l 2500 ágyra rendezzék be. Ennek az összes költsége 875.000 korona. Át kell helyezni a VII. kerületi Rottenbiller utczában levő Erzsé- bet-leánvárvaházat. Az uj épületre 650.000 koronát irányoz elő az ügyosztály. A községi szeretetház épülete sem felel meg a követelményeknek s uj épületet kell emelni 60.000 korona költséggel. Meg kell bővíteni a József fiúárvaházát, hogy a növendékek számát 100- ról 150-re emeljék; ez 80.000 korona költséggel jár. Föl keil emelni a létszámot a Mayer-fiuárvaházban is. Az épület átalakítására 60.000 korona kell. Szükséges egy ta- nonezotthon létesítése. Az Otthont kellő átalakítás után az Erzsébet-leányárvaházban helyezik el. A milléniumi alapból három uj emberbaráti intézményt kíván létesíteni, éjjeli szobákkal, foglalkoztató műhelyekkel, népkonyhával, népkönyvtárral, bölcsőházzal, óvóházszerü menedékhelylyel stb. Egyiket a Vili. kerületben, egyet a Külső Váci-ut mellett a Lehel-téren és később a harmadikat Budán helyezi el. Ezeknek a költsége 180.000 korona. Terveznek egy olyan otthont is, a hol öreg özvegy nők találhatnak menedéket. Ezt a budai szegényház telkének egy részén lehetne elhelyezni. A költség 60,000 korona. A közjótékonysági intézményre ösz- szesen 12,300-000 korona kell. A tűzoltósági intézmények javítása szintén égető dolog, mert 1904. óta semmi sem történt. Javasolja az ügyosztály, hogy a VI. kerületi tűzoltóság alkalmas elhelyezésére telket szerezzenek és ott bérházzal kapcsolatos tűzoltósági épületet emeljenek, a mi 500.000 korona költségbe fog kerülni. A IX. kerületi Csepel-kőpar- ton levőy tüzőrség megszüntetése mellett, a külső területen nagyobb főőrségi épületet kell emelni 250.000 korona költséggel. A tűzoltói létesítmények és beruházások összes költsége 1 millió 235.000 koronát tenne. Kéri az ügyosztály a polgármestert, hogy a programm- ban felsorolt létesítmények, beruházások költségét az uj nagy kölcsönösszeg megállapításánál venné figyelembe. Ezeken kivül a tiszti főorvosi hivatal javaslata alapján kívánatosnak tartja az ügyosztály, hogy a szegényebb néposztály lakásmizériájára való tekintettel, uj menedékházakat, népszállókat és olcsó lakásokat építsenek. Az ügyosztály ehhez hozzájárulva, javasolja, hogy erre a czélra külön 1,500-000 koronát irányozzanak elő. A hétről. Drágul az élet. A földmivelésügyi minisztériumba az ország minden részéről beérkező termési jelentések előre vetik árnyékát a bekövetkezendő általános élelmiszerdrágaságnak. Ezt regisztráljuk a nélkül, hogy meglepődnénk rajta, mert hozzászoktunk — sajna — hogy nálunk minden drágul, a mit a nagy tömeg nem nélkülözhet. Csak a jó Isten a megmondhatója, mikor fog egy kis stagnáczió heállani az árak tekintetében, mert már ez is megnyugtató lenne, ha tekintetbe veszszük, hogy a legkedvezőbb viszonyok sem eredményezték nálunk sohasem az árak csökkenését a kis-fogyasztó javára. Hatósági preventív intézkedések kellenek már most a bekövetkezendő általános drágaság visszaszorítására. Szívesen konstatáljuk és elismerjük azt a radikális intézkedést, mely a hatósági szénraktár felállításával és nagymenyiségii szénkészlet raktáron tartásával elejét veszi a jövőben annak a rettenetes szénmizériának, melvben már
