Az Erzsébetváros - Független Budapest, 1907 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1907-04-22 / 16. szám
4 közlekedés újabb időben történt ügyes tej- lesztése folytán aránylag megfelelő és legfeljebb arról kellene gondoskodni, hogy még néhány állomás létesitessék mindkét parton, valáminthogy a csavargőzösök este, illetve éjjel, — habár ritkább időközökben — tovább járjanak. Általában Pest és Buda között minden irányban sűrűbbé és állandóvá kell tenni az összeköttetést, nehogy a nem éppen hosszú hidakkal összekapcsolt két városrész között a távolság olyannak lássék, hogy csaknem utazás- vagy legalább kirándulás számba megy az Pestről Budára és viszont való menetel. A 35 éve megtörtént egyesítésnek forgalmílag is kifejezésre kell jutnia, a mi eddig nem történt meg. Mert bizonyos, hogy a lipótvárosi ember még ma is közelebb érzi magát a városligethez, mint a budai Főúthoz, holott éppen két annyi az előbbeni távolság. A lakáshiány kérdése is könnyebben volna megoldható, ha a Budai részek forgal- milag is teljes egységbe olvadnának a jobbparttal; hiszen a Víziváros, a Városmajor, a lábán kis viskóinak a helyén sok száz bérház számára volna még telek, holott ezek éppenséggel nem esnek távolabb a főváros középpontjától, mint például az Erzsébetváros Csikágója. A lakáskérdés tekintetében egyáltalán Budát nagyon is kifelejtik a számításból, a minek feltétlenül az az oka, hogy a kapocs a Duna két partja között a közlekedés szempontjából nem oly sűrű, hogy a két részt egységgé olvaszthatta volna. Itt is megnyilvánul a közlekedési politika általunk már kiemelt nagy hordereje a lakáshiány megszüntetése szempontjából. Ennél a pontnál nem mellőzhetjük végül a hidvámok sokat követelt megszüntetését újból sürgetni. Valóban szégyenletes állapot, hogy egy és ugyanazon városon belül — mert hiszen Budapest egységes város volna a törvény szerint, vagy mi — az embernek fizetnie kell, hogy egyik utczából a másikba mehessen. Hidvám és alagulvám pedig határozottan útját állják Pest és Buda igazi összeolvadásának. bármily csekély legyen is önmagában ez a vám. Elvégre is az állam talán nem üzletképen épített hidakat a Dunán. Erre a történelmi emlékre, mely a török hódoltság korabeli állapotot idézi fel elménkben, a mikor a kis Pest külön rendezett tanácsú város volt a hatalmas budai pasa rezidencziájá- nak'átellenében, ma az egyesített székesfőváros idejében igazán semmi szükség nincsen. Fővárosunk illetékes köreinek kötelessége volna, hogy a hidvám megszüntetését a legerélyesebben szorgalmazzák a kormánynál. Mert kétségtelen, hogy fővárosunk forgalmában és közlekedésében ma e hidvám bénitólag hat. Erzsébet-sugárut. A közs. demokrata párt hatalmasai Vázsonyi Vilmos elnöklésével elmúlt kedden újra összeültek, hogy megvitassák az Erzsébet-sugárut kérdését. ‘ Szeretnék az utat megcsinálni, de be kellett vallaniok, hogy a városnak a pénztára üres, az építkezésre és kisajátításokra nincs pénz. Ezt a vallomást Budapest polgármestere Bárczy István dr. tette, mintegy igazolásául a mi múlt heti számunkban tett állításunknak. Találtak azonban módot, mivel lehetne a bajon segíteni; abban bizakodnak ugyanis, hogy a telektulajdonosok ingyen fogják adni az úttestet. •' •' Nem tudjuk elhinni, hogy ezt komolyan gondolják, ha csak úgy nem áll a dolog, hogy a tervezett útvonalon egyetlen egy demokrata bizottsági tagnak sincsen kára. Ám hogyan is lehetne a nagy pénzbeli betegségei ellenkező hatású gyógyszerekkel orvosolni f Azt a reményüket ugyanis, hogy a telektulajdonosok ingyen adják az úttestet, azzal indokolják, hogy a telek értéke emelkedni tog, hát adhatnak a tulajdonosok ingyen utat. Helyes. De másrészt a telekérték növekedését meg akai- ják adóztatni! Ez pedig feltétlenül szükséges. Lesz-e már most háztulajdonos, ki belemenjen egyszerre az ingyenes úttestbe és a bettermentbe ? Ha ők az orvosságokkal ily pazarok, lehetetlen, hogy egynek közölök azon a vonalon 13 háza legyen! Azt is belátják már, a mit a múltkor megírtunk, hogy az árkádos sugárut-rendszer az ö tervök szerint kész abszurdum. Mert vagy arra törekszünk, hogy az esztétikát istápoljuk, a kerületbe világosságot és levegőt hozzunk, a VII. kerületi ipari és kereskedelmi világát méltóképen elhelyezzük és mindezt egyszerre, ugyanazon eszközökkel elérjük; vagy arra, hogy csak a praktikus életviszonyok adta követelményeknek feleljünk meg. Az előbbi törekvés málló kivitele, legalább 50 méteres úttestet követel s akkor nincs takarékosság; az utóbbi pedig, mely az árkádokat egyszerűen perhorreszkálja, a sugárutal sem kívánja meg. Nekik persze az előbbi terv kedvesebb, mert dicsőséget árasztana rájuk. Érzik, hogy bűnösek. Engesztelni akarnak kedveskedéssel. Eldézsmálták, elkótyavetyélték szép fővárosunk tisztes vagyonát, sugárűtat akarnak bokréta gyanánt adni a jó, türelmesen várakozó fővárosi közönségnek, hogy felejtessék az önzésből okozott érzékeny károknak emlékét. Ám hog}ran akarják megszerezni a bokrétát'? Kunyorálni akarnak rá pénzt a kormánytól, melynek legnagyobb ellenségei ők, a volt szabadelvű, darabont, haladópárti, alkotmánypárti s most már radikális függetlenségi tábor. Vázsonyi körül forgolódik valamennyi, s istenitik azt a Vázsonvit, ki őket fertelmes önzésük, utálatos érdek haj hászatuk, szemfényvesztő jótékonyságuk miatt szakadatlanul korbácscsal ostorozta. És Vázsonyi? — Vázsonyi pedig barátilag szorongatja kezüket. Ennek az immorális társaságnak nem pénz, vagy bárminemű segítség, de ostor való. Szét kell őket kergetni, meg kell az uj fővárosi törvényt mihamarább csinálni, hogy ne mételyezhessék továbbra is a tisztviselők becsületes lelkét, s hogy ne lehessék karakter nélkülivé azt a lakosságot a mely hazafiságával tündöklő példaként kellene, hogy ragyogjon i széles e hazában. § független Budapest. A fővárosi függetlenségi és 48-as szervezetek szövetsége. Az egyes fővárosi függetlenségi és 48-as pártkörök már régebben szükségesnek tartották, hogy az általános politikai törekvéseken kívül a főváros *üggcllen érzelmű polgárai a főváros kormányzatában is kellőleg érvényesítsék a függetlenségi elveket. Hogy ez mindmostanáig nem sikerülhetett, csak annak tulajdonítható, hogy a régi uralom erősen dolgozó maradványai a függetlenségi irányzat lat ellenlótes más csoportokkal egyesülve, görcsösen i agaszkodnak eddigi hatalmukhoz, mig a főváros független érzelmű polgársága szükebb keretű párt- körökre széloszolva, minden egységes terv nélkül jóformán elfecsérelte munkaképességét. Ezen az áldatlan helyzeten kiváut segíteni az országos függetlenségi és 48-as pártkör elnöksége akkor, a mikor az egyes körök részéről megnyilvánult óhajnak megfelelve, csütörtökön délután 5 órára az országos pártkor helyiségébe egybehívta a tóvárosi lüg- getlenségi szervezetek vezetőit, hogy a kerületközi szövetség szükségét megállapítsák és a további kialakulás teendőit megbeszéljék. Nagy számban jelentek meg a kitűzött időben a kiküldöttek, kiket a pártkor tanácskozó nagjdermében Batthyány Tivadar gróf, a párt ügyvezető alelnöke fogadott számos képviselő társaságában. Azokat a kerületeket, a melyeknek országgyűlési képviselői a függetlenségi párthoz tartoznak, ezek. utján, a többieket pedig az illető kerületek függetlenségi és 48-as körei utján hívták meg az értekezletre.. Az egyes kerületek részéről hivatalos küldetésben megjelentek : I. kerület : Hegedűs János dr., Papp Vilmos dr. Plalthy György dr., Reisz Antal, Szatala Emil, Szi- yeli János, Telkes Aladár. Tomka Emil, Willinyer Ferencz, Zboray Béla. II. kerület: Németh Imre dr., orsz. képviselő. Bariba Mór, Berzeviczy Kristóf, Geizler Kálmán, Ghilány Mihály dr., Körömy Árpád dr., Kunczer Gyula, Milley Károly, Nemeth József, Pásztory Béla, Varga István. III. kerület: Készíts Antal dr., orsz. képviselő, Bolzenhurdt János dr., Csernay József, Fodor Oszkár. Hrivnyák János, Kontza Aladár, Marks Henrik. Mérő Károly, Mittelmann Bernát dr., Schaffer István. Scheiter János. IV. kerület. „Saskör“ : Boros Soma, Burián Béla dr., Dobrowsky Ágost, Ember Károly, Eulenberg Salamon dr., Ilahóthy Sándor, Krámer Miksa, Pesti Ferencz elöljáró, Preyer Hugó dr., Schomanri Antal. Steinhardt Antal, Török György. Y. kerület: Mangold Ármin dr., Meller Izsó dr.. Refeld Antal, Várkonyi Oszkár dr., Votisky Antal dr. VI. kerület: а „VI. kér. függetlenségi és 48-as kör“ részéről: Holló Lajos dr. orsz. képviselő és Lanyh Gyula elnökök, Starck Andor dr. ügyvezető elnök, Iszer Ernő és Róth Manó alelnökök, Németh Zoltán titkár, Hajós Jenő dr. jogtanácsos A „kültelki függetlenségi és 48-as kör“ részéről Sümegi Vilmos orsz. képviselő, elnök. Adamek Ferencz és Piazza Viktor társelnökök, Pálsch József ügyvezető elnök, Rozsits Géza titkár, Nimpfer István jegyző, Munkhárt Imre pénztáros, Magyar Imre gazda. VII. kerület: Földiák Gyula, Somogyi Lajos dr. Horn István, Bernfeld Izsó dr., Battenberg Lajos.. Friedrich Ferencz. Ghillányi János, Halász Hubert. Sebemmel Emil dr., Szendeffy Aladár dr., B. Virágh Géza titkár. VIII. kerület: Nagy Dezső dr. és Simkó József dr. orsz. képviselők. Harass Rezső dr., Bán Sándor dr., Bencsik József dr., Gara Géza, Halka Lajos dr.. liörmöczy Zoltán dr., Kőrössy Altiért. Lang Mar- ezell, Lengyel Béla dr., Nagy Ignácz dr., Pártos Gyula, Percnyi Lajos, Podhradszky Olivér, Scheiring János, Strauss Andor dr., Tálas Pál. IX. kerület: Ballagi Aladár dr. orsz. képviselő, Darvas József, Györy István dr., Kacziányi Géza dr:. Komái István, Pollálc Lipót, Tompa Antal, Waigand József dr. X. kerület : Friedländer Manó, Minke Béla, Oko- licsányi Gyula, Rokkenbauer Pál, Stelly Géza. Az ülés lefolyásáról a következőkben számolunk he : Batthyány Tivadar gróf, mint a függetlenségi és 48-as párt ügyvezető alelnöke, a megbízottak igazolása után megnyitotta az értekezletet, melegen üdvözölve a megjelenteket. Az a ezél — úgymond — hogy a fővárosi függetlenségi szervezetek autonómiájának fentartása mellett úgy az országos, mint a községi politikába a 48-as eszméket vigyék be. Szükséges, hogy ezen szervezkedést az országos függetlenségi párt vegye kezébe. A kezdeményezést kész örömmel fogadta az országos függetlenségi párt. de kijelenti, hogy a körök belső ügyeibe beavatkozni nem akar. Ezután fölkéri az értekezlet, hogy a mai értekezletre elnököt válaszszon. Ae értekezlet egyhangú lelkesedéssel Batthyány Tivadar grófot választotta meg elnökül Elnök kijelenti, hogy Szebeny Antal és Polónyi Géza orsz. képviselők gyengélkedésükre való hivatkozással kimentették távolmaradásukat. Ezután felteszi a kérdést, miként óhajtja az értekezlet a szövetséget megalakítani. Platthy György örömét fejezi ki, hogy a szervezet létrejön és bejelenti az I. kerület hozzájárulását. Holló Lajos dr., orsz. képviselő: A szövetség ezétja, hogy ■ a fővárosban a függetlenségi eszmét megerősítsük és győzelemre vezessük, czélja, hogy azt az érthetetlen anomáliái megszüntessük, mely szerint annak ellenére, hogy a polgárság legnagyobb része a 48-as függetlenségi zászló körül csoportosul, a kommunalitásban mégis a régi letört kormányzat irányit, vagy legalább is a függetlenségi párt törekvésének ellenálló irányzatok maradtak a hatalmon. Ezeket meg kell szüntetni. Ezt elérhetjük egyrészt az uj fővárosi törvénynyel, másrészt a függetlenségi pártok közös szervezete által.. Minden tisztességes politikai életben az az elv uralkodik, hogy a többségre jutott politikai tábor a közhatalmat magához veszi, uralkodik és kormányoz. Nálunk fordítva van, mert a régi uralom emberei a köztisz- lesség arczulcsapásával megmaradnak, ragaszkodnak a hatalomhoz. A függetleuségi párt csak akkor juthat eredményhez, hogyha összetartása törhetetlen.
