Az Erzsébetváros - Független Budapest, 1907 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1907-12-09 / 49. szám

FÜGGETLEN BUDAPEST különböző klikk- és törzsfőnökökkel. Jutott-e egyiknek is ezek közül eszükbe, hogy e miatt pert indítsanak? Tovább megyek. Jelenleg is pél­dául a gázgyár igazgatóságában helyet tollal egv csomó igen tekintélyes városatya, ugyanakkor, a mikor a lo- város a gázgyárat meg akarja váltani. Hiába mondták ki erre, hogy ez nem inkompatibilitás, nem elég az, hogy a gázgyári igazgató ur ne szavazzon ab­ban a kérdésben. Mert az, hogy ez a gázgyári igazgatói kvintett a társalgó­ban pipázik majd a szavazás alatt a mi a Polónvi elleni vád egyik fő­erőssége volt Heltai szerint — semmi­vel sem zárja ki jobban a kvintett kezének rendező hatalmát a gázkér­désben. mint a Polónyi társalgóbeli tartózkodása állítólag a dunagőzhajó- zási partbérlet ügyében a Polónyi in­terven cziój át. A nagy pör eredménye minden esetre az, hogy inter duos litigantes, tertius — károsodik. A vesztes har­madik pedig a főváros közérdeke, az, a melvről szó egyáltalán nem esett egv perezre sem. Mindenkinek az az impressziója, hogy micsoda nagy le­leplezési özönviz indulna meg, ha min­den klikkfőnek és „illetékes11 fővárosi „tényezőnek“ megszületnék a maga Lengyel Zoltánja. Mennyit tudhatnak egymásról ezek az illetékes tényezők, ha egynek sem jutott még eszébe szembeszállani azzal a notórius köz­tudattal, hogy ez a főváros a korrup- czió melegágya. És a nagy Galeotto, mely oly mohósággl kap fel és ád to­vább mindenféle becsületrontó híresz­telést, mennyit tudna mesélni, ha az illetékes tényezők légii letékesebbjei nem hallgatnának — tizenkét eszten­dőn át és ekkor is csak azért szólal­nak meg, mert politikai érdek, párt­taktika, barátság vagy ellenségeskedés megnyitja a szájukat. A Polónyi Géza tízezer forintját Ehrlich G. Gusztáv: Freilich, megsemmi­sülni ! A kinek nem tetszik, ülje sötétbe. E megváltás küll nekik, más fájdalom nincs nekik ! Az elnök: Kérem az urakat, ne tartsanak párhuzamos beszédeket. Közbeszólni csak az elnök felfogása mellett van megengedve, ellene nem. A szónokot pedig figyelmeztetem, hogy beszédéi fogja rövidebbre. Heltai Ferrncz: Isten és ember elölt val­lom, hogy . . . Elnök: Minthogy vallani csak bíróság előtt szokás és igy a szónok a tárgytól ismét eltért, megvonom tőle a szót. (Iszonyú orditás balról: Frechheit, komiszság, hol a szólásszabadság ? A jobboldalról 10—12 demokrata átront a bal­fenékre, hogy kiverje a megváltás ellenzőit.) Elnök: Csak a fejét, hogy meg ne sán- tuljon ! (Nagy kavarodás.) Ehrlich G. Gusztáv (sztentori hangon sivit a terembe) und wenn er zerspringt, itt mara­dunk ! Nekünknek nem log diktirozni egy pár srájjer. Elnök. Ehrlich G. G. urat a következő 5 ülésre kizárom! (Le vele! Ki vele!) Eeleki Béla : A házszabályokhoz kérek szól. Elnök: Üljön le! Radocza: Heltai félreértett szavainak hely­reigazítása czimén kérek szót. Elnök: Nem adom meg. (Helyes! jobbról.) Glücksthal dr.: Mit basáskodikV Éljen Sán­dor Pál. Elnök. Tőlem élhet! (Int a kezével, mire ardhordó Árpád vezetésével harmincz dara­bebizonvitaui Heltai egyáltalán nem tudta. Ellenben bebizonyította azt, hogy számtalan tízezer torint gurulha­tott ebben a szép fővárosban olyanok zsebeibe, a kik emelt fővel és polgár­társaik becsülésétől környezve, még most is gyakorolják az illetékes té­nyezők hatalmát. Elő hát a listával, nagy puriíikáto­rok ! Ha az erkölcsi megbotránkozá­sukra lehet valamit adni, ne csak mentő tanuságtétel gyanánt jöjjenek a leleplezésekkel, egy kényelmetlen és gyűlölt állam férfiú megbuktatása vé­gett, hanem csapolják le egészen a mocsarat, melyben annyi jóllakott béka kuruttyol tele kendővel a mások hunczutságáról. Ki a szárazra vala­mennyi békával! Mit ígért Andrássy? Sokszor esik szó Andrássy Gyula gróf belügyminiszternek a fővárosi törvény reví­ziójára vonatkozólag a képviselőházban lett kijelentéseiről. Emlékeztetőül itt közöljük Andrássynak a képviselőházban 1906. okt. 24-diki ülésé­ben Ballagi Aladár és Sándor Pál képvise­lők interpellácziójára adott válaszát. Hangzik az a következőkép: Azt kérdezték tőlem, tudom-e azt, hogy a főváros közigazgatása radikális reformra szorul? Igenis tudom. A minisztériumban régóta fog­lalkoztak már ezen kérdéssel. Már Széli Kálmán t. barátom idejében egész kész javaslat volt a belügyminisztériumban, a melyet ö a ház elé akart terjeszteni, de közben távozott helyéről. Magam is meggyőződtem arról, hogy a főváros jelenlegi közigazgatása tényleg nagyon ra­dikális reformokra szorul. (Helyeslés jobhfe- lől.) Maga a főváros több Ízben sürgette ezen reformokat. Az egész országos közvélemény tisz­tában van azzal, hogy a mai helyzetet tovább fentartani nem volna illő és helyes. (Helyes­lés a jobb és baloldalon). Én azt a javaslatot, melyet a minisztérium­ban találtam, nagyban és egészben magamévá tettem ; a legközelebbi időben ankét elé is fo­gom azt terjeszteni és remélem, hogy az ankét munkája után sürgősen a ház elé is terjeszthe­tem azt. Ezen javaslat alapeszméje az itt ma bont-testőr vonul fel, kik a megváltás ellenzőit ki akarják szorítani. Mielőtt azonban ez megtörténnék, hirtelen elalszanak a gázlámpák. A gázgyár igazgatósága ugyanis telefonikus értesítésre lecsavartatta a fővezetéket (örült kavarodás a teremben. Hol az órám? Jaj a pénztárczám ! Ne bántsa a lán- ezomat! kiáltások röpködnek a sötétben. A nagy zavarban az elnök az ülést felfüg- j geszti és kiront a folyosóra, a hol szenvedélyes szemrehányásokat tesz Rácz Dezsőnek, Pető Sándornak, Magyar Miklósnak és Ileteés Antal­nak, hogy ki nem hoxolták a gázpártot. Hosszabb szünet után elnök megnyitja az ülést, néhány válogatott gorombaságot verve az ellenfél fejéhez. Utóbbi nagyot kong.) Heltai Ferencz: Mentelmi jogom megsér­tését jelentem be. Egy darabont-testőr torkon Ingott az imént és kiezibálta a mellényzsebem- böl az aranyórát és aranylánczol. Elnök: Jól vigyázzon a szónok. Ezt bizo­nyítani kell. Van-e rá tanúja. Ugy-e nincs. Fel­kérem dr. Brody Ernő főügyész urat, hogy tegye meg széksértés miatti indítványát. Dr. Rródy Ernő: Minthogy Heltai Ferencz egyáltalán nem tud bizonyítani, indítványozom, hogy az elnök által meghatározandó évtizedekre zárassék ki a pártból. (Helyes, megszavazzuk!) Ehrlich: Das wem Sie nix derleben ! Dr. Helees: Hallgatni Ehrlich, mert jövök a boxerrel! (Sehr gut! nagyon jó! úgy éljen!) Az ülés tovább folyik és ki tudja mikor lesz vége. felvetett kérdésekben először az, hogy megszün­teti a községi és képviselőválasztói jog kö­zötti különbséget. (Élénk helyeslés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) Miután a választói jog a kormány programul ja szerint az általános választói jog elvi alapján fog állani: ezentúl a fővárosban is az általános választói jog lesz ér­vényes. (Helyeslés balfelől.) Ezen javaslat a fővárosra nézve be akarja hozni a titkos szavazati jogot is s ezenkívül a virilizmus intézményét is el akarja törülni (He­lyeslés a baloldalon,) persze mindig csak a fő­városban, mert a többi törvényhatóságok nem mindenben ítélhetők meg ugyanezen szempon­tok szerint. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Az összeférhetetlenségre vonatkozólag szin­tén a legmesszebbmenő, legerélyesebb rendsza­bályok vannak benne. (Élénk éljenzés és taps balfelől.) Azt hiszem, hogy ezekben eleget tettem a t. képviselő urak kívánságának és kérem a t. házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. Azt mondta tehát Andrássy, hogy a mai helyzetet sokáig fentartani nem volna illő és helyes. Ezt mondotta több mint egy év előtt. A mai helyzet feníartása azonban de­mokrata párti érdek. Demokrata párti érdek­ből Andrássy miniszter olyat cselekednék a mi nem illő, a mi nem hely es ? Ezt felté­teleznünk nem szabad. Azonban ígéretének beváltására a bel­ügyminiszter figyelmét felhívni kötelessé" günk ! Az adott szó, a miniszter adott szava, egv Andrássy Gyula gróf adott szava magasab­ban áll, mint a demokrata párti érdek, mint a gázgyári panama érdeke. Ä leszavazott értéknövekedési adó. A főváros pénzügyi tudósai rettenetesen törik a fejüket uj bevételi források kitalálá­sán és nagy bölcseségükben eljutottak a köz­ségi pótadó felemeléséhez. Közönséges polgár- észszel azt gondolná az ember, hogy ez a fővárosi kupaktanács örömmel fogad majd egy olyan javaslatot, mely a nélkül, hogy a lakosság széles rétegeinek a terheit szaporí­taná, nevezetes uj bevételeket juttatna a fő­városnak. Ilyen uj bevételt jelentett volna a Vázsonyi Vilmos állal indítványozott telek- értéknövekedési adó behozatala, mely abból állott volna, hogy az üresen hagyott háztel­kek értéknövekedése után a telektulajdonos bizonyos évi adót tartozzék fizetni. Ez adónál igazságosabb közszolgáltatás el sem képzelhető. A telkek értéke a nagy­városokban a folytonos közköltségen teljesí­tett beruházások következtében egyre emel­kedik, úgy hogy a csatornázás, világítás, kö­vezés s általában valamennyi nyilvános léte­sítmény folytán a telektulajdonos vagyona egyre nagyobb lesz. Már most nem igazsá- ságos-e, hogy ez automatikus vagyonnöveke­dés után a telektulajdonos valamelyes köz­szolgáltatást teljesítsen? És ime mégis mi történt. Az, hogy a főváros bizottságában egymásután felállottak a községi demokrata-párt financzkorifeusai és ellene nyilatkoztak ennek az uj adónemnek. Hiába kelt védelmére Vázsonyi, az uj adót egyszerűen leszavazták. A vita igen nagy tanulságokat szolgáltathatott a demo­krata vezérnek pártja szocziális felfogásáról. Akadt például egy szónok, a ki azzal érvelt, hogy a telkek többnyire szegény embereké, hát ne vessünk ki újabb adót a szegényekre. Ilyen viczczekkel csinálnak a községi demo­kraták szocziálpolitikát! Ellenben a községi adót, mely a lakosság széles rétegeire is nehezedik, ugyanezek a finaneztudósok fel akarják emelni. Vázsonyi ugyan kijelentette, hogy addig meg nem sza­vazza ezt az adóemelést, mig az értéknöve­kedési adót be nem vezeti a főváros. De majd meglátjuk, hogv ez a junktim mily komolvan veendő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom