Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1923-1927 (Budapest, 1928)
III. Csatornázás - Vizmű
53 ~ m és ^ m szelvényekkel. Megindult továbbá főleg az utolsó két évben a hiányos utcai mellékcsatornahálózat kiépítése, illetőleg átépítése is. A dunajobbparti városrészeket illetőleg meg kell említenünk, hogy az Aranyhegyi-árok rendezését és a rendezés kapcsán az árok alsó szakaszának áthelyezését az esztergomi vasútvonal északi oldalára a székesfőváros még 1917. évben megkezdette és a háború alatt végrehajtotta. Ezzei a munkálattal mentesítette Óbuda Kaszás- és Homokos-dűlőinek mélyen fekvő területeit a magas Dunavízállásokkal járó elárasztásoktól. Az aranyhegyi ároknak még 1900. évben megállapított szabályozási terve a kivitelnél annyiban módosult, hogy az újabban elfogadott terv szerint az áthelyezett árok az esztergomi vasútvonalat nem Óbuda állomás felett, hanem attól keletre közvetlenül az állomás alatt keresztezi. A Sasadi- és a Magas-úti árok vizeinek közös levezető csatornája is megépült időközben némi módosítással. Az árok vonala ugyanis a m. kir. államvasutak Kelenföld állomásának kibővítése folytán némi eltolódást szenvedett. A kiépült árok a 14114 (2827 új) hrsz. telek helyett a 14129 (2829 új) és a 14115 (2839 új) hrsz. telkeken keresztül vezet az állomás területéig, innét részben a pályaudvar területét, részben a 14116—14121 (2840—44 új), 14011—12 (2845/1 új), 14009—10 (2846/1 új), 14003/1 (2847—49 új), 14002 (2850 új), 13999 (2851 új), 13998 (2852 új), 13997 (2853 új) helyrajzi számú telkeket metszve a pályaudvar mentén nyitott árokként halad az Andor-útca folytatásában levő névtelen-útig. majd onnét a m. kir. államvasutak újszőnyi vonala mentén, az államvasuti párhuzamos útnak a töltés felé eső oldalán 450 méter hosszban Budafok község kelenvölgyi határában tovább haladva, a meglevő Határ-árokba torkol. A Villányi-úti főgyűjtő kiépítéséhez csatlakozóan a Sasadi- és a Magasúti árok vizeinek elterelése lényegesen hozzájárult ahhoz a kedvező tényhez, hogy ma már nagyobb záporesők alkalmával a Kelenföldhöz csatlakozó hegyvidékről lefolyó vizek nem árasztják el annak mélyen fekvő területeit. A hegyi vizek elterelésén túl gondoskodni kellett azonban magán Kelenföld területén leeső csapadékvizek levezetéséről is. A város fejlődése, az új építkezések szintén sürgősen szükségessé tették a még 1914-ben elfogadott terv alapján a Villányi-úti főgyűjtő kiépítésével megkezdett, de a háború miatt félbeszakított kelenföldi csatornahálózat főgyűjtő vonalainak folytatólagos kiépítését. A kiépítés foganatosítása előtt a székesfőváros bemutatta 1926. julius havában a kiépítésre kerülő gyűjtőcsatorna vonalak módosított tervét, amelyben eleget tett mindazoknak a kikötéseknek és kívánalmaknak, amelyeket az első terv tárgyalása kapcsán a m. kir. belügyminiszter úr, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa és a vízjogi hatóságok előírtak, illetve támasztottak. Ezek folytán, valamint az idővel mindinkább fokozódó szükséglet minél gyorsabb kielégítésének lehetővé tétele céljából az eredeti tervek lényeges módosításokat szenvedtek. Nevezetesen módosult a Budafoki-úti főigyűjtő kitorkolása azáltal, hogy az a Bikszádi-út helyett az Andor-utcához, illetőleg a Budafoki-út és Andor-utca keresztezésén túl a székesfőváros által erre a célra megszerzett telek igénybevételével a telek
