A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
79 Karcag stb. nagyobb városokban fejlesztve szaktudását, 1913-ban lett önálló. Szakképzett mester, kinek megbízható, ízléses, jó munkái vannak. Szorgalmának és takarékos életmódjának gyümölcse saját háza. Neje: Szász Mária. Gyó'ri Péter csizmadiamester. Horváth Lajos csizmadia m. 1899-ben szül., 1920-ban Margittá« szab. fel. Bá- rándon és Margittán fejlesztve tudását, 1929-ben Püspökladányban lett önálló. Rendelésre és raktárra dolgozik. 1—2 alkalmazottat foglalkoztat. A háborúban a székely hadosztályban harcolt. Neje: Török Zsuzsanna. Hugyik Ferenc kádármester, Jókai u. 1. Juhász János cipész m. 1909-ben Bá- rándon szül., 1926-ban szab fel. Debrecenben, Földesen, Püspökladányban volt segéd, majd 1931-ben lett önálló. Megbízható, törekvő iparos, jó munkái vannak. Önállóságát józan, takarékos életmódjának köszönheti. Neje: Török Róza. Karacs Imre cipész m. 1903-ban szül., 1922-ben Püspökladányban lett segéd és Debrecenben és Budapesten jobb mestereknél gyakorolta magát a szakmában. 1927 óta önálló. Mérték szerinti rendelést és javítást vállal. Szorgalmas, fiatal mester. Neje: Baranyai Lidia. Katona Dezső sütőmester. Telefon: 58. 1893-ban Sápon szül., 1930-ban Karcagon szab. fel. Huzamosabb ideig a Máv-nál volt alkalmazva. 1930-ban alapította műhelyét, melyben fehér, finom és ster sütéssel foglalkozik. Nejének nevén fűszerüzletük van. A kereskedők egyesületének vezetőségi tagja, valamint a Máv. nyugdíjasok egyletének is. A háborúban a komeuburgi vasúti ezredben szolgált. Neje: Péli Margit. Kállay András férfi szabó m. Püspökladányban szab. fel 1907-ben, majd mint segéd Debrecenben fejlesztette tudását. 1930 óta saját erejéből önállósította magát. A világháború alatt 1. h. gy. e.-nél az orosz és olasz fronton harcolt. Kit.: kis ez., br. v. é., K. cs.-k. Az ipt. tagja, minden idejét iparának szenteli. Kállai József polgári- és egyenruha szabó m., Kossuth Lajos u. 23. 1891-ben szül. Földesen, 1909-ben szab. fel, majd Debrecenben, Budapesten és Bécsben a világhírű Tiller cégnél fordult meg mint segéd, ahol az egyenruha szabászatot tanulta ki. 1919 óta önálló. Jobb körök részére dolgozik. 1—2 alkalmazottat tart. Ipt. elölj, tag, tanoncvizsg. biz. tagja. Leventeoktató. A szerb, orosz és olasz fronton harcolt, megsebesült. Neje: Deme Jolán. Kása Lukács kovácsmester. 1879-ben Püspökladányban szül., 1897-ben szab. fel. Debrecen, Nagykőrös, Kecskemét, Szentes stb. jobb üzemeiben fordult meg és 1904-ben lett önálló. Szakképzett mester, aki megbízható, jó munkája révén tette nevét elismertté a szakmában. Az olasz, román és olasz fronton harcolt. Neje: Zagyva Rózái. Kiss Gábor cipész m. Püspökladányban 1898-ban szül., 1920-ban szab. fel és 1924- ben lett önálló mester. Mérték szerinti rendelésre dolgozik, de javításokat is vállal. Megbízható, jó munka kerül ki kezéből. 2 évig vett részt a háborúban. Neje: Gödényi Emilia. Kónya Gyula épület- és bútorasztalos m. 1907-ben szül., 1924-ben szab. fel. 1931 óta van önálló üzeme. Mint segéd Kisújszállás, Karcag és Püspökladány jobb mestereinél dolgozott. Számos épület- és bútormunka tette nevét ismertté. A helybeli műkedvelők körének aktív tagja, színdarab írással is foglalkozik, több darabját sikerrel adták elő. Irodalmi téren kifejtett működéséért oklevéllel lett kitüntetve. Kóti Imre kovácsmester. 1890-ben szül. Szerep községben, 1908-ban Biharnagy- bajomban szab. fel. 1931-ben lett önálló. Mint segéd Hajdúnánás, Debrecen, Cegléd, Budapest, Bécs és Fiúméban fordult meg és teljes szaktudást szerzett magának. A szakma minden ágában tökéletes jártassága van. 1914—1918-ig harcolt a háborúban és orosz fogságba került. Neje: Miklós Margit. Kozák János kocsigyártó m., Bocskay u. 18 (saját ház). 1897-ben Törökszent- miklóson szül., 1912-ben atyjánál szab. fel. Budapesten a Kölber-gyárban, Debrecenben a Riez kocsigyárban tökéletesítette gyakorlatát, 1921-ben lett önálló. Minden a szakmába vágó munkát szakszerűen végez, úgy egyszerű, mint díszes kivitelben kocsik, kerekek, talicskák, gaz-> dasági szerszámok készülnek műhelyében. A móri faárugyár üzemvezetője volt. Az ipt. elölj, tagja, tanoncvizsg. biz. elnöke, dalárda tagja stb. Résztvett az ösz- szes frontok harcaiban, nagy és kis ez. v. é., koronás szóig, kereszt, br. v. é., seb. érem és K. cs.-k. tulajdonosa, többször megsebesült. Neje: Biró Róza. Kővári Zsigmond cipész m. 1898-ban szül. Dévaványán, 1914-ben szab. fel, majd Cegléden, Félegyházán, Aradon, Bukarestben, Nagyszebenben, Kolozsvárt, Budapesten és Orosházán jobb mestereknél segédeskedett. 1921 óta önálló. Szakképzett, tanult iparos, kinek jó és ízléses munkái vannak. Neje: Kukucs
