A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
119 szatot folytat. Az ipt. elölj, tagja, a ta- lionc- és mestervizsg. biz. tagja. Férje ny. csendőrtiszthelyettes, 36 hónapig volt a harctéren. Schwartz Mór bádogos m. Poroszlón 1871-ben szül., 1888-ban tanulta ki szakmáját Jászapátiban. Mint segéd Budapesten is dolgozott. 1896-ban Földesen lett önálló, majd 1903 óta Berettyóújfalun űzi iparát. Az ipt. pénztárnoka, ta- nonc- és mestervizsg. biz. tag. A világháború alatt a 3. h. gy. e.-nél teljesített szolgálatot. Dezső, Jenő és Sándor fiai szintén a szakmában dolgoznak. Szabó Béla cipész m, Nagyvárad u. 6. 1907-ben Nagyváradon szül., 1923-ban u. ott szab. fel. Nagyvárad, Bukarest, Brassó, Berettyóújfalu és Budapest jobb műhelyeiben fejlesztette szaktudását. 1931 óta mester. Az Ujfalusi Iparos Zenekar működő tagja. Neje: Martencsik Matild. özv. Szabó Bálintné kelmefestő, tisztító és vasalóintézet tulajdonos, Horthy M. u. 14. Battonyai születésű, Aradon szab. fel. Budapest nagyüzemeiben praktizált. 1904 óta modern géperőre berendezett üzemet vezet. Püspökladányi fióküzletét leánya Rózsika vezeti. Néhai férje tekintélyes asztalos m. volt, 1931-ben hunyt el. ifj. Timkó György polgári- és egyenruha szabó m. 1892-ben szül., 1908-ban szab. fel Berettyóújfalun. Mint segéd Debrecenben és Szegeden dolgozott, hol az angol női szabászatot is kitanulta. Szegeden lett önálló 1919-ben, majd 1921 óta helyben űzi iparát. Tanuló korában dicsérő oklevelet nyert. Az ipart, mestervizsg. biz. tagja. A világháború alatt a 3. h. gy. e.-nél az orosz fronton harcolva megsebesült. Neje: Temesváry Margit. Toncz Károly szabó m. Dr. Fráter L. u. 12. 1900-ban Nagyváradon szül., 1919- ben Budapesten szab. fel. Fővárosi és balassagyarmati gyakorlat és szabászati szaktanfolyam elvégzése után, 1930-ban önállósította magát. Férfiszabóságot folytat. Neje: Kiss Irma, női szabó m. Tóth Ferenc lábbeli készítő m. Berettyóújfalun 1879-ben szül., 1896-ban szab. fel. Nagyváradon, Kolozsvárott, Tordán praktizált mint segéd és 1901-ben lett önálló. A tanoncvizsg. biz. elnöke, a Hitelszöv. felügy. biz. tagja, városi képv., ref. presbiter. A háborúban kis ez., br. v. é. és K. cs.-k. kitüntetést nyert. Thurzó Sándor hentes- és mészáros m. 1901-ben szül., 1915-ben szab. fel Nagyváradon. Mint segéd Budapest, Győr, Miskolc és Debrecenben gyarapította ismereteit. 1923-ban saját erejéből lett önálló. 2 segédet és 1 tanulót foglalkoztat. Szakmabeli tudását dicsérő oklevél bizonyítja. Ipt. tanonc- és mestervizsg. biz. az iparoskor elölj, tagja. Neje: Kiss Julianna. Varga Imre fényképész, Teleki u. 5. Biharderecskén 1880-ban szül., Fiúméban 1906-ban szab. fel. Fiume, Derecske és Berettyóújfalu fotószalonjaiban praktizált. Akvarell, pastell munkákat, portrait és gyermekfelvételeket, valamint nagyításokat készít. A szakmára nevelte Béla és Zoltán fiát is. Ipt. elölj, tag, az Iparoskor v. háznagya. Neje: Gyürke Karóim. Vekerdy Elek szabó m., Magyar u. 1 és Szilágyi D. u. 18 (saját ház). Mezősason 1890-ben szül. Berettyóújfalun 1908-ban szab. fel. Berettyóújfalun, Szeghalmon és Budapesten praktizált. Tanonc korában dicsérő oklevelet nyert. 1916-ban alapította műhelyét. Az ipt. elölj, tagja, a tanonc- és mestervizsg. biz. tagja, az Olvasókör könyvtárosa, stb. A háborúban a szerb és orosz fronton harcolt, fél lábát elvesztette, 50 % -os hadirokkant. Neje: Katona Krisztina. Végh Márton csizmadia m. Biharnagy- bajomban 1895-ben szül., 1914-ben szab. fel. Debrecen, Sopron, Budapest jobb műhelyeiben ténykedett mint "Segéd és 1926-ban lett önálló. Az olasz, orosz és román fronton harcolt, megsebsült. Br. v. é. kitüntetése van. Vigh Lajos cipész m., Bocskay u. 49 (saját ház). 1882-ben szül., 1899-ben Berettyóújfalun szab. fel. Szaktudását Berettyóújfalun fejlesztette. 1920-ban önállósította magát. Műhelyében dolgozik Lajos fia is mint segéd. Résztvett a világháborúban. Neje: Kecskeméti Erzsébet. Weisz Jakab kötélgyártó m. Kábán 1898-ban szül., atyja W. József volt tanítómestere, aki 1914-ben szab. fel. Bánfi- hunyadi, budapesti és szegedi mestereknél praktizált. Háború alatt az olasz és román fronton volt. 1919-ben alapította műhelyét. Minden e szakmába vágó munkát végez, hajó- és bányakötélspeciálista. Neje: Weisz Julianna. Bánszky János Czirják János
