A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
113 vezető szerepre vannak hivatva. A Nemz. Hads.-ben katonai szolgálatot teljesített Aktiv footballista. Kovács Lajos asztalosul. 1897-ben Be- regböszörményben szül. 1915-ben Nváradon szab. fel. Több helyen segédeskedve 1922-ben lett önálló. Úgy épület, mint bútor asztalos munkát végez. A helyi kulturház és az ártándi jegyzői lak asztalos munkái dicsérik szaktudását. Az ipartestület egyik alapító tagja. A világháborúban részt vett. Kis ezüst, bronz, v. é. és K. cs.-k. túl. Neje: Pető Gizella. Leitmann Tibor fényképész. 1895-ben Békéscsabán szül. 1909-ben Gyulán szab. fel. Szakmafejlesztés céljából Békéscsabán, Gyomán, Debrecenben, Berettyóújfalun dolgozott. 1923-ban nyitotta meg műtermét. Mint teljesen szakképzett iparost az átlagon felül emelkedő Ízléses, szép munkájáért a környék közönsége szívesen látogatja. A világháborúban részt vett, az olasz front harcaiban meg is sebesült. Felesége Janka Mária. Ifj. Máthé Imre borbély és fodrászm. 1896-ban Nváradon szül. 1914-ben édesapjánál Bkeresztesen szab. fel. Nagyváradon, Biharkeresztesen és a fogságban fejlesztve gyakorlatát 1920-ban apja üzletét vette át s azt a modem hygiéna követelményeinek megfelelően rendezte be. Úgy férfi, mint női hajmunkák végzésében teljes szakképzettséggel bír. A világháborúban részt vett, 2 évig orosz fogságban volt. Ifj. Máté Lajos kovácsm. 1891-ben szül. Bkeresztesen. 1907-ben u. o. szabadult fel. Édesapja szintén kovácsmester volt. Az ő irányítása és oktatása mellett tette le a gépkezelői és lóvasalói vizsgát. 1921-ben lett önálló. Minden a szakmába vágó munkát a legnagyobb hozzáértéssel végez. Közs. képviselő, előljárósági tagja az ipartestületnek, a tanonc vizsg, biz. alelnöke. A világháborúban részt vett. Bronz v. é. és K. cs. k. túl. Felesége Kormos Piroska. Molnár Lajos ácsmester. 1882-ben szül. 1908-ban szab. fel. 1917-ben lett önálló Bkeresztesen értékes külföldi gyakorlat után. A szakmába vágó összes munkákat kiváló szakismerettel végzi. Alapító tagja az ipartestületnek. Az elöljáróság első tagjai közé tartozott. A szerb és olasz fronton harcolt, kétszer megsebesült. Kis ez., br. v. é., K. cs. k., seb. é.-e van. Molnár Sándor csizmadiám. 1903-ban Berettyóújfalun szül. 1920-ban u. o. szabadult fel. 9 évig segéd volt, 1929-ben lett önálló. Saját szabású csizmáit készíti. Szolid munkájáért a rendelöközönség legteljesebb bizalmát bírja. A vámőrségnél is szolgált. Felesége Rácz Julianna. Molnár József asztalosm. 1902-ben szül 1921-ben Bkeresztesen szab. fel. 1925-ben lett önálló. Az épület és bútor asztalos szakmába vágó munkát a legmegbízha- tóbban végzi. Felesége Balogh Irén. Nagy Lajos géplakatos, bádogos és mű- szerészm. 1893-ban szül. 1910-ben szab. fel. Több városban való segédeskedés után 1918-ban lett önálló. Tanonckorá- ban oklevéllel lett kitüntetve. A világháborúban mint fegyvermester szolgált. Felesége Tájak Teréz. Oláh Sándor cipész m. 1897-ben szül. B- keresztesen. 1914-ben u. o. szab. fel. Mint segéd Nváradon és Margittán fejlesztette szaktudását. 1921-ben önállósította magát. Mérték szerint rendelésre készíti jó minőségű cipőit. Előljárósági tag. A világháborúban részt vett az olasz fronton. Felesége Tóth Etelka. Papp Elek vendéglős 1896-ban szül, Bkeresztesen. 1925-ben u. o. szabadult fel. 1925-ben lett önálló. Modem kényelemmel berendezett vendéglőjét a legteljesebb szakértelemmel vezeti. Üzlete a legjobb hírnévnek örvend. Előljárósági tag. Felesége 1930-ban halt el. Pünkösti Árpád lábbeli készítő m. 1867- ben Derecskén szül. 1884-ben u. o. szab. fel. Budapest, Bánffyhunyad, Csege, Nagyvárad voltak segédi működésének állomáshelyei. 1893-ban lett önálló. Kizárólag mérték szerint készíti saját szabású cipőit. A világháborúban részt vett. Felesége Tóth Erzsébet. Poppelmayer Jenő kerékgyártóm. 1902- ben Endrődön szül. 1919-ben u. o. szab. fel. Az ország több városában fejlesztette tudását. 1928-ban pedig önálló lett. Mint teljesen szakképzett iparos a szakmájába tartozó munkát a legteljesebb hozzáértéssel végzi. Az ipartestület előljárósági tagja. Rákóczy Ferenc MÁV vendéglős, 1885- ben Akán született, 1902-ben Budapesten szabadult fel. 30 éven át működött Budapest legjobb hírű vendéglőiben és vidéki városokban különböző minőségben. 1927-ben saját erejéből önállósította magát. Vendéglője a legjobb hírnévnek örvend. Üzletét szolid elvek alapján vezeti és főtörekvése abban merül ki, hogy vendégeinek olcsó áron a legjobbat nyújtsa. A világháborúban részt vett. Felesége Torma Erzsébet. Sárvári Gyula kovácsm. 1905-ben szül. 1924-ben szab. fel. 1931-ben lett önálló. A szakmába tartozó összes munkákat köz- megelégedésre végzi. Felesége Bégányi Márta. 8
