A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
SZEGHALOM. Czeglédi Sándor szabó m. Szeghalmon 1892-ben szül., u. ott 1905-ben szab. fel. Tanulmányútja során Budapest, Wien, Hamburg, Berlin, Páris, Nizza, Brüsszel és Afrika szabóműhelyeit járta be. 1917- ben Tatatóvároson önállósította magát, 1922-ben helyezte át műhelyét Szeghalomra. Két segéddel és két tanulóval dolgozik. Az ipt. elölj, tagja. Gabnai Sándor hentes- és mészáros m. Szül. 1905-ben, felszab. 1924-ben Orosházán. Segéd Orosházán, Berettyóújfalun, Debrecenben és Budapesten volt. 1926- ban alapította székét. Neje: Kiss Aranka. Gergely Lajos szabó m. 1902-ben Békésen szül., 16 éves korában szab. fel. Mint segéd 1923-ban kiállítási munkájával kitüntető oklevelet nyert. 1931 óta önálló. Úgy a férfi, mint a női szabóságot tanulta és ma is űzi. Neje: Batári Irén, férjével közösen dolgozik a műhelyben. Maróthy Lajos géplakatosmester, autó és gépjavító műhely és garage tulajdonos. Szeghalmon 1882-ben szül., Debrecenben 1898-ban szab. fel. Nagyvárad, . Budapest, Orosháza, Kassa, Eperjes, Nagykároly, Erzsébetváros és Brassó üzemeiben fejlesztette szaktudását. Géplakatos műhelyét 1906-ban, garázsát 1928-ban alapította. Iparán kívül bércsépléssel és bérautófuvarozással is foglalkozik. A Faluszöv. arany oklevéllel tüntette ki. Az ipt. elölj, tagja. Résztvett a világháborúban, 25%-os hadirokkant. Neje: Galbács Katalin. Fiait: Lászlót és Sándort e szakmára nevelte. Rosenberg Sándor szabó m. Batizvas- várin 1888-ban szül.. Nagyváradon 1906- ban szab. fel. Budapesten és Münchenben technológiát végzett, München, Stuttgart, Páris, Nagyvárad és Budapest szalonjaiban praktizált. 1913 óta önálló, egy segéddel dolgozik. Az olasz és szerb fronton harcolt, négyszer sebesült meg. Sándor Lajos cipész m. 1886-ban Szeghalmon szül., 1901-ben szab. fel. Cegléden és Budapesten jeles mestereknél fejlesztette szaktudását. 1912-ben visszament szülőhelyére és megalapította műhelyét. 1918 óta visz szerepet az ipt. életében, 1924 óta alelnök. A tanoncvizsg. biz. al- elnöke, a békéltető biz. tagja, a ref. egyh. presbitere. Végigküzdötte a világháborút, kétszer megsebesült. Neje: Eke Irén. Steiner Sándor órás és ékszerész. Berettyóújfalun 1894-ben szül., 1912-ben szab. fel. Berettyóújfalusi, hajdúböszörményi, nagyváradi és belényesi mestereknél volt segéd. 1920-ban Püspökladányban önállósította magát, mai műhelye 1929 óta áll fenn. Az orosz és olasz fronton harcolt, kit.: br. v. é., K. CS.-k. és seb. é. Neje: Weisz Ilona. Szabó Sándor szabó m. Szül. 1905-ben Szeghalmon, felszab. 1921-ben. Két évig a fővárosban, majd Tatatóvároson és Gyöngyösön segédeskedett. Budapesten ä 5*
