A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)

II. rész [Névjegyzék ]

143 Stöckl András oki. kőműves m., Miklós út 27. 1881-ben Borosjenőn született, 1911-ben nyerte oklevelét. Számtalan bérház és családi ház építésén működött közre. 10—50 alkalmazottal dolgozik. 1914-ben az orosz fronton fogságba ke­rült, ahonnan csak 1922-ben tért haza. Neje: Rimár Ida. Strucskó József építési vállalkozó, IV., Petőfi Sándor u. 2—4. Iskoláit Déván végezte. Először társas viszonyban dol­gozott, majd 1928 óta önállóan dolgozik Résztvett Törökországban több építke­zésnél, Dicsőszentmártonban és Budapest környéki községek építkezéseinél. A szé­kely hadosztálynál szolgált, román fog­ságba került s mint hadapród szerelt le. Neje: Makó Gabriella. Stulcz Ferenc kőműves m., VIII., Né­met u. 22. Tel.: 462-51. Kaposváron és Budapesten kezdte működését mint épí­tésvezető Szabó és Jakabfy cégnél, több évet töltött előkelő jónevű budapesti épí­tészeknél is, majd 1905-ben önállósította magát, rendszeresen dolgozott az állam­építészeti hivatalnál. Ipari érdemeiért az országos iparegyesület nagy arany ér­mét kapta . A budapesti kőműves meste­rek és kőfaragómesterek ipt.' elnöke, a józsefvárosi kiskereskedők és kis­iparosok körének volt alelnöke, majd 4 cikluson keresztül elnöke. A mester- vizsg. biz. tagja, a kőműves mesterek orsz. szöv. volt elnöke, keresk. és ipar- kam. biz. tag stb. stb. Résztvett a hábo­rúban az orosz és olasz fronton, 33%-os rokkant. Neje: Dombay Teréz. Sturcz János oki. kőműves m., vállal­kozó, Kelenvölgy, Adria u. 15. Csákváron szül. iparát ugyanitt tanulta. Budapes­ten folytatott segédi gyakorlatot. 1923 óta működik mint önálló mester. Több helyen kisebb nagyobb épületnél mint vezető dolgozott úgy a fővárosban, mint vidé­ken. 1915-ben a 17-es gy. e.-ben 1918-ig szolgálta a hazát. Neje: Szili Mária. Szabados József kőműves m. és vállal­kozó, Pesthidegkút. Budapesten szaba­dult, a Schubert és Schikits és Pucher cégnél működött mint vezető. Résztvett József főherceg palotájának építésénél is. Pesthidegkút község területén kisebb nagyobb házak építését végzi. A 32. tű- zérezredben az orosz fronton harcolt, 50%-os rokkant, sebesült. Neje: Csörgő Mária. Szabó György kőművesiparos, VII., Thököly út 32. 1882-ben Zilahoft szül., Budapesten és vidéken volt munkavezető. 1920 óta önálló, családi házak építésével, renoválásával, átalakításával, valamint állvány kölcsönzéssel is foglalkozik. 2—4 segédet foglalkoztat. Elismerő oklevéllel tüntették ki munkájáért. A helybeli ref. egyház szervező bizottságának tagja. 1915—18-ig harcolt az olasz fronton. Neje: Szabó Zsuzsámra. Szabó József kőműves- és ácsmester, VII., Mosztár u. 12., tel.: Z. 962-47. 1909- ben Budapesten szabadult pallér, rajzoló és építésvezetőként Horváth József építő- és ácsmesternél dolgozott, majd 1926-ban önállósította magát. Foglalkozik úgy magas, mint mély építéssel, résztvett az Angol park összes munkálatainál és több fővárosi bérház létesítése körül. A zuglói ház- és telektulajdonosok egy.-nek alel­nöke. 1914—18-ig küdött a világháború­ban. Neje: Tóthfalusy Jolán. Szabó Mihály kőművesmester, bejegy­zett cég, Bpest, Bulcsu u. 20. Tel.: 926-75. Szabó Rezső' szobrász, VIII., Fiumei út 11. Az ország területén mindenütt ta­lálkozunk munkáival, majdnem az ösz- szes jobbnevű építész, műegyetemi tanár megbízásából készítette műveit. Nevéhez fűződik a m. kir. várpalota összes szak­munkája, mely 12 évig tartott, a mű­egyetem, a kormányzósági palota, igaz­ságügyi palota, Erzsébet királyné em­lékmű, Sopron város műemlék kapuja, a legmagasabb családi alapok bérpalotája, József főherceg budavári palotája, a Ze­neakadémia, New-York-palota, a tihanyi kastély, a szófiai követség, Phönix-palota, a Szt. István székesegyház munkái stb. Szánti Gábor kép. kőműves m.„ Sorok- sárpéteri, Bernát u. 21. Sümegen szül., 1930-ban tette le a szakvizsgát, ezt meg­előzőleg több fővárosi vállalatnál műkö­dött vezetői tisztségben. Résztvett több fronton a 20. honv. gy. ezredben. Neje: Kocsis Anna. Szieffer Ferenc kép. kőműves m., vál­lalkozó;, I., Boldizsár u. 14. Szombathe­lyen szül. 1883-ban, képesítését 1909-ben nyerte el. Mint önálló mester Szombat­helyen és több más városban dolgozott, vasbetonhidak, utak, templomok és csa­ládi házak építésében. Neje: Huszár Er­zsébet. Szilágyi János építési vállalkozó, VI., Béla u. 4. 1898-ban szabadult Perek és Wagner cégnél, ahol 5 évet dolgozott, majd társas alapon 2 ízben, jelenleg is Kerepesy Istvánnal társas viszonyban. Résztvett a Gellérthegy rendezésében, több köz- és magánépület megépítésén. 1914-ben bevonult és a „Russ” különít­ménnyel az orosz, román és szerb fron­ton harcolt, több kitüntetés tulajdonosa. Neje: Tóth Julia.

Next

/
Oldalképek
Tartalom