A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Budapest
253 hősies magatartásával kétszer nagyez. v. é., háromszor II. o. br. v. é., K cs.-.-et nyert. Neje: Molnár Mariska. Horváth József, Erzsébet királyné út 121. Szül. 1892-ben; szab. Pécsett 1908- ban. Szombathely, Pozsony és Budapest segédidejének főbb állomásai. 1918 óta önálló mester. Több kitüntető oklevelet nyert. A világháborúban megsebesült. Kit.: kisez. v. é., br v. é., K. cs.-k. és seb. é. Neje: Käufer Rózsi Horváth Lajos, Örömvölgy u. 17. Szül. 1884-ben, szab. 1900-ban Sárváron. Sopron és Budapest műhelyeiben szerezte meg segédi praxisát. Elvégezte a szak- tanfolyamokat. Tevékeny részt vesz a szakma mozgalmaiban. 1918 óta önálló mester. A világháborúban br. v. é., seb. é. és K. cs.-k.-el lett kitüntetve. Neje: Tóth Teréz. Horváth Sándor, Mészáros u. 14. Szül Budapesten 1895-ben; szab. u ott 1912- ben. Önállósításáig (1922) a főváros jó mesterei mellett segédeskedett. Az 1912. évi kiállításon arany, az 1924 évin ezüst és az 1925. évin bronz érmet nyert. Az Ipt. tanfolyamának v. szaktanítója. A világháborúban 6 esztendeig orosz fogságban szenvedett. Neje: Lutocska Kornélia. Hozlinger István, Fhg. Sándor u. 14. Szül. 1870-ben Győrött, ugyanott szab. 1886-ban. Segédéveit Bécs, Kolozsvár, Arad és Budapest műhelyeiben töltötte. 8 éven át szabász volt. Tökéletesen elsajátította a felsőrészkészítést. A legelőkelőbb közönség részére dolgozik. Ortho- pád-munkákat készít egyetemi tanárok rendelése szerint. Neje: Eilner Róza. Hraniczky József, Tisza Kálmán tér 24. Szül. 1890-ben Szarvason, u. ott szab. 1907-ben. Segédidejének nagyrészét a fővárosban töltötte 1928 óta önálló mester. 1 segédet foglalkoztat. Végigküzdötte a világháborút. Kit.: br. v. é., K. cs.-k. és szóig. é. Mint szakaszvezető szerelt le. Hrozenka Rezső, Táltos u. 6. Vörösváron 1874-ben szül.; Nagyszombaton 1893-ban szab. Segédéveit Bécs, Nagyszombat és Budapest jobb műhelyeiben töltötte. 1910-ben lett önálló. Tagja a K. I. O. Sz.-nak. Hutfa János Pál, Lujza u. 15. Szül. Felsőkubinban 1871-ben; szab. Alsóku- binban 1887-ben. Beszterce, Losonc és Budapest műhelyeiben szakmáját tökéletesen elsajátítva, 1896-ban önállósította magát. 1 segéddel dolgozik, rendelésre, príma kivitelben. A világháborúban részt vett. Neje: Káts Róza. Hufner Mátyás, Csalogány u. 53. Szül. 1892-ben; szab. Nagysári községben, nagybátyja H. Géza műhelyében. Segédideje nagy részét a főváros előkelő műhelyeiben töltötte. 1918-ban nyitotta meg jó ízléssel berendezett műhelyét, amelyben kizáróan elsőrendű kivitelű és luxusáru készül. Kiváló eredménnyel elvégezte a felső ipari technológiát és több kitüntetést nyert. 6 segédet és 2 tanulót foglalkoztat. A világháborúban kétszer megsebesült. Kit.: kisez. v. é., kétszer br. v. é., stb. Neje: Radics Margit. Hulák Ferenc, Erzsébet királyné út 91. Szül. 1872-ben Vága községben; szab. 1889-ben Budapesten, itt és Bécsben dolgozott nagy műhelyekben mint segéd. 1925 óta önálló. Mint tanuló dicsérő okmánnyal tüntették ki. Részt vett a világháborúban. 1903 óta nős. Hurtik István, Aranykakas u. 3. Szül. 1865-ben; szab 1882-ben Barcson. Segédévei alatt megfordult Selmec, Losonc (oklevél) és Léva műhelyeiben, majd Budapestre került. Szakmáját tökéletesen elsajátítva, 1904-ben önálló lett. Az iparos közéletben fontos szerepet játszik. 1893-ban vette nőül néhai Vikurel Borbálát. Huszár Benő', Márton u. 11. Szül. 1886- ban; szab. 1903-ban Tabajdon. Segédévei alatt megfordult Székesfehérvár, Balassagyarmat és Bicske műhelyeiben, majd Budapestre került, s itt 1915-ben önállósította magát. 15 éves önálló működése alatt nagy elismerésre és tekintélyre tett szert. 5 inast szabadított. Neje: Petényi Mária. Huszár Ferenc, Városmajor 34. Szül. 1900-ban, szab. 1919-ben Budapesten. 10 évi segédi működése alatt kiváló szakemberré fejlődve, 1929-ben önálló műhelyt alapított. 1 segéddel végzi lelkiismeretes munkáit. Neje: Perczel Ágnes. Huszár István, Kerepesi út 37. Szül. 1889-ben Soltvadkerten; szab. 1905-ben ugyanott. Budapest előkelő műhelyeiben szerzett a szakmában alapos gyakorlatot. 1919-ben nyitotta meg I-a munkát készítő, jól berendezett műhelyét. ElvéHuba János Pál Huszár Benő
