Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)
Gödöllői járás
55 GÖDÖLLŐ mezést. Befejezvén tanulmányát, először Ny itr amegy ében telepedett meg, később lakását Pestre tette át és itt ügyvédi irodát nyitott. S ettől kezdve a szerencse valósággal a karjára vette; bámulatraméltó sebességgel bárói, majd grófi rangra emelkedett s dúsgazdag életviszonyok közé jutott. Gróf Gras- salkovich Antal megismerkedvén Gödöllő kies fekvésével, elhatározta, hogy egy nagy úrhoz illő kastélyt építtett itt lakásul. Minthogy a régi kuriális épület nem volt alkalmas e nagyobb szabású terv kivitelére, így egy új külön álló helyet választott ki e célra. A tervének kivitelénél azonban útjában állott a ref. templom. Ezt az 1746. évben elfoglalta s helyette azon telket adta, melyen jelenleg is áll ez a templom. Építéséhez a szükséges anyagot szintén ő adományozta (a mai Ferenc József tér helyén ebben az időben temető volt). Ez időben kezdték felépíteni a budai kir. palotát is s ennek vezetésével szintén Grassalkovich volt megbízva. így épített ő a magyar nemzet dicsőén uralkodó királyainak két palotát, egyiket téli, másikat pedig nyári lakásul. Amint az alapító gróf a kastélyt elkészíttette s angol kertjét beren- deztette, hozzáfogott a község építéséhez és rendezéséhez. A saját költségén egész házsorokat építtetett s ezekbe német iparosokat, kézműveseket telepített. miáltal a községet részben elnémetesítette. A község* rendezését különösen akkor folytatta nagymértékben, midőn a kastélyban Mária Terézia királynőt is vendégül fogadta. A vásárijog megszerzése is az ő nevéhez fűződött. Elhaltéval Gödöllő sokat veszített, mert utódai nem sokat törődtek a tovább fejlesztésével. Az özvegy grófnőt ugyan vaksága Gödöllőn való állandó tartózkodásra kényszerítette, de a község érdekeivel semmit sem törődött. A gróf egyetlen fia II. Grassalkovich Antal lett az uradalomnak egyedüli tulajdonosa, ki már atyja életében császári királyi kamarás és kincstári tanácsos volt s később hercegi rangra emeltetett. Ő is az állami szolgálatban keresett dicsőséget s ennélfogva Bécs és Pozsony felé vonzódott, Gödöllőt mellőzte, sőt az özvegy grófné halála után az itteni udvartartását a Pozsony megyei Ivánkára helyezte át, halála után ott is temették el. A következő tulajdonos III. Grassalkovich Antal volt, ki 22 éves korában lett e nagy terjedelmű birtok független ura. Könnyelmű életmódja miatt az önálló életpályát mindjárt adósságcsinálásal kezdte meg. Az akkori mágnások elve szerint inkább mindig külföldön tartózkodott, s Gödöllőt csak akkor választotta lakhelyéül, midőn adósságai miatt többé Bécsbe nem mehetett. Ezen könnyelmű pazarlásnak valószínűleg az volt az oka, hogy gyermekei nem voltak s úgy gondolkozhatott, hogy a család kihaltával a birtok is vesszen el. Ha célja ez volt, úgy el is érte nemsokára, mert csődbe jutott és a gödöllői uradalmat gondnoki kezelésbe vették. A magyar szabadságharc idején Gödöllőnek is jutott szereplő osztályrész, különösen az isaszegi csata alkalmával. A községet nevezetessé teszi még az is, hogy Török Ignác 48-as honvédtábornok, az aradi 13 vértanuk egyike Gödöllőn született és atyja a Grassalkovich uradalom mag táros a volt. Az isaszegi csata idejében a kastély katonai sebesült kórház céljaira használtatott. Az 1850-ik évben hosszú vajiídás után a GrassaLkovich-család uradalmaira új korszak következett be. A nagy adósságok miatt az özvegy harcegné kénytelen volt ez uradalmat is eladni. A következő tulajdonosa báró Sina György lett, ki itt mezőgazdálkodást űzött s ezért a halastavakat lecsapol- tatta és szántófölddé alakíttatta át. Halála után báró Sina Simon nem tartotta meg e birtokot, hanem eladta egy belga, banknak. Ez a bank az uradalom parcellázásához fogott s ez elleni felszólalások következtében az 1867-ik évben Lányai Menyhért m. kir. pénzügyminiszter a magyar Szent Korona részére megvásárolta. A pénzügyminiszter legsürgősebb teendője volt a megvétel után a már pusztulásnak indult kastélyt a m. ;kir. udvar igényeinek megfelelően kijavíttatni és berendezni. Gödöllő ezidőtől kezdve egy új, soha nem remélt korszakot él a fejlődésében. Intézményei a község ismertetőjében láthatók. A községben orsz. vásárt máj. 20., jún. 29., okt, 1., dec. 13-át követő hétfőn. Ha hétfőre esik, e napon kirakó- és sertésvásárt, megelőző napon állat- vásárt tartanak. A község határában fekszik Máriabesnyő, híres búcsújáróhely. Mária- besnyő-puszta valamikor népes község volt, Gödöllő pedig Nagy Lajos idejében csak néhány villából és pár házból állt. Az egykorú okmányok szerint IV. Béla 1249-ben a hatvani premontrei rendnek adományozta Bessenew népes községet. A XIV. század második felében Horváthi Iván birtoka volt, de a délvidék lázadásban való részvéte következtében Zsigmond elvette tőle es 1387-ben Ilsvai Leusztáknak, a későbbi nádornak adományozta. 1430-ban Hatvani Mátyásé volt. 1492-ben is még a Hatvani-család birtoka és vámszedo-
