Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)
Aszódi járás
274 GALGAHÉVIZ Nagyközség. — Hozzátartozik: Monostorliget puszta, Tévéztélep és Homokyné tanya. Az Ákos nemzetség ősi birtoka és azé nemzetségből Je szármáz ott Prodavizi Ördög Miklósé volt 1425 előtt több községgel együtt, melyek egészem körülveszik ,a mai Monostorpusztát, a nemzetség egyik ős;i fészkét, hol ősi monostora állott. 1530 táján Tahy Ferenc birtokában találjuk. 1559-ben már a török hódoltsághoz tartozott s 21 ház után fizetett fejadót. A török hódoltság alatt nem pusztult el. Az 1690. évi összeírás szerint oly jelentékeny népessége volt, hogy Vác után, Zsámbokkal együtt, erre a helységre rótták ki a legtöbb portát. Az 1695, évi összeírás .alkalmával portáinak számát 21 i-re igazították ki, Róm, loath, anyaegyháza már 1697-ben fennállott, anyakönyvei 1710-ben veszik kezdetüket és a templom a XVIII. század elején épült, Makkay István, az .akkori plébános és a hívek áldozatkészségéből. Herceg Esterházy Miklós, az akkori kegyúr, 1796-ban kibővítette, 1848-ig a herceg Esterházy család volt a helység földes- ura. A határ rendezés 1863-ban történt. Az ú, n. Szemtandlrás-partom hajdan kolostor állott fenn, melynek alapfalai még meglátszanak. A Császárúti dűlő onnan vette a inevét, hogy mikor Ferenc József az 50-es években az országot bejárva, erre utazott, ezen a részen haladt végig kíséretével. A község alatt hajdan meleg—forrás fakadir melytől a helység a hévíz elnevezést nyerte. E fonás azonban már rég elapadt. Előbbi neve csak Hévíz és azelőtt Heővíz volt, A község, amelybe a villanyvilágítás be van vezetve, dombos vidéken fekszik. A hősi halottaknak 1925-ben emléket állították. A román megszállás következtében Bolhás Mihály helybeli lakos életéit vesztette, A földbiintokreform folytán az igénylők között 138 kát, h, földet osztottak ki. ÁLTALÁNOS ADATOK. Lakosság az 1920. népsz. szerint: 2498 lélek. Színmagyar. R. kath.: 2445, ref.: 22, ágii. ev.: 21, izr.: 9, egyéb: 1. Házak száma: 463. Az 1930. évi népszámlálás szerint a községben 2418 lélek és 654 ház van. Területe: 5427 kit., melyből a községé 229 ldi. Szántó: 3587, rét: 514, legelő: 62, erdő: 537, szőlő: 424, kert: 60, terméketlen: 244 kh. Erdő- birtok: 157 kh., volt úrbéres erdőin rtokosság tulajdona, tölgy, 40 esztendős; 380 kh. br. Sehossberger ATiktor földbirtokosé, T.: Túra 2. Tölgy és akác, 40 esztendős. Talajviszonyok: egyharmadrész vizenyős rét, kétharmadrész fekete föld. Termények: búza, átlag 7—8 q, rozs 5, árpa 5—6, zab, tengeri és gyümölcsfélék. Vas áll.: helyben, 1 km.-re. Posta, Tel.: helyben. Cső., Yál. kér.: Túra. Főszb., Pü. szak.: Aszód., Járásb., Tkv., Adóh., Pü. bizt.: Gödöllő. Törvsz., Pü. ig., Mezőg. kamr., Iparfii., Keresk. kamr., OTI: Bpest. HATÓSÁGOK, INTÉZMÉNYEK Községi elöljáróság. Tel.: Túra 11. Főjegyző: Ubránkovits Ernő. 1883-ban született helyben. Köziépi'sfkdliáít Selmecbányán, a közig, tanfolyamot Budapesten 1902-ben végezte, 1520-ban választották meg a községibe. Az önk. tíízoltótestület parancsnoka, a Hitelszöv, és Hangya Szöv. igazgatósági tagja. A. ii. jegyző: Róna Valér. Közs. bíró: Kiss János. Törv. bíró: Hóka Mihály. Közs. pénztáros: Borbás János. Közgyám: Dallos Ferenc. Közs. írnok: Vadkerti Julia. Postamester: Várkonyi Erzsébet. EGYHÁZAK, ISKOLÁK. R. kath. egyház. Plébános: Pócz Mihály. Kántortanító: Szende Antal. R. kath. elemi iskola. lg. tanító: Notter Dezső. Tanítók: Baky Lajos, Édes Albin, László Margit. EGYESÜLETEK SZÖVETKEZETEK Önk. Tűzoltó Testület. Parnok: Ub- rankovits Ernő. Levente Egyesület. Főoktató: Rész Béla.
