Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)
Aszódi járás
GALGAGYÖRK Nagyközség. Hozzátartozik: Almáspuszta, Kálnoki-, Kis-és Nagy tanya Goldmann-tanya. A Széchy család ősi birtoka, Széchy István magtalan hí tála után János király Werbőczy Istvánnak adományozta, A török hódoltság alatt nem pusztult el. 1690-ben is a lakott helységek közé írták össize, 1696-ben egy egész nemesi portát vetettek ki rá. Ekkor a Bene, a Darvas, az Egry és a Csemniczky családok voltak a birtokosai. Az 1720. évi összeírásban a nemes községek között szerepel. Az 1751. évi összeírás szerint Egry István, Darvas Gábor, Raicsán Sámuel, Horváth János és Jeszenszky Gábor voltak a földesurai. Közvetlenül 1848 előtt Sturmann Márton, Pcrniczky E., Veres Pál és Zsig- mond voltak a földesurai; az utóbbiak az 1870-es évekig voltak itit birtokosok, A tagosítás 1861-ben történt. Az ág ev, hitvallású templom 1657 előtt épült. A község eredeti neve „Tó-Gyurkensis“ — később lett rossz magyarsággal ,,Táth-Györk“ — most Galga- györk. A világháborúban bevonult katonák száma: 78, a hősi halottaké: 27. hadiözvegyeké: 3, hadiárva: 1. A hősi halottaknak emléket állítottak. A földbirtokreform folytán az igénylők között 179 kát. h. földet oaztotatk ki. ÁLTALÁNOS ADATOK. Lakosság az 1920. népsz. szerint: 946, szinmagyar. R. kath.: 314, ágh, ev.: 632. Házak száma: 203. Az 1930. évi népszámlálás szerint a községben 1095 lélek és 231 ház van. Területe: 2557 kh. Szántó: 2040, rét: 120, legelő: 300, erdő: 12, kert: 7, terméketlen: 42, egyéb: 36. Talajviszonyok: kötött agyag. T er menyek: gabonanemüek. Vas. áll.: helyben. Posta, Táv., Tel. és Cső.: helyben. Eőszb., Pii. szak., Vál. kér.: Aszód Törvsz., Pii. ig., OTI, Mezőg. Kamara, Iparfü., Keresk. Kamr.: Budapest. Járásb., Adóit., Tkv.: Vác. Pii. bizt.: Gödöllő. HATÓSÁGOK, INTÉZMÉNYEK Községi elöljáróság. Tel.: 2. Vezető jegyző: Mészáros Bugár István. Középiskoláit Aszódon, jogot a budapesti tud, egyetemiem végezte. 1923-ban lépett a közigazgatás szolgálatába. 1923—1930-ig Ga lg am ácsán volt aljegyző, 1930 óta helyben vezető jegyző, Közs. bíró: Szokol János. Törv. bíró: Galuska Pál. Pénztárnok: id. Nemecz Pál. Közgyám: Szalay János. Postamester: özv. Kolbenbeyer Elekné. EGYHÁZAK, ISKOLÁK. Ágh. Ev. Egyház. Az egyházközség mint amyaegyház már 1657 előtt fennállott ment az 1657. február 12-én tartott Széchenyi összej övetekn az egyház, annak rendes félkésze Bcrtholomai- des Mihály által volt képviselve. Abban az időben már temploma is volt. Lelkész: Lipthay Lajos. Középiskoláit Rozsnyón, a tlheologiát Eper jiesen végezte 1895-ben. Működését Losoncon kezdte minit s.-leiké-z. 189'8-ban lett Eperjesen lelkésznek megválasztva, ahol 1918-ig működött, amikor a csehek élői menekülni völit kénytelen.. 1919—20-bian Lengyelországban a csehek ellen, a magyar ügy érdekében fejtett ki tevékeny munkásságot. 1920 óta helyben működik. Ágh. ev. kántor: Prinyi Ottó. Áll. el. iskola. Igazgató-tanító: Prinyi Ottó. Középiskoláit Iglón, a tanítóképzőt Eperjesen végezte. Működött Széikelyudvarhelyen, Kiskőrösön, Soroisárpéteinim, 1928 óta helyben mint áll. elemi iskolai igazgató-tanító és mint kántor működik. A tejszöv. ügyv. igazgatója, népművelési előadó stb. A háborúban 1914 -»tő»l a 9. h'Omv, gy. e. kötelékében, 48 hónapig orosz és román fronton harcolt. Tanítók: Kom pan Károly. A tanítóképzőt Losoncon végezte 1916-ban. Első működését Ikiadon kezdte, 1922 óta pedig helyben működik. Levente főoktaitó, Lövész Egyil. ügyv. elnöke, inépművelésiü gyi gondnok ze'-h. A háborúban 1915-től az 1. honv. gy e. kötelékében orosz fronton harcok majd fogságba esett, hol 50 hónapot töltött. Mint t. hadnagy szerelt le. Kolbenbeyer Tibor. Áll. Ovóda. Óvónő: özv. kellemest Melczer Dezsőné. Az óvónőképzőt Budapesten végezte. 1912
