Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, első körzet (Budapest, 1930)
Helységnévmutató
256 Akasztó—Bocsa Pck : Lapu Péter. Iparát Kiskunmajsán tanulta, 1915-ben bevonulva, a doberdói harcokban egyik szemét vesztette, utána önként harctérre ment, újabb sebesülése után ismét 5 hónapot töltött az orosz harctéren, innen fegyver nélküli szolgálatra minősítve hazakerült, 1918-ban szerelt le, mint vadász őrvezető. Nős, Szíjgyártó : Rajkóid György. Temetkezési váll.: Merkí Mihály, No- vák Ferenc, Ulrik István. Tollkeresk,: Tamási Imréné. Uvegkeresk. : Turu Istvánná. Vitéz: Budai Péter Pál. Bocsa. Nagyközség. — Hozzátartozik : Kis- és Nagybócsa, Zöldhalompuszta, Fiseri falu-telep, Bagi-dűlő és Kiskutsarok. Azelőtt Tázlár néven szerepelt s hat pusztája volt. 1906-ban Tázlár, Harka és Kötöny puszták az anyaközségtől elszakadtak s előbb Tázlár, majd Prónayfalva név alatt önálló nagyközséggé alakultak. Legelső, legrégibb földesura a kiterjedt Wattay család volt, de később báró Redl Lajos volt itt a birtokos. A XIX. század második felében még Beniczky Bélának és Attilának voltak itt nagyobb birtokaik s állandóan itt is laktak. A XIX. század első felében az akkori Kisbócsa, Nagybócsa, Zöldhalom puszták földesurai a következők voltak : Tóth Imre, János, László és Zsigmond 1820—1852 ; báró Fiáth Gyula 1820—1880 ; Hajós József 1820— 1852-ig; Bereczky Károly 1820—1880-ig; Gellényi Károly 1820—72; Sárközy Ferencz 1820— 55 ; gróf Degenfeld József 1800—1886 ; Sigray Gedeon 1839—56 ; Sigray Mihály 1836—49-ig. A határban sűrűn kerülnek felszínre római leletek, török pénzek és fegyvertöredékek. Általános adatok. Lakosság : 3500, melyből magyar : 3450, tót: 50. R. kath : 2300, ref.: 80, ágh. ev : 1120. Házak száma: 760. Területe : 23.328 kh , melyből a községé 10. Szántó: 7954, rét: 1625, legelő : 4998, erdő: 6058, szőlő: 790, kert: 27, nádas: 122, terméketlen: 754 kh. Talajviszonyok : Háromnegyedrészben laza futóhomok, negyedrészben jó barna homok. Termények : rozs 4—6 q. Vas. áll.: Soltvadkert— Tázlár 12 km. Szállás: nincs. Posta: helyben. Táv., Tel.: Soltvadkert. Törvsz : Kalocsa. Püig., Mezőg. kamr. : Kecskemét. Főszb., Adóh., Já- rásb., Tkv., Pü. szak.: Kiskörös. Iparfíi. és Keresk. kamr.: Bpest Vál kér.: Kunszentmiklós. Cső.: Prónayfalva. Pü. bizt.: Kiskunhalas. Hatóságok, intézmények. Községi elöljáróság. Vezető jegyző: Smál Dezső főjegyző. Középiskoláit Kolozsváron és Gyulafehérváron, a közig, tanfolyamot Marosvásárhelyen végezte 1918-ban. Előbb Tiszaszöllősön, 1923tól helyben működik. Megszervezte a bócsai lovas levente csoportot, annak vezetője és oktatója. Működése alatt épült három iskola és a jegyzői lakás. 1914-ben vonult be a 9-es honvéd huszárokhoz. Nagy harcokban vett részt az orosz és olasz harctéren. A 9-ik isonzói csatában gránáttól súlyosan sebesült, mint 70%-os rokkant hadnagy szerelt le. 1918-ban a székely hadosztály kötelékébe lépett, hol több harcban vett részt. 1919-ben visszatért szülőfalujába, azonban a románok üldözték és fogságba is vetették, honnan 1920-ban sikerült megszöknie. Aü. jegyző: Csabay Béla. H. Közs. bíró: Font János. Törv. biró : Font János. Pénztáros: Gillich András. Közgyám : Péczka Mihály. Postamester : Kostra Pálné. Róm. kath. egyház. Plébános: Dudás István. Középiskoláit Bpeslen, a theológiát Kalocsán végezte. Pappá szentelték 1920-ban Bpesten az egyetemi templomban. Előbb Bpesten, 1921- től helyben működik. Nevéhez fűződik a plébánia felépítése s az iskolák megszervezése Közs. képv. test tag. A Gazdakör létesítésében tevékeny résztvett. R, kath. el. isk. Kántortanitó: Tóth Béla. Középiskoláit és a képzőt Győrben végezte 1920-ban. Ez év óta helyben működik. Volt levente oktató, a képviselő testület tagja és a
