Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, első körzet (Budapest, 1930)
Helységnévmutató
258 Császártöltés. Nagyközség. — Hozzátartozik : Csala-puszta. Egyike azoknak a helyiségeknek, melyek a XVIII. században keletkeztek. A hagyomány azt tartja róla, hogy I. Lipót király uralkodása alatt (talán inkább Mária Terézia királynő alatt) keletkezett, midőn a császár utazása alkalmával az Orjeg mocsarain át töltést emeltek, melynek készítéséhez Mecklenburgból hoztak ahhoz értő munkásokat, akik azután itt maradtak s a töltésről nevezték el telepüket Császártöltésnek. E hagyománynak van némi alapja, mert az itt letelepedett németek csakugyan mecklenburgi származásúak. A község keletkezésének idejét azonban Mária Terézia királynő uralkodása idejére kell helyeznünk, mert Bél Mátyás 1737-ben megjelent művében még nem emlékezik meg róla, A plébánia a XVIII. század közepén keletkezett, az anyakönyvek 1763-ban veszik kezdetüket. A róm. kath. templom 1782-ben épült. 1832-ig a kalocsai érsek volt a helység földesura, ez évben azonban a kalocsai káptalan birtokába ment át, mely most is a helység legnagyobb birtokosa. A háborúba bevonult 700^ hadkötelesből hősihalált haltak 102-en, maradt hadiözvegy 8, hadiárva 25, hadirokkant 21. A hősihalottak emléke táblával van megörökitve. A földreform során az igénylők 390 kát. holdat kaptak. Általános adatok. Lakosság : 3600, szinmmagyar. Róm, kath.: 3573, ref : 2, ágh. ev. : 2, g. kath : 1, g. kel.: 1, izr.: 21. Házak száma: 660. Területe: 14.020 kh., melyből a községé 7000. Szántó: 220U, rét: 1000, legelő: 2200, erdő: 500, szőlő: 1000, kert: 100 kh. Termények: rozs, búza, burgonya és tengeri. Vas, áll.: Kecel 17*6 km. Állomáson bérkocsik és autók. Autóbuszjárat: rendszeres, Mavart-tal kombinált. Szállóhely nincs. Posta: helyben. Táv., Tel.: Hajós. Törvsz., OTI., Pü. bizt.: Kalocsa. Püig.,.Mezőg. kamr.: Kecskemét. Főszb., Adóh., Járb,, Tkv., Vál. kér.: Kiskőrös. Iparfü. és Keresk. kamr : Bpest. Cső. : Hajós és Kecel. Pü. szakasz: Sükösd. Hatóságok, intézmények. Községi elöljáróság. Telefon: 1. Vezető jegyző: Sámson Ferenc főjző. Középiskoláit Zomborban, közig, tanfolyamot Szombathelyen 1905-ben végezte. Közig, szolgálatban Alsólakoson, Murakirályon, Sü- kösdön, Kiskőrösön, Prónayfalván állott. 1921- től helyben vezető jegyző. Hitelszöv. elnöke, Tűzoltó Egylet parnoka, Népmüv. elnöke stb. Hadiszolgálatra 1915-ben önként jelentkezett, még ez évben orosz fogságba esett, honnan 1918-ban szökött meg s ekkor mint alhadnagy leszerelt. Felesége és 2 gyermeke van. Ősrégi nemesi család sarja, előneve cisznyoi. Adóügyi jegyző : Váry Mátyás. Segédjegyző : Ifkovics Dániel. Közs. biró : Petz Menyhért. Törvénybiró : Leut- ner Ferenc. Pénztáros : Angeli Tamás. Közgyám: Petz Péter. Postamester: Lúgosán Simonné. Egyházak és iskolák. R. kath. egyház. Piébános: Tillinger Ferenc. Középiskoláit és a theológiát Kalocsán végezte. Felszenteltetett 1898 ban. Bresztová- con, Sztanicsicson, Apatinban, Újvidéken működött, 1905-től kezdve helyben plébános. Katk. el. iskola. Igazg.: id. Stadler Dezső kántortanitó. Tanitók : Dencsák László. Középiskoláit Aradon, Zomborban és Újvidéken, a képzőt Baján és Kalocsán végezte 1921-ben. Ezen időtől kezdve helyben működik. Hitelszöv. könyvelője. Szatmár megyei család sarja. Nős, egy leánya van. Epres József. Középiskoláit Kalocsán és Szegeden, a képzőt Kalocsán végezte 1923-ban, azóta helyben működik. Levente oktató. Ősei bácskai német eredetűek, azonban már atyja, mint tanitó tevékenyen működött a magyarositás terén. 3 fivére szintén a tanítói pályán működik. Gönczi József, Szálas Béla, Bretska Miklós, Rodenbücher Mária. Egyesületek és szövetkezetek. Önk Tűzoltó Egyesület. Parnok : Sámson Ferenc. Ipartestület. Elnök: Schaffer István. Levente Egyesület. Főoktató: Gönczi József. Hitelszöv. Elnök: Sámson Ferenc.
