Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, első körzet (Budapest, 1930)

Helységnévmutató

Ordas—Solt 243 szöv, könyvelője, levente oktató, népművelődési gondnok. Bátyja Károly az orosz harctéren hősi halált halt. Egyesületek és szövetkezetek. Kötelezett Tűzoltó Testület. Parnok: Kovács Zsigmond. Faluszövetség fiókja. Elnök: Szabó László. Hitelszövetkezet. Igazgató : Póka Imre. Hangya szöv. Elnök : id. Jóboru Benő. Betüsoros címtár. Ácsok: Árki János, Varga Imre. Asztalosok: Barna László, Balogh Ferenc. Bizt. ügynökök: Szabó Sándor, Strasser Vilmos. Bognár: Borsodi Béni. Borbélyok: Balezer József. Cipészek: Besenczi Sándor, Popluhár István, Verner Lajos. Cséplőgép tulajd.: Szabó László 6 HP. MÁG. Kovács Péter 4 HP. Első Magyar Gazd. Gépgyár. Doh^nytőzsdék : Hangya szöv , Szabó Sándor. Földbirtokosok: Kalocsai Főkáptalan 474, Ordas község 64, Ordasi re­formátus egyház 39. Szuhai Benő 47, id. Jóboru Benő 37. Szabó József 26, Szabó László 27, Jó­boru Imre 22, özv. Póka Imréné 48, Kovács Zsigmond 48, Szabó Zsig­mond 25, Túri Bálint 21, Tóth Imre 34, Póka Lajos 24, Kovács János 25, özv Jankovics Gáborné 42, özv. Tóth Jánosné 30, Nagy Zsigmondné 24 özv Dr. Kujáni Gáborné Bpest 50, Horváth Ferenc Géderlak 23, Kiss György Géderlak 24, Pete Csongorné Budapest 28, Rupp Lili Bpest 28 kh. Fűszer és vegyesker : Hangya, Szabó Sándor, Klein Rozália Gabona és terménvkeresk.: ifj. Jóboru Benő, Strasser Vilmos. Hentesek és mészárosok: ifj. Niki Imre, Városi János. Kovácsok : Szabó István, Sulyok József. Malom: Brandtner Mihály és Tsai. Pék: Miskolczi József fiókja (Duna- pataj. Solt. Nagyközség. — Hozzátartozik : Révbér, Máriaháza-, Schönfeld-, Kispuszta, Lukatelek, Félix, Gaálháza, Soóskut, Csordajárás, Alsó-Tételalja, Felső-Tételalja, Nagy-, Gyár-, Tóthmajor, Vásár-, Fűz- és Miskahalom. A község a középkorban Fejér vármegyéhez tartozott. A vármegye solti széke vagy járása törvénytevő gyűléseinek székhelye volt. A református egyház az 1626—29. években már fennállott. Anyakönyveik 1755-ben veszik kezdetüket, A török hódoltság alatt a község nem pusztult el teljesen. 1690-ben is a lakott helyek között szerepel s 1695-ben 2 egész portát vetettek ki rá. 1715 ben mezővárosként 63 háztartással szerepel az összeírásban, 1720-ban pedig 127-el. Ekkor Kall, Mariháza és Rebel nevű puszták tartoztak hozzá. Lakosai mind magyarok volfak. 1737 ben a Bosnyák család volt a helység földesura. E család után a báró Révay, gróf Berchtold, báró Renaut, gróf Nemes, gróf Vécsey, gróf Benyovszky, gróf Cebrián gróf Pongrácz családok örökölték, A róm kath. templom 1870-ben mint kápolna épült, 1904- ben templommá bővitették. Önálló lelkészséggé 1884-ben lett. A jelenlegi plébánia épületet Vécsey Karoftba grófnő adományozta. Ebben a kastélyban játszott, mint gyermek a 48-as hős tábornok gróf Vécsey Károly, az aradi vértanuk egyike. 1848 előtt a gróf Vécsey. Benyovszky és Nemes családok voltak a helység földesurai. Az 1838 , 1862., 1876 , 1878 és 1891. években árvíz pusztította el a község határát. A határrendezés, elkülönzés és tagosítás 1865-ben történt. A községben villanyvilágitás van. Négy országos vására: Sára napot, Áldozó csütörtököt, Rókus napot és Márton napot megelőző hétfőre és keddre esik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom