Nagy Béla: Fradi futballmúzeum 47. Csak fradistáknak! (Budapest, 1990)

Színesben régmúlt időből és a közelmúltból. Az FTC 1975-ös gárdájában. Első sor balról: Onhausz, Pusztai, Nyilasi, Ebedli, Kelemen, Takács, Magyar. Középen: Gallai Ferenc gyúró, Juhász, Martos, Dalnoki Jenő vezetőedző, Bálint, Rab, Megyesi. Harmadik sor: Novák Dezső edző, Dómján, Vépi, Géczi, Mucha, Kollár, Szigeti Ferenc edző Évtizedek múltán a Sportcsillagok falán dedikál... Azután 2003-ban pedig a róla meg­jelent könyvet dedikálhatta Befejezésül egy rövid vallomás a Nyil- könyvből: „Az első gólomat az Üllői úti stadionban a Telstar elleni mérkőzésen szereztem. Nagyon boldog voltam, hiszen a góllövés öröme meg­szokhatatlan gyönyör. Képzelhetik, hogy mit éreztem néhány év múlva a Honvéd elleni rangadón, amikor háromszor írták ki a nevem a villanyújságra. Akkor tényleg kirobbanó for­mában voltam, szinte vonzott az ellenfél ka­puja...- Legkedvesebb emlékem az Üllői úti stadi­onban? Mérhetetlen boldogság ért 1981. júni­us 13-án. A klub történetében ezen a napon ünnepeltek először az új stadionban bajnok Fe­rencvárost. Ennek a csapatnak kapitánya, gól­királya voltam. Csoda, ha örömkönnyek között a meccs után pezsgőt locsoltam a szurkolók közé?! Csoda, ha a boldogságtól szinte az egész világot kedvem lett volna átölelni? Ne­kem nem csak egy kedves emlék ez a nap, ha­nem életem egyik csodaszép élménye, felejt­hetetlen valósága ez az Üllői úti beteljesülés. Most pedig, hogy minderről beszélek, ismét el­fog a boldogság, amit minden idők ferencváro­si labdarúgóinak őszintén kívánok...” 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom