Nagy Béla: Fradi futballmúzeum 30. Fradiország (Budapest, 1999)
Országos döntő helyett barátságos meccs! Ilyen is volt - méghozzá 1910-ben. A vidékiek részéről a Győri ETO került az országos döntőbe, ahol az FTC-vel kellett volna mérkőznie. A győriek azonban visszaléptek a díjmérkőzéstől, így az FTC játék nélkül jutott a bajnoki címhez. Akkoriban ilyen visszalépés természetes volt, hiszen nagy volt a különbség a vidéki és a budapesti csapatok között. (A Kassai AC például kiállt az FTC ellen és 11-0-ra kikapott.) A győriek azonban jobb megoldást választottak. Hivatalosan lemondták ugyan a bajnoki döntőt (amely Budapesten lett volna), de egyben meghívták az FTC- t Győrbe egy „propaganda” mérkőzésre. Ezt a meghívást nem illett visszautasítani, így az ETO-FTC meccs létrejött Győrben. Az érdekes, barátságos mérkőzést az FTC 5-1-re nyerte. Payer Imre a Győrből igazolt jobbhátvéd ekkor mutatkozott be az FTC-ben. 0 volt a Fradi első vidéki csapatból igazolt játékosa! A mérkőzésről a Dunántúli Hírlapban többek között ezeket írták: „Vereséget szenvedet ugyan a győri gárda, de Bródy az FTC csapatkapitánya kijelentette, hogy az ETO a legjobb vidéki csapat és legalább olyan játékerőt képvisel, mint az országos II. osztály bajnoka." * 1910. augusztus 21. Kaposvár: Kaposvári AC-FTC 1-7 A Fradiban nemcsak a II. csapatból, de még az FTC öregfiúkból is többet szerepeltek. Kellemes játszadozás lehetett és valószínű, hogy ekkor is volt csapravert hordó... Kirándultak, koszorúztak... 1911. június 18. Arad: FTC—Aradi AC 9-1 „Az FTC csapata számos klubtag kíséretében szombaton érkezett Aradra. Az FTC vasárnap délelőtt megkoszorúzta a vértanúk szobrát. A mérkőzés gyönyörű időben több, mint 2000 főnyi közönség jelent meg, amely a bajnokcsapatot szüntelenül ünnepelte. A játék igen fairen folyt le, az aradiak feltűnően jól tartották magukat, s különösen a második félidőben pompásan játszottak. " 1911. július 2. Szeged: FTC—Szegedi AK 8-1 1911. július 30. Győr: FTC-Győri ETO 4-0 1913. június 22. Temesvár: FTC-Temesvári AC 8-0 A rendkívüli népszerűségnek örvendő FTC csapatát még a nyári hónapokban sem engedték pihenni. Az egész ország látni akarta a zöld-fehéreket, s a „holt idényre" nem kevesebb, mint 39 meghívás érkezett az FTC címére! A ferencvárosi vezetők végül összeállítottak egy aránylag „pihentető” portyát, amiről kapusunk Ungár Gyula naplójában így emlékezett meg: „1913 nyarán egy gyönyörű aldunai portyát csináltunk. Egy szombati napon elutaztunk gyorsvonaton Temesvárra. A pályaudvaron a város polgármesterének az élén ezrekre menő tömeg fogadott bennünket. Vasárnap játszottunk a Temesvári AC-vat. A mérkőzésen a Fradi fölényes, biztos győzelmet aratott. A Temesvári AC csak egy félidőn át tudott ellenállást tanúsítani a szebbnél-szebb ferencvárosi támadásoknak. Este díszvacsorát rendeztek a tiszteletünkre. Másnap reggel elutaztunk Bázisára, onnan hajóval az Aldunán Orsovára. Délután áthajóztunk Ada-Kalehba. Ez a szigetecske még annak idején török terület volt. Gyönyörködtünk az ottani mecsetben, kívülről nézegettük a háremeket. Bemenni nem volt tanácsos, mert ahogy nekünk elmagyarázták, a török törvények szerint, aki oda bejutott az a halállal játszott volna... Inkább török cigarettát vettünk. Orsován aludtunk, s másnap reggel gyönyörű hegyi utakon Flerkulesfürdőre kocsiztunk. Itt szombat reggelig voltunk, majd vonaton Szegedre utaztunk. Ünneplés, ünneplés. Megismétlődött az, amiben már Temesváron részünk volt. ’’ Díszhintók Szegeden A helyi sajtó is nagy ovációval fogadta a mieinket. A Szegedi Sport hosszú méltató cikkét így fejezte be: „Úgy fogadunk benneteket, mint győztes fiainkat: hiszen ti már nem egy városrész, hanem az egész nemzet képviselői vagytok." Nem csak „papíron” volt ilyen lelkes a fogadtatás, hanem a szegediek tényleg kitettek magukért. A város három díszhintójában kocsiztatták végig a csapatot és úgy mutatták be a szegedi látnivalókat. 1913. június 29-én vasárnap pedig a Fradi szolgált látnivalókkal: Szegedi AK-FTC 0-5. A gólszerzők Schlosser 3, Pataki és Tóth voltak. FTC: Fritz- Rumbold, Payer- Weinber, Bródy, Blum-Weisz, Tóth, Pataki, Schlosser, Borbás - azaz az „Európa-verő" csapat. A helyi lapban így áradoztak a zöld-fehérekről: „Nem halmozzuk rakásra az üres, hangzatos szavakat, hanem egyszerűen igaz, hálatelt szívvel megköszönjük az FTC vezetőségének, hogy felkereste a városunkat - az FTC csapatának pedig hogy az ideális futballjáték fogalmával megismertetett bennünket. Megadatott hát nekünk is, hogy Szegeden szemből szembe láthassuk a bajnokcsapatot. És hogy ez a kis rövid egy és fél óra lezajlott, mégis úgy érezzük, hogy nem röppent el felettünk nyom nélkül, észrevétlenül, hanem megmaradt
