Fradi újság (1997)

1997 tavasz / 1. szám

16 FRADI ÚJSÁG Isten éltessen Gál Henrik! Azt hitte, hogy március 5-én még a Fradi edzőjeként ünnepel­heti majd félszázadik szüle­tésnapját is, ha már az előző hu­szonhatot is az Üllői úton tarthat­ta. Az élet azonban közbeszólt, a birkózószakosztályt is utolérte a leépítés... Gál Henrik a szőnyeg széle helyett mostanában a pult mögött álldogál, italt mér a Ba­lázs Béla utcában. Az új munka­helye egy kocsma, a Borozó a futballbíróhoz. De rég is volt... 1971 január­jában a Bp. Spartacusból igazolt a zöld-fehérekhez.- Akkoriban töltöttem be a 24. életévemet, a legendás Zsibrita János hívott a klubhoz - emlék­szik vissza a franzstadti kezde­tekre. - Egy lakást ígértek, ami már csak azért is lói jött, mert még abban a hónapban született meg a kislányom. Átmenetileg Érden laktunk, de a '72-es mün­cheni olimpia után beköltözhet­tünk az új otthonunkba. De senki ne gondolja, hogy csak emiatt mondtam igent a Ferencváros ajánlatára... Gál Henrik akkor nagyszerű erősítésnek számított, hiszen előzőleg az 1970-ben, Berlinben rendezett Eb-n döntőbe jutott, igaz, ott pontozásos vereséget szenvedett a román Bercsanutól. Sőt, nyugodtan ki lehet jelenteni, vele alapozódott meg a Fradi minden addiginál eredménye­sebb birkózószakosztálya.- A müncheni olimpiára ugyan még csak én utazhattam ki a klubtól, de abban az időszak­ban került hozzánk a fiatal Bállá Jóska, ma ugye ő a szövetségi kapitány, aztán a Petrezselyem Anti, a Fehér Pista és a Gyulai Misi is. Négy évre rá a montreáli játékokon már négy fradista áll­hatott rajthoz! Bár kötöttfogású versenyző­ként szerződött ide, Münchenben már a szabadfogásúak 52 kilog­rammos súlycsoportjában in­dult, ahol is a hetedik helyen végzett. Montreálban, mint ahogy egy év múlva a minszki vi­lágbajnokságon is, éppen hogy csak lecsúszott a dobogóról, ne­gyedik lett. Mindeközben nyolc magyar bajnoki címet gyűjtött össze. Legnagyobb sikerét a le- ningrádi Eb-n érte el, ahol nem talált legyőzőre, aranyérmet akasztottak a nyakába.- Az elődöntőben akadtunk össze az abszolút favorit, három­szoros Európa-bajnok szovjet Alekvergievvel. Nagyon kemény meccs volt, végül leléptették el­lenem, mert már aig kapott leve­gőt. A fináléban már kicsit könnyebb dolgom volt, az akkor még fiatal német Beik volt az el­lenfelem. Később ő is szerzett vi­lágbajnoki címet. Jó formában voltam, azon a versenyen értem pályafutásom csúcsára. Soha nem fogom eltelejteni azt a né­hány napot. Az aktív versenyzéstől 1978- ban búcsúzott, nem tudott elsza­M.KB Kötvény Megbízható értékek az Ön időszámítása szerint >/ Az MKB Kötvény egy olyan biztosan kamatozó értékpapír, amely mögött a Magyar Külkereskedelmi Bank áll. A banki betétnél magasabb kamatot biztosító MKB Kötvény négyféle futamidővel - 3,6,12 és 24 hónapra - is megvásárolható. >/ Az MKB Kötvény szükség szerint a lejárat előtt is visszaváltható. További információkat a 268-7412 és a 268-7753-as telefonszámokon, illetve az MKB pénztáraiban és fiókjaiban kérhet. internet: http://www.mkb.hu kadni szerett sportágától. Edző­ként folytatta, természetesen az FTC-nél. Tanítványai között olyan neveket találhatunk, mint az egykori versenyzőtárs Bállá József, akinek karrierje a ’83-as budapesti Eb-n „aranyozódott be", Bíró László, aki Várnában a '82-es Eb-n diadalmaskodott, vi­lágbajnokságokon mindketten a dobogó második fokáig jutottak. Aztán a fiatalabb generációból Nagy János, ő '94-ben birkózott össze egy Eb-ezüstöt. S a szá- molatlan magyar bajnoki aranya­kat még meg se említettük.- Igyekeztem egyéni bánás­módot alkalmazni minden tanít­ványomnál, az adottságaikat fi­gyelembe véve a küzdeni tudás­ra, céltudatosságra nevelni őket. Azt hiszem, nem jártam rossz úton... Erről az útról azonban tavaly decemberben le kellett térnie. A szerződése ugyanis lejárt, s nem hosszabbították meg.- Nehéz beszélni a történtek­ről. Nem vesztem össze senkivel, a mai napig lejárok a csarnokba, ahol mindenki kedvesen fo­gad. .. Nemrégiben két szemmű- téten estem.át, de ez cseppet sem akadályozott volna a munkám­ban. Magyarázatot nem kaptam, biztosan anyagi gondok játszot­tak szerepet elsősorban a távozá­somban, kevés a pénz, valakinek mennie kellett... Tehát most maradt a borozó, egy ismerőse révén állt be dol­gozni. Az is lehet, hogy mellette egy előkészítő csoportot elvállal majd egy XV. kerületi iskolában, mert továbbra is szeretné oktatni a birkózást. Tervei vannak, de biztosan nem így képzelte az év­kezdetet. A birkózószakosztályban azért tartanak a tiszteletére egy szüle­tésnapi köszöntőt, nem feled­keztek meg róla. Arra viszont meg mernék esküdni, hogy csak a családi körben, gyermekeivel és unokáival együtt tud majd ön­feledten ünnepelni... Sajtófigyelő Birkózó sztáredzők újra a Ferencvárosban Új szelek fújnak a Ferencváros birkózó­csarnokában, és nem a betört ablak terem­tette huzat miatt, amit a focizás mint hagyo­mányos fel- és levezetősport okozott vi­szonylag sűrűn. Ezek a fuvallatok délről, pontosabban Monorról és északról, ponto­sabban Svédországból érkeztek az Üllői útra, a nevük pedig nem főn vagy bóra, hanem Szőnyi János és Kiinga László. Előbbi tanítványai, Sike András és Komá­romi Tibor révén 1988-ban Szöulból egy olimpiai első és második helyre lehet büsz­ke, 1992-ben Barcelonában pedig szövetsé­gi kapitányként élhette meg Flepka Attila és Farkas Péter győzelmét. Ezután kénytelen volt lelépni a kapitányi hídról, és szűkebb pátriájában, Monoron vonult „illegalitásba” (már ha a helyi sportegylet elnöki posztját annak lehet nevezni). Kiinga a hetvenes évek szabadfogású virtuóza (olimpiai bronz és két Eb-ezüst), a nyolcvanas évek elejének sike­redzője (tanítványai három tucat érmet nyer­tek világversenyen négy év alatt), aki több mint hatéves skandináviai tartózkodás után tért duplán haza, Magyarországra és a Fe­rencvároshoz. Közös bennük, hogy kiváló, elismert szak­emberek, akik égnek az újbóli bizonyítási vágytól, és ami szintén közös, hogy azonnal igent mondtak KrujIván szakosztályvezető és Hessky Pál szakosztályelnök hívó szavára. Igen, Hessky Páléra, akinek a jelek szerint nem tudta kedvét szegni a Magyar Birkózó­szövetség elnöki posztjáért vívott és számára balul sikerült csata. Talán kevesen tudják, de húsz esztendő múltán kvázi ő is hazatért az Üllői útra, ahol serdülőként és ifiként birkó­zott. Hessky a szövetségi elnökválasztással kapcsolatban, mint ismert, óvást nyújtott be az OTSH-hoz, ahol már elkezdték vizsgálni a bekért iratokat, de döntés egyelőre még nincs. Akárhogy is végződik ez az ügy, Hessky számára már mindenképpen a Fradi az első, az, hogy a kitűzött célokat elérjék a zöld-fehérek. E célok talán legfontosabbika, hogy újra ütőképes felnőtt csapat alakuljon ki a Fe­rencvárosban, és akár már idén elinduljon a csapatbajnokságon. Két éve csak utánpót­lásszinten működik a szakosztály, ennek el­lenére tavaly az egyesületi pontversenyben egyetlen ponttal szorultak a második helyre. A bravúr nem kis részben Széles József ét - deme, aki a legnehezebb időkben vállalta el a vezetőedzőséget, s aki most, a megújult szakosztályban is ezt a posztot tölti be. Sző­nyi lett a kötöttfogású, Kiinga pedig a sza­badfogású szakág vezetője, s hogy minden posztra a lehető legjobbat keresik, bizo­nyítja, hogy Kator Miklóst, a válogatott or­vosát is megnyerték a szakosztálynak. A szakmai munka megújult, az alapozás kutya kemény. Szabó Péter, 1995 serdülő vi­lágbajnoka mondta: „Olyan izomlázam van, hogy alig bírok lépni.” Most még nem is baj, csak aztán nyáron a korosztályos világver­seny dobogójára fel tudjon lépni. Ő vagy (még) valaki más. Deák Zsigmond (Népszava)

Next

/
Oldalképek
Tartalom