Fradi újság (1996)
1996 ősz / 4. szám
17 FRADI ÚJSÁG szakosztályban Néhány évvel ezelőtt a ferencvárosi felnőtt birkózók sikereitől voltak hangosak a hazai és a külföldi szőnyegek. Komáromi, Sike, Nagy és a többiek érmek sokaságát hozták haza az Üllői útra a versenyekről. Kruj Iván nem csak szakosztályt, Fradi-shopot is vezet Mostanában azonban nincsenek zöld-fehér birkózók a felnőtt versenyeken. A nagy nemzedék visszavonulása óta működő szak- osztálymodellekben csak az utánpótlásnak van helye - egyelőre. A jelenről ásásokat sejtető jövőről Kruj Iván, a birkózószakosztály vezetője mesélt.- Amikor Komáromiék befejezték a versenyzést, a mögöttük lévők is leadták a szerelésüket és a jobb megélhetés érdekében „civilek” lettek - mondta. Akkor úgy gondoltuk, nincs értelme idegenből idehozni birkózókat, és inkább a nevelőmunka mellett tettük le a voksot. Amikor pedig ezek a srácok felnőnek, belőlük kell kialakítanunk egy ütőképes csapatot.- Hol tart most ez a folyamat?- Összesen mintegy hatvan versenyzőnk van a három korosztályban, a diákok, a serdülők, és az ifjúságiak között. Tíz-tizenkét gyerek roppant tehetséges, ők nagyon sokra vihetik. A különböző utánpótlás-bajnokságokon tizennyolc aranyérmet nyertek a mi fiaink. Az országos pontversenyben, amelybe minden kategóriát beszámítanak, felnőtt versenyzők nélkül is az első-második helyen vagyunk! Ez pedig óriási eredmény.- Nemzetközi szinten mire jók a srácok?- A tavalyi ifjúsági világ- bajnokságon Szabó Péter állhatott fel a dobogó legmagasabb fokára. Az idén ugyanebben a súlycsoportban Dobróczi Zsolt bronzérmes lett. Ebbe a korosztályba tartozik még Szabó György is, akiből szintén kiváló birkózó lehet. Fehér Tamás a tavalyelőtti serdülő-világbajnokságon lett első. Már mutogatja oroszlánkörmeit két serdülő srác, Budai András és Palásti Tibor is.- Rajtad kívül kik foglalkoznak még a gyerekekkel?- Három kitűnő szakemberrel dolgozom együtt. Kovács István, Széles József és Petrezselyem Antal nagy szeretettel és hozzáértéssel tanítja a fiatalokat.- Milyen a szakosztály kapcsolata az iskolákkal?- Abból a szempontból jó, hogy a versenyekre mindig elengedik a fiúkat. Viszont az iskolákban ma a birkózás elfelejtett sportág. A testnevelők más sportokra szakosodtak, tehát az utánpótlás nem hivatalosan érkezik a birkózóterembe. Többnyire egyik gyerek hozza a másikat, és így már a kezdetektől baráti a viszony a srácok között. Ugyanez mondható el az edzők és a versenyzők kapcsolatáról is. A fiúk nagyon jó partnerek, a kemény munka soha nem jelent problémát.- Úgy hírlik, nagy változtatásokra készültök szakmai téren.- Nem túlzás azt mondani, hogy robbantani fogunk. Elvetve az eddigi szisztémát, egy új felkészülési módszert dolgoztunk ki és ezentúl ezt alkalmazzuk a Fradiban. Ennek lényege, hogy az edzések, képzések fele speciális erősítés lesz. A mai birkózásban a fizikai erő, az állóképesség a döntő. A szép birkózással már nem lehet eredményt elérni. Mivel az erőt a legköny- nyebb megszerezni, ezért erre kell nagy súlyt fektetni. Az edzések másik felében foglalkozunk a technikával és a taktikával.- Milyen szerep jut az egyéni képzésnek?- Alapvetően ezt akarjuk csinálni. Tehát emberre szabva dolgozunk, nem általánosan. Hiszen mást kell csinálnia egy magas srácnak és mást egy tömzsinek. Győzelemre törő, egyéni fogások - ez a célunk. A modern birkózásban kevés akciót lehet csinálni, ezért sokkal fontosabb néhány fogást kitűnően tudni, mint sokat átlagosan. Ahhoz, hogy az ellenfél kevés akciót csinálhasson, nagyon jól kell védekezni, amihez nagy erő szükséges.- Az új edzésmódszer első eredményeit mikorra várjátok?- Már a következő évben érzékelhető lesz a változás. Először itthon leszünk jobbak, például az országos bajnokságokon jóval több aranyérem kerül az Üllői útra. Ezután pedig a nemzetközi mezőnyben is sikerre vezet az új képzési rendszer. Munkánk igazi fokmérője majd a sydney-i olimpia lesz, négy év múlva. Azt szeretnénk, ha legalább három ferencvárosi birkózó indulhatna az olimpián, és onnan érmekkel térnének haza.- Bár az utánpótlás-nevelés kevesebbe kerül, mint néhány menő felnőtt birkózó versenyeztetése, azért pénzre itt is szükség van. Miből gazdálkodtok?- Nagyrészt a klub támogatásából élünk. Az egyesület vezetése mellettünk áll, segíti a munkánkat. Ami a szponzorokat illeti, mindenkinek köszönjük a segítséget. A nevünket azonban nem adjuk olcsón, magyarán névfelvétel csak komolyabb összeg esetén jöhet szóba. Sokat tesz a szakosztályért elnökünk, Skulté- ti Sándor és a társelnök, Heski Pál. Ki kell emelni Szilágyi Jánost, a Szigetmobil Kft. tulajdonosát és Dombi Andrást, aki a Fradi- tojást készíti. A srácok jutalmazását gyakran a Fradi Birkózó Öregfiúk Baráti Köre jóvoltából oldjuk meg. Persze tudjuk, hogy ha felnőnek a tehetségeink, megtartásukhoz az eddiginél több pénzre lesz szükségünk. De készülünk rá, és bízom benne, hogy nem lesz probléma ezen a téren sem a szakosztályban. Margay Sándor
