Fradi újság (1996)
1996 tavasz / 7. szám
6 FRADI ÚJSÁG 1899. május 3. - egyszerű szerdai nap volt. Senki nem tudhatta, hogy a sporttörténelem ezt a dátumot, ezt a napot még hányszor, de hányszor felidézi. Ezen a napon hivatalosan is megalakult - a mindmáig legnépszerűbb sportegyesület - a Ferencvárosi Torna Club! Az alakuló közgyűlést este 8-kor tartották a Ferencvárosi Polgári Körben, a Bakáts téren - ahol napjainkban a IX. kerület ön- kormányzata székel. Hét évvel ezelőtt az épület falán elhelyeztünk egy emléktáblát, amely tudatja a járókelőkkel, hogy itt alakult meg hajdanán a Ferencvárosi Torna Club. És hogy mik történtek azóta a május 3-ai születésnapokon? Nos, egy-két érdekesség, néhány esemény - az elmúlt évtizedekből - egészen az 50 éves jubileumig bezárólag. 1903. május 3. Az alakulás negyedik évfordulóján gyarapodott az FTC. Felavatták az Üllői út 41. szám alatti telken az FTC teniszpályáit. Ez a Corvin köz előtti részen volt. Dr. Bayer Rezső díjtalanul engedte át a telket a korabeli fradistáknak. Később a Közraktár utca 30. alatt Gre- gersen Nils, norvég konzul engedte ingyen teniszeni a franzstadtiakat... 1914. május 3. Az FTC gyaloglóversenyét 10 km-en Szabiár Pété r új országos csúccsal nyerte (49,30). Egyébként ő volt az a szegény sportolónk, aki 40 éves korában - 1926 - hazafelé menet az utcán összesed és meghalt. Árváinak a sporttársadalom gyűjtött egy kis pénzt. 1922. május 3-án a Vígszínházban mutatták be Szép Ernő A vőlegény c. vígjátékát. A darabban van egy fradis jelenet is, amikor egy gimnazista fiú berohan a színpadra és ujjongva mondja: „Az FTC győzött kettő nullra! Barátom a Slózi benyomott két dugót! Kettőt kapásból, csak úgy zúgott a belső kapufa". Az FTC néhány játékosának - Payernek, Bródynak a neve is elhangzik, így ők bevonultak a színháztörténelembe is. Külön érdekesség, hogy Szép Ernő - aki fradista volt! - darabjának a bemutatója pontosan az FTC megalakulásának a 23. évfordulóján történt... 1936. május 3-án Győrffy Imre sikerétől volt hangos a Millenáris. Győrffy a 860 m-es repülőversenyen 12,8 mp-cel győzött az esélyesek előtt. 1940. május 3-án már véglegessé vált, hogy a XII. nyári olimpia a háborús események miatt elmarad. A rendezést előbb Japán kapta, majd a japán-kínai háború miatt lemondott róla. Finnország következett, de végül Helsinkiben sem rendeztek ekkor olimpiát. Pedig a szép stadion is elkészült. Az olimpiai toronyból szép panoráma látható, ezt magam is tanúsíthatom. Egyébként nem kell sok lépcsőt mászni, hiszen lift visz fel a karcsú toronyba. 1949. május 3. Az FTC ezen a napon volt 50 éves. A klub vezetői és versenyzői ezen a keddi napon megkoszorúzták a Kerepesi temetőben az alapító elnök, dr. Springer Ferenc sírját. A temetőből visszatérve a pályára a Springer-szoborhoz tették koszorúikat a klub versenyzői. Nádas Adolf az akkori elnök, majd a sportolók nevében Rudas Ferenc méltatta az FTC egykori elnökét. Tulajdonképpen a szurkolók csak május 14-én emlékezhettek az 50 éves Fradira. Az Üllői úti pályán 34 ezer néző előtt rendezték az FTC— UTE bajnoki mérkőzést. Tulajdonképpen „kombinált" ünnepséget tartottak: felvonultak az 50 éves FTC sportolói és hangulatot teremtettek a másnapi szavazáshoz. A motorosok például kifeszített piros drapérián jelszavakat hordtak körbe, amelyen a Népfrontot és az ötéves tervet éltették, Deák Ferenc, a csapat gólkirálya pedig a mikrofonon keresztül közölte a szurkolókkal, hogy holnap győzni fog a Népfront, amely a dolgozó Magyarország legjobb erőit foglalja magába. Mondta, hogy aki a Népfrontra szavaz, az a sport jövőjére is szavaz! Ezen a délutánon bizony az 50 éves FTC-t alig méltatták, de a csapat sem játszott „jubileumi" formában: 5-0-ra kikapott az öt évtized emlékére... 1913. május 4-én az angol Sunderland gárdája 18 000 néző előtt (akkor is ennyi volt az Üllői úti pálya befogadóképessége), nos 90-ra győzött az FTC ellen. Az akkori híres angol profik futballbemutatóját a szurkolók a vereség ellenére is ámulva figyelték. 1924. május 4-én rendezték az FTC házi úszóversenyét. A sok résztvevőnek örvendtek, az eredmények azonban nem voltak világverőek. A Fazekas Tibor által felajánlott vándordíját Dömötörfy és Wenk megosztva nyerték, fél-fél évig őrizhették. ★ A futballisták Belgrádban vendégszerepeitek és 2-1-re győztek a Jugoszlavija ellen. A meccsen a bíró bokája kibicsaklott és a 70. percben lement a pályáról. Rugics, a hazaiak sérült játékosa vette át a sípot és közmegelégedésre levezette a hátralévő időt. 1930. május 4. Kellemes meglepetést szerveztek a ferencvárosi kerékpárosok. A192 km-es váltóversenyben a 2. helyen végeztek. Székesfehérváron a harmadik, Veszprémben még az ötödik volt a Fradi, de Győrffy Imre nagy hajrát kivágva a 2. helyre hozta fel a Ferencvárosi váltót. 1947. május 4. Ezen a napon történt az Üllői úti pályán az emlékezetes tribünleszakadás. A Magyarország-Ausztria mérkőzés II. félidejében a C-lelátó korhadt szerkezete nem bírta az abnormális terhelést és leszakadt. Mintegy kétszáz ember szenvedett kisebb-nagyobb sérülést. Varga Pali bácsi, a klub későbbi pénztárosa volt a legsúlyosabb sérült - egész életére nyomorék maradt... 1901. május 5. Az FTC első nemzetközi győzelme: FTC-Old Cricketer 5-0. Az osztrákok ellen a támadójátékot dicsérte a korabeli tudósító. A meccs az első Fradi-pá- lyán, a Soroksári úton volt. Az FTC- nek egészen 1910-ig ez a kezdetleges kis pálya volt az otthona. 1910. május 5. A Millenárison játszották az FTC-TTC tartalékbajnoki mérkőzést, amelyet a fra- disták 11-0-ra nyertek. Nem is ezért emlékezünk meg a meccsről, hanem azért, mert az újságok megírták, hogy a meccs játékvezetője „a mérkőzés közben megéhezett és a legnagyobb nyugalommal fogyasztotta el a vendéglőből időközben előhozott vajaskenyeret.” 1935. május 5. Az FTC motorosai kitűnően szerepeltek ezen a napon. Az ötventőnyi mezőnyben három versenyzőnk is az élen végzett. Kesjár János (250 kcm) Andó Antal (500 kcm) Bodonyi János pedig az oldalkocsis kategóriában. 1901. május 6. Megalakult az FTC öregfiúk csapata. Magyarországon a fradisták alakítottak először öregfiúk csapatot „FTC Vén Dicsőség” volt a nevük. Tagjai között találunk néhány alapítótagot, így Kárpáti Bélát, dr. Keönch Boldizsárt, Gráf Józsefet. Az öregfiúk vezetője - akkor úgy mondták „I. kapitánya" dr. Schweigen Béla volt. 1911. május6. Az első atlétikai versenyt ekkor rendezték a februárban felavatott Üllői úti pályán. Az első győztest Pataki Lászlónak hívták - a híres középcsatárunk bátyja volt. Ő az első atléta, aki győzelméért az új pályán érmet kapott! A negyed angol mérföldes handicap-futóver- senyt nyerte meg. Ferencvárosi siker született még gerelyvetésben, későbbi olimpiai bronzérmesünk, Kó- czán Mór révén, 110 m-es gátfutásban (Kovács Nándor) és 1 mf-es gyaloglásban (Drubina István). 1917. május 6. Az FTC ezúttal országúti futóversenyt rendezett, és azt Grósz István atlétánk nyerte. A táv 10 km volt. Gyaloglóveresnyt is rendeztek 5 km-es távon, de ott a Lányi Miksa nevű győztest sokan megszólták, hogy időnként futott és nem gyalogolt... 1918. május 6. Kibékült az FTC és az MTK - így hosszú szünet után ismét volt örökrangadó. A kékfehérek 3-0-ra győztek és mint a tudósításban olvasható: „Gerő bíró négy perccel korábban lefújta a mérkőzést, mert az állóhely éretlen su- hancai életveszélyes kőzáport zúdítottak a játékosokra...” 1924. május 6. Belgrádban 3- 0-re kikapott a Fradi a Beogradski együttesétől. Egy furcsán elvégzett 11 -es miatt emlékezünk erre a találkozóra. A büntetőhöz odaállt játékos csak kicsit megpöckölte a labdát, amire a következő másodpercben odafutó társa bombázott a Fradi-ka- puba. A közönség felháborodva, majd derűsen fogadta a hazai bíró nem mindennapi gólítéletét. 1928. május 6. A magyarosztrák mérkőzés eredményének a beolvasása is helyet kapott a rádió műsorában: „7,10 óra: Peterdy And- ro Hurrá Bremen című költeményét szavalja magyar és német nyelven dr. Orbán Gábor. Utána a magyarosztrák válogatott futballmérkőzés végeredménye. A találkozó 5—5-ös eredménnyel zárult, s a magyar csapat öt góljából hármat a ferencvárosi Kohut Vilmos szerzett! 1933. május 6. Az FTC 34. közgyűlését az Üllői úti klubházban tartották. A beszámolón kívül egy perces gyászszünetet is tartottak. Két régi FTC-vezető, Gschwindt Ernő és Horváth Ferenc elhunyta alkalmából. A klub ügyvezető elnöke továbbra is Mailinger Béla, míg az egyik társelnök dr. Szendy Károly, Budapest polgármestere volt. Egyébként az új elnökségnek tagja volt lllovszky János is, aki lllovszky Rudolfnak volt az édesapja... 1945. május 6. A világháború befejezése után ezen a napon játszotta a Fradi első bajnoki meccsét (Vasas-FTC 2-1). Az „új idők" első ferencvárosi gólját Sárosi dr. szerezte. 1948. május 6. Az Üllői úton játszották az FTC-Kispest (3-1) rangadót. A Fradi Deák mesterhármasával győzött! 1922. május 7. Az FTC 10 kmes gyaloglóversenyét a gödöllői országúton rendezték. Szabiár Péter legnagyobb vetélytársa Hóra Ferenc volt, aki szintén a Fradiban atletizált. szabiár mindössze 6 másodperccel ért korábban a célba... 1927. május 7, Az ökölvívóbajnokság döntőjében Kocsis Antal nyerte a légsúlyúak versenyét. Egy év múlva ő volt az, aki megszerezte az FTC-nek az első olimpiai aranyérmet! Az amszterdami stadionban vette át, ott ahol a ferencvárosi futballisták tavaly az Ajax ellen játszottak... 1937. május 7. Az ökölvívó EB-mérkőzéseit a milánói Puccini Színházban rendezték. A földszinti nézőtérre helyezték a ringet, a színpadon és a karzaton volt a közönség... A Fradit két ökölvívó is képviselte. Végül Nándi ezüst, Szigeti pedig bronzérmet nyert súlycsoportjában. Nándit olyannyira igazságtalanul pontozták le a döntőben, hogy botrány tört ki a nézőtéren. Még a német himnusz alatt is fütyültek az igazságtalan ítélet miatt. A zsűri végül Nándit azzal vigasztalta, hogy neki adták az Eb-n legszebb ökölvívást bemutató versenyző címet és az ezzel járó tiszteletdíjat. 1949. május 7. Novák Éva új országos csúccsal köszöntötte az FTC 50 éves jubileumát. A 400-as mellúszásban 6:08.2-es idővel győzött. Egy uszodahosszal előzte meg vetélytársait. Ez igazán méltó volt az 50 éves jubileumhoz. 1910. május 8-án a Millenárison 2-0-ra győztünk az MTK ellen. Ezzel gyakorlatilag már bajnok volt a Fradi, hiszen csak egy meccs volt hátra. Nézőcsúcs volt, 14 300 szurkoló szorongott a lelátókon és az állóhelyen. A Millenáris kapuit már félórával a meccs előtt lezárták. 1927. május 8. A Ferencváros 4-1-re győzött az örökrangadón. A mérkőzés után Brüll Alfréd, az MTK elnöke a Fradi-öltözőben átadta azt az értékes serleget, amit a két csapat tavaszi bajnoki és Magyar Kupa-találkozásaira ajánlott fel a győzteseknek. A ferencvárosi futballisták - sokan félmeztelenül - felálltak helyükről és így éljenezték, tapsolták a népszerű elnököt. Tiszteletére még elénekelték a „Nagy volt az FTC, nagy lesz az FTC! kezdetű régi Fradi-in- dulót. 1929. május 8. Kánikulai hőségben játszották a Ferencváros—Sa- baria bajnoki meccset az Üllői úton. Ez egy megismételt mérkőzés volt, mert az őszi 4—2-es meccset a szombathelyiek megóvták egy adminisztrációs hiba miatt. A Fradinak csak jót tettek ezzel az óvással, hiszen kellett a csapatnak a gólarány- javítás és a 6-0-al ezt el is érték... 1931. május 8. Sporttörténeti érdekesség a Nemzeti Sport híranyagából: „Az első magyar külföldi női atlétikai győzelmet tegnap aratta Lukács Éva (FTC) Velencében. 22 induló közül megnyerte a labdadobás versenyét." 1938. május 8. A Ferencvá- ros-Kispest bajnoki mérkőzésen Háda sérülése miatt 10 percig Sárosi Béla állt a kapuban. Védései nagy sikert arattak. Sikert aratott a Fradi is, hiszen 2-1-re nyerték a találkozót. 1944. május 8. Az MLSZ felszólította az egyesületeket, hogy a pályákon építsenek óvóhelyi árkokat. Az óvóhelyek nem a szurkolók részére épültek, hanem a csapatok, a játékvezetők, az MLSZ jelenlévő tisztségviselőinek és a sajtó munkatársai vehették igénybe. Akkor is május volt...
