Fradi újság (1990)
1990-09-13 / 4. szám
dr. Magyar Ernő: „A Fradiból Európa jCettesben mece»a!,s- Magyar úr, minden tiszteletem és elismerésem az öné...- Ne vicceljen, még soha életemben egy söröskupakba sem rúgtam bele az utcán, nemhogy egy nyomorult gólt szereztem volna, maga meg, legalábbis ahogy így távolról, ismeretlenül figyeltem eddigi pályafutását, mintha a futballistákat helyezné előtérbe...- Nézze, az a nagy helyzet, hogy én valóban a futballal kelek és fekszem, de amikor éppen a minap, egy kicsit megszorultam anyagilag és 30 forintot kértem az egyik kollégámtól kölcsön, hogy a szerkesztőségünk mellett nemrégiben nyílt osztrák péksében legalább két zsömlét meg tudjak venni, szóval akkor a kollégám nem azon kezdett el harsányan nevetni, hogy egy zsömle ma nálunk ennyibe kerül, hanem azon, hogy én feltételezem miszerint neki van 30 forintja... Erre jön Ön és letesz 30 milliót a Fradi asztalára!- Lehet, hogy magán kívül még másokat mellbe vágott ez az összeg, de én határozottan állíthatom, hogy méág ebben a mai gyötrelmesen nehéz gazdasági helyzetben sem lehetetlen a nyereséget hozó vállalkozás, meg aztán nem annyira önzetlen ám az én ajánlatom, mint amilyennek első ránézésre tűnik...- Az első állítását sem vitatni, sem kommentálni nincs jogom, hiszen a gazdasághoz annyit értek, hogyha abba a szóba véletlenül egy plusz „g" betűt még beleszednek, akkor az nem egy rossz dolog, a másodikról viszont kénytelen vagyok azt mondani, hogy ezt sejtettem... Ám még mielőtt részletesebben kifejtené, hogy mi az üzlet önnek és cégének a Hargita Kft-nek abban, hogy felkarol és ilyen jelentős mértékben szponzorál egy magyar futball csapatot, én azt szeretném tudni, hogy kicsopa ön egyáltalán?- Közgazdász vagyok, pontosabban közgazdász doktor, aki egyben rendszerszervező is. Mindig olyan helyen dolgoztam és csak olyan feladatokat vállaltam el, ahol fontos volt, hogy valami újat csináljunk és amely feladat lekötötte a figyelmemet, felkeltette az érdeklődésemet. 1982 óta foglalkozom kisvállalkozások létrehozásával, amelyeket a későbbiekben a GMK-k és a kisszövetkezetek váltottak fel. És..., bár lehet, hogy ez most már, a mai eredményeimet ismerve szinte hihetetlennek tűnik, de ezek a vállalkozások kezdetben kifejezetten sikertelenek voltak... Az akkori magyar helyzet még egyáltalán nem kedvezett a vállalkozó kedvű embereknek, így azoknak a szervezeteknek sem, amelyeket ezek az emberek megpróbáltak egyrészt létrehozni, másrészt eredményesen, gazdaságosan működtetni.- Hol következett be a fordulat?- 1988-ban létrehoztam egy kisszövetkezetet, amelyet Hargita névre kereszteltünk el, s amely fél év alatt 400 milliós árbevételt hozott.- Te magasságos ég, négyszáz millióból hirtelen nem is tudom hány zsömlét lehetne venni...- No, mi nem is zsömlében utaztunk, még csak nem is zsömlegyárban, hanem egy nagyon komoly kereskedelmi és vállalkozói részleget hoztunk létre.- Miért éppen a Hargita nevet választották?- Teljesen véletlen volt, alakulásunkkor tetőzött a román kérdés, amikor maradt egy kis időnk az üzlet mellett mi is erről beszélgettünk, aztán egyszer csak valaki kimondta a Hargita nevet. 1989 közepén alakultunk kft-vé, már másnap beadtuk a bejegyzési kérelmünket a cégbírósághoz, s választ is kaptunk rá 1990. február 21-el dátummal... Mit mondjak, nem siették el. De mindegy, lényeg, hogy működhettünk, dolgozhattunk, s így esett, hogy a Hargita kft ma már egy 80 személyes vállalkozás, amelynek tavaly másfél milliárd forint volt a forgalma.- Valami egészen hihetetlen és számomra érthetetlen titokzatosság veszi körül önöket. Amióta beléptek a Fradi üzletbe közszájon forog a nevük, megszámlálhatatlanul sok kújságcikk jelent meg a cégről, de még ma sem tudja senki, hogy konkrétan mivel is foglalkoznak?- Ez nem egészen a véletlen műve, hiszen nagyon sok vállalkozásban vagyunk érdekeltek. Egyik legfőbb területünk a szovjet piac, az utóbbi idők magyar-szovjet kereskedelmi háborújának következtében bedugulni látszott, ám miután őst némi változás mutatkozik, nyugodtan mondhatom; ebben az évben is milliárd köröl lesz a forgalmunk... Hogy mivel foglalkozunk? Mondok egy példát... Legújabb vállalkozásunk egy olyan Diesel előmelegítő, amelyet most mutatunk majd be, s amely túl azon, hogy üzemtakarékos és környezetkímélő, azt tudja, hogy egy 8 éves, 1200-as Zsigulinál 2.5 literes üzemanyagmegtakarítás érhető el vele... Diesel változattal mínusz 40-50 fok között tökéletes biztonsággal működnek a motorok. Az eljárás egyik legnagyobb előnye például, hogy éjszakánként a garázsokban nem kell üresben járatni az autóbuszok motorjait! Aki ért ezekhez a műszaki dolgokhoz, az pontosan tudja, hogy milyeni óriási értékről van szó... A környezetkímélő képességéről meg csak annyit, hogy míg a mai változat mellett a kipufogó gázok 3,2 százalékban öntenek kormot a városokra, addig ez a készülék a koromszintet 0.05 ezrelékre szorítja le. És mindez csak egy üzlet... FogNagybecsületszavamra komolyan beszélek. Fradi csak egy van! Jártamban-keltemben soha sehol másutt nem halottam hírét a „Fradizmus" átható, dinamikus jelenségének. Széles Futbóliában sehol sem ismerik azt az olthatatlan lángolást, a fanatikus (vak)hitet, a minden mélységen átlendítő alázatot, amely kizárólag a zöld-fehér hívek sajátja. Mester utca, Illatos út, Bakáts tér, Sóház strasse. Ha fatornyos hazád nevezetességeit sorolom, hát persze, hogy az FTC a sírig elkísérő szerelmesed, a mindenséged. Tűzoltó utcai volnál, netán Vágóhíd-környéki? Nincs mit csodálni. Ám milyen késztetés hatására emeli magasra a zöld-fehér lobogót a bódvaszentandrási suhanc? Hiszen még a Mezőgazdasági Vásár alkalmából sem járt Budapesten. Az Üllői úti pályáról emlékképet nem, legfeljebb képeslapot őriz. Szlovákia, Galánta körzet, Réca nevű falucskájában vendéglátóm kisfia azt selypíti: „a Fjadinak szujtolok". A Haller térnek, a hajdanán a Máriásy út és a Gubacsi út sarkán elterülő „Négyzetnek" hírét sem hallotta. Miért pont a Fradiért szorít? Miért nem a Vasas, a Honvéd vagy a Dózsa a szíve csücske? Ml okból feszítette szét a Ferencváros a szokványos kerületi csapat dimenzióit? Hogyan nőtte túl nagyságrendekkel az ugyancsak regionális alapon szerveződött Kispestet, Újpestet, vagy a hőskorban tömegeket éltető Hungáriát? Jöhetett a zord idő, hét szűk esztendő, gólaszály, kútmélye, edzóválság, a kurzus tilthatta a „híveknek" a szentély látogatását, sót még a csendes imát is. Az áldozok száma nemhogy csökkent volna, gyarapodott. Csúfolhatták az aranylábúakat ÉDOSZ-nak, Kinizsinek, az elnyúhetetlen „Fradizmus" átvészelte, túlélte a történelem viharait, majd Faustusként kelt újra életre... Feltétlen megírandó szociológiai, politológiai tanulmányszintézis lesz hivatott feltárni a „Fradizmust" létrehozó és fenntartó történelmi-társadalmi okokat. Én addig is töprengő tisztelettel húzom ki magam e jelenség előtt és kijelentem: jugoszláv Fradi nem létezik! Van viszont valami hasonló, körvonalaiban, haloványan teája emlékeztető. A Crvena zvezda... A tejfelesszájú A patinás óscsapatok, a kilencven- százévesek mellett bohókás ifjoncnak tűnik. A Crvena zvezda. a kísö- csi. Hogyan is lephette volna be a nevét a nemespenész, ha viselője csupán 45 éves (közel)múltra tekinthet vissza. Alapításának történetét nem szövik át romantikus szálak, enm fűszerez a titokzatosság, még a más esetekben hemzsegő ellentmondások, ténybeli pontatlanságok sem hergelik a sporttörténészt. A Crvena zvezda [a szerb-horvát helyesírás szerint így .kis z-betúvel”] serdületlen korát meghazudtolva immáron huzamosabb ideje a sportág európai nagysága. Másnak kerek évszázad sem elegendő a megdicsőüléshez, a belgrádi piros-fehérek meg fennállásuk 10. évében már a kiváltságosok szűk klubjában ünnepelték az évfordulót... Az angol szaksajtó a Red Star, a spanyol Estrella Rója, a francia az Etoile Rouge, a német a Rote Stern, az olasz Stella Rossa néven emlegeti. Magyar különfordítása a Vörös Csillag. Mai felkavart világunkban, amikor dicső, egyben javallt cselekedet megtagadni az elmúlt évtizedek minden lomját és értékét, alkalmasint nem sokáig viselik trikójukon a Vörös Csillagot a piros-fehérek. De nem a prognosztizálás, hanem a múlt vallatása jelen dolgozatom témaköre. Vallassuk hát együtt azt a múltat, amelyről annyit elárultam, hogy nem romantikus, nem titokzatos, nem is zűrzavaros. Akkor mégis milyen? Leginkább talán elvtársinak mondható. Legott bizonyítom is... 1945 március 4-ét írunk. A változott történelemfelfogás szerint végtelenül rokonszenves, segítőkész, önzetlen és bajtársias németek mifelénk még javában futottak a fosztogatást, az öldöklést, a hódítást soha meg nem elégelő szovjet csapatok elől. [Lám milyen gyorsan megtanulja mindennek az ellenkezőjét is az emberfia!] Ám Belgrádban már a szent béke honolt. Hadd legyen valami kis mozgalmasság, összehívták az Országos Ifjúsági Konferenciát. És lön mozgalmasság... Az ifi konferencia A jelen rendezvényt megtisztelte jelenlétével Zoran Zsujovlcs, az USAOS elnöke. A rövidítés nem az amerikai hírszerzés kihelyezett tagozatát, hanem a belgrádi Ifjúsági szervezetet takarta. Zsujovics (ó már elvtárs voltl) falrengető előadói beszéddel rukkolt elő. Az egybegyűltek határtalan boldogságára hosszadalmason ecsetelte a háború utáni Jugoszlávia ifjúsági mozgalmának helyzetét, szólt a sportnak az új, szocialista hazában gyökeresen megváltozott szerepéről. Még a legmulyább teremór is tudta, hogy Zsujovics elvtárs csupán engedelmesen felmondja Tito marsall üzenetét. Érthetően egymást érték az ütemes, a zúgó, a hosszú és forró vastapsok. Akadt szenvedélyes éljenzés is. Megtudhatták, hogy a kiasz- szlkus sportklubok a megszállás alatt összejátszottak a németekkel, segítették a csetnlkeket és az uszta- sákat, ahol tudták nehezítették a Népi Ellenállási Mozgalom harcát. A reakciós, retrográd, arisztokratikus nagyegyesületek nem szolgálták a tömegek igényelt, mindössze a legszűkebb társadalmi elit kedvébe jártak, Nem volt szép tőlük, ha Imigyen cselekedtek, az már szentigaz. Eltöprengek. Egyelőre még nem tilos. 1937-ben és 1940-ben a Bukovl Márton vezérelte Gradjanskl nyerte a bajnokságot. 1938-ban a HASK, az edzői pádon Opata Zoltánnal. 1939- ben pedig Nemes András vitte végső győzelemre d fővárosi BSK együttesét. A jugoszláv foci legendás nagycsapatai. Retrográdok és reakciósok lettek volna? Meg kollabo- ránsok? És a magyar edzők vajon kikhez húztak? A csetnlkekhez, vagy az usztasákhoz? De félre a nyegle élcelődéssel, hallgassuk inkább Zsujovics elvtársat. „... Fel kell osztani mindazon klubokat, amelyek 1944. október 20:, vagyis a Népi Felszabadítási Mozgalom első kongresszusa előtt alakultak. Helyükbe lépnek az állami, a szakszervezeti, az Ifjúsági klubok és a fegyveres testületek egyesületei...” Jóllehet az alapítási okiraton az 1945 március 6-i dátum olvasható, az érdekeltek Zsujovics elvtárs beszédének végeztével iziben nekiálltak „alakulóülésezni” és március 4-én este már vezérkart is választottak. Az újdonatúj szocialista sportkört a harmadik kategóriába sorolták, neve így hangzott: Crvena zvezda Ifjúsági Klub. Néhány hónap elteltével aztán az .ifik szponzorálását' átvette a belügyminisztérium, amely a társadalomtudományok jelenlegi állása szerint még a fegyveres testületek közé sorolandó. Mindegy. Lényeg, hogy Zsujovics elvtársat a klub alel- nökévé választották. Háromszoros
