Fradi műsorlap (1988)
1988. március 12.
Fradi míísnrlíin ERŐSEBB LESZ, MINT VALAHA Komáromi: favorit Szöulban Nem tudom, mit hoz 1988. tavasza NB 1-es labdarúgóink számára, de egyre bizonyosan letenném a nagyesküt. Arra, hogy birkózóink egyik feledhetetlen — ha nem éppen a legemlékezetesebb éve — lesz az idei. Utóbbira egy 39 éves, kiváló szakember léte a legfontosabb előfeltétel. Ezt a szakembert Szőnyi Jánosnak hívják. Az elméletileg és a gyakorlatban is igen magasan kvalifikált edzőről talán kevés szurkolónk tudja, hogy 1987. szeptember 14. óta gyakorlatilag, 1988. január elsejétől kezdve pedig papíron is a birkózó-szakosztályunk vezetőedzője. Lezárult hát egy meglehetősen sok belvillongással együttjáró időszak a Gyáli úton. Sokak által alapembereknek hitt egyéniségek távoztak. Elment Gáspár Ferenc korábbi vezetőedző, elment a fia, Gáspár Tamás, aki a 100 kg-ban a kötöttfogású világelit meghatározó egyénisége. Es távozott Kruj Iván is, aki nemcsak elismert nemzetközi bíróként írta be nevét az egyetemes birkózóhistóriába, de szakemberként is elismerték. Mondd, János! Nem sok ez a távozásokból?-Az általad itt felsorolt tények mechanikusan szemlélve valóban jelentős vérveszteségnek tűnhetnek, de én azt mondom: átvészeltük a három egyéniség istenhozzádját, és olyan lendülettel, elképzelésektől hemzsegő rendszerrel vágtunk neki az új időszaknak, amit talán még sohasem éreztem a Fradiban — válaszolja Szőnyi János. Furcsa, de így van. A viták, idegborzoló, idegölő útkeresések a nemzetközi és hazai eredményesség szempontjából cseppet sem szorították háttérbe a zöld-fehér színeket. Komáromi Tibor 1987. világbajnoka, Sike András Európa-bajnoki 4. helyezett, kötöttfogásban a felnőtt csapat „lemosta” a hazai mezőnyt a CSB-n, s a szabadfogá- súak sem szégyenkezhetnek CSB-ezüstjük miatt. A junior kötöttfogású legénység is ezüstérmet szerzett, s ha már äz utánpótlásnál tartunk, akkor dicsérjük meg 1987 miatt az ifiket is: ők, a kötöttfogásúak, szintén csapatbajnoki címet söpörtek be. — Hogy az említett gondokon felülemelkedtünk, azaz hoztuk az eredményeket 1987-ben is, az két dologra utal vissza. Egyrészt azok az edzőink, akik sokszor a „háttérben” fáradoznak, mgy szívvel, óriási elánnal tették dolgukat, másrészt pedig birkózóink is sokkal inkább a szőnyegen, a dobások és fogások csiszolgatásával foglalatoskodtak, semmint az intrikákkal. Azért ne higgye a kedves olvasó, hogy 1987-ben itt állt a bál. Pusztán voltak mozgások. Tisztult a kép, új alapokon nyugszik minden. Ez megnyugtató, mert olimpiai évben vagyunk. És ehhez az ötkarikás esztendőhöz persze másfajta hátország is nélkülözhetetlen. Az „átkos” anyagiaké. Mert hát volt mendemonda arról, hogy az új adókörülmények, elvonások Szövevényében menynyi jut majd a sportra, mennyi a Fradira, mennyi a mindig is eredménygyáros birkózókra.-Az új felállás megvalósítása, a nyugodt munka légköre Komáromi Tibor a vb-aranyé- remmel — Budapesten aligha érződne ennyire, ha a pénzügyileg a lehető legjobban támogató bázisvállalatok nem kedvelnének minket — húzza alá nyomatékosan Szőnyi János. — Domonkos László, a Sütőipari Vállalat vezérigazgatója, dr. Kupái Sándor a Likőripari Vállalat képviseletében vagy éppen Nádas István - szintén a sütőipar részéről — pontosan ugyanolyan mellszélességgel áll mögöttünk, mint eddig. A laposan keresni kell azokat az utakat, amelyeken minél olcsóbb megoldásokkal tudunk mindennapi életet élni. Szőnyi szerint igencsak megéri a Fradiban keményen edzeni. Kiss Sanyi, akiről már-már azt hittük, hogy csak örök ígéret marad, leült Szőnyivel. Egy kis baráti tereferére. Melynek során előkerült a papír és ceruza, Számokat írtak le, és Sanyi egyhamar rájött, jobb, ha ismét gőzerővel birkózik. Mert választhatta volna a langyos középszerűséget, heti három edzéssel, körülbelül négyezres havi keresettel, de ennek négyszerese sem elképzelhetetlen, ha komolyan veszi azt, amit csinál. Komolyan veszi, mert a januári Szalai emlékversenyen 8 : 1 -re leverte az állandó válogatott (szabadfogás, 100 kg) Robotkát,..- Nem titok: a srácok jobban élnek, ha csakis a birkózáson jár az eszük — szögezi le a veze- „ tőedző. S hogy ez a birkózás zökkenők nélkül menjen, íme egy csodás tény: 35 millió forintos költségvetéssel készülőben van —ha minden jól megy, augusztus 20-ra átadják! - az új birkózócsarnok, ahol szaunától kezdve erősítőteremig minden meglesz, ami szemnek és szájnak ingere. Ebben a kacsalábon forgó csarnokban segíti Szőnyi vakmerő terveinek végrehajtását az az edzői kar, amely fiatal, de már éppen elég időt eltöltött a szőnyegek környékén ahhoz, hogy rutinosnak vallhassa magát. Gál Henrik a felnőtt szabadfogásúak Sike András mellett a juniorokat is pátyolgat- ja, Vakulya Alajos a junior kötöttfogás „ atyja”, Struhács György az ifik kötött- és szabadfogású részlegével dolgozik. Ná- dasi A ttih mindkét fogásnem serdülő korosztályának mestere, Széles József az utánpótlás vezetője, akinek Kruj Tamás, Fehér István és Petrezselyem Antal egyaránt segít. Az iskolákba kihelyezett tagozaton Gyulai Mihály, Közép László és Bauer Dezső szakértelme feltűnő. Nem is csoda: Szőnyi azt fontolgatja, hogy a jelenlegi 120, kezdő osztályba sorolható kissrác nyolcvan társat kap. Kétszáz fiúcskából pedig már lehet válogatni az új Komáromikat... Nagy bravúr: 1987-ben — minden korosztályt egybevéve — Simita Imre a Fradi volt a legjobb szakosztály széles e hazában! Csoda-e, ha a Magyar Birkózó Szövetség gyorsan 1.3 millió forintot utalt ki a zöld-fehér egyszámlára, mert rájött: itt munka folyik, nem is kicsi. Ez felettébb jó, mert itt van Szöul a nyakunkon. A Sangu- csarnokban lesz-e Fradi-arany?- Nézd, öt-tíz pontot számoltam. Komáromi Tibit favoritnak tarthatjuk, ezzel semmit sem kiabálok el És ott van Bíró Laci, aki - ha megnyeri a testsúlyával vívott csatát, és hozza a 48 kilót - ismét „döntőgyanús”. Rajtuk kívül Sike Andris is esélyes olimpiai útra. De mondok cifrábbat is! Van még idő arra, hogy Kiss Sanyi és Hajdú Feri (szabadfogás, 130 kg) is bedolgozza magát a csapatba. Ehhez persze más döntése is kell. Mint ahogy fogas kérdés: az áprilisi, Norvégiában sorra kerülő EB-n érdemes-e Komárominak indulnia. Tény: olyan nyerő szériában van, hogy az ellenfelek rettegnek tőle. Ha kihagyja, talán biztosabban készülhet az olimpiára, de olyan egyéniség nyerhet, aki vérszemet kaphat az EB-sikertől, és az nehézséget okozhat Tibinek. Sokan féltik Tibit a sérüléstől. Aki birkózik, az még is sérülhet, ez tény. Ám Komáromit aligha olyan fából faragták, hogy gyakran sérülges- sen...- Vj fogást is gyakorolunk, Szőnyi Jánossal kísérleteztük ki - meséli Komáromi. - Valami olyasmit, amit bemutattam tavaly, a Clemont-Ferrand-ban rendezett vb-n, a döntőben. A nyugatnémet Gössnernek becseleztem, fölülről várta a „csapást” s akkor lenyúltam a derékra és egyszerűen hanyattvágtam. Két- vállra.- Én viszont nem kis akarattal leszokjam a cigiről — mondja Bíró. - így könnyebb, jobban megy a birkózás. 1986-ban, a Budapest Sportcsarnokban vb- dontőig jutottam. Ha kicsit higgadtabban átgondolom a dolgokat, akkor ma már világbajnokként készülhetnék Szöulra. De még nem veszett el semmi, nagyon meghajtom magam, sokat várok az olimpiától. Ha létezik ősfradista birkózó, akkor Giczy Jenő az. 1957. március elsején került klubunkhoz, s hiába próbálta csábítgatni az ügyes 87 kilós sportolót (az 1967-es próbavilágbajnokságon 3. volt) a Bp. Honvéd és az Ü. Dózsa, ő kitartott az „örök szerelem” mellett. Balszerencséje, hogy világversenyen sohasem húzhatta magára a cimeres trikót, hiszen előbb Gurics és Hol- lósi, majd Sillai, később Pércsi és Hegedűs Cs. állt útjába. Ha birkózóként nem is tudott kiteljesedni, sportvezetőként igen! 1974 és 1976 között már edzőként segített a szakosztályban, de még 1980-ban is beugrott egy CSB-n. Segíteni, birkózni! Később intézőtől kezdve minden lehetséges munkakört betöltött, valóságos éló „történelemkönyv” a ma is csak 47 éves, fiatalos, jó kiállású szakosztályvezető. Jenő! Csábítgatásról esett szó. A Fradi hogyan védi ki ezt a manapság elég gyakori manővert?- Nézd, 5—6 klasszist nehezebb őrizni, mint egyet. Egy Komáromiért például biztosan sokat áldozna egy Szeged vagy Kecskemét, hiszen új birkózókultúrát teremtene a városban. De én hiszek abban, hogy a kívülről jövő „ajánlatoknak" sportolóink ellenállnak, és ugyanolyan nyugodtan készülhetünk Szöul után, mint most, Szöul évében - hangzik a válasz. Giczy elmondja: megszűnt a kényszerszakosodás, nem számít, hogy ki az ifi, ki a felnőtt, együtt gyúrnak a birkózók. Így mindig más az ellenfél, más a kihívás is. „Valósággal ég a munka a teremben” — említi örömmel Giczy Jenő. S hogy a Fradihoz fűződő régi, remek kapcsolata egyedülálló, arra vall: a menedzselés, szponzorszerzés mindig kényes feladatának ellátására új és új megoldásokat talál ki. Ha valakitől lehet klubszeretetet tanulni, ő az, akitől lehet. Szabó Sándor
