Fradi műsorlap (1988)
1988. október 29.
Fradi műsorlap — Azt beszélik helyenként, hogy a Ferencváros nem akart továbbjutni a Magyar Kupában. Aki ismeri a Ferencváros vezetőségét és játékosait, az ezen a híren mosolyog, vagy bosszankodik. A helyzet az volt, hogy a mérkőzés elején a fiúk csak játszadoztak, félvállról vették az egészet, minden különösebb erőbedobás nélkül akartak győzni. A II. félidőben, amikor már volt erőbedobás, akkor már késő volt, nem sikerült semmi, kikaptunk. A tanulság megint csak az, hogy az első perctől kezdve küzdeni kell. Még a Gázgyár ellen is! Kemenessy Sándor főtitkár: - Mentségünkre szolgáljon, hogy a csapat több tagja erre a mérkőzésre guggoló helyzetben érkezett a belgrádi válogatott meccsről Budapestre. Ez azonban mentség, de nem magyarázat. Magyarázat erre a vereségre nincs. A Ferencvárosnak nem szabad kikapnia semmilyen körülmények között sem a Gázgyártól... Április + Németország—Magyarország 7-0! És ez nem április tréfa... Jeney Rezső, az MLSZ társelnöke: — Őszintén mondom, hogy ezen a kölni meccsen nem 7—0, hanem 11-0 lett volna az igazságos eredmény, de esetleg lehetett volna 15-0 is a német csapat javára. Mi fent a lelátón sírtunk, a német közönség pedig mérgelődött, mert azt hitte, hogy a magyar szövetség valami másod, vagy harmadrendű csapatot küldött Kölnbe. A II. félidő közepe táján már meg is indultak hazafelé. A magyar csapatban talán csak Kispéter küzdött szívvel—lélekkel, s csak őt lehet dicsérni. Csikós egy gólban benne volt, de ha nem olyan jó, mint amilyen volt, akkor még kaphattunk volna vagy ötöt... + „A történelmi idők fuvallata elhervasztotta a húsvéti labdarúgó műsort. A bécsi csapatok részvétele lehetetlenné vált a nagyszabásúnak tervezett Húsvéti Tornán.” A líraian leírt „történelmi idők fuvallatta” azt jelentette, hogy Magyarország megtámadta Jugoszláviát, majd június 27-én hadat üzent a Szovjetuniónak. Egyébként a magyar kormány az USA-nak is hadat üzent - igaz, csak félévvel később, december 13-án... + A Bologna, az olasz bajnokcsapat jelentkezett a Ferencvárosnál, hogy a nyári hónapokban szívesen játszanának oda— vissza alapon a zöld-fehérekkel. Aztán, mint olyan sok program ebben az időben - ez is elmaradt. + Lyonban sport—sajtóértekezlet volt, amelyen megjelent Jules Rímet, a FIFA elnöke is. Rímet kijelentette, hogy a jelenlegi helyzet alapján 1942-ben aligha lesz világbajnokság. Ha majd a háború befejeződik, akkor a FIFA rögtön összeül s dönt arról, hogy melyik évben és hol legyen a legközelebbi világ- bajnokság. + Pataki Mihály lemondásáról így nyilatkozott a Sporthír- lapban: — Már szerdán felkerestem Mailinger Béla barátomat, és az elnök úrnak bejelentettem, hogy a Ferencváros csapatánál sportbeli irányítását nem vállalom tovább. Polgári elfoglaltságom mellé most katonai szolgálatom is hozzájött, úgyhogy ami kis időm még marad, azt fáradalmaim kipihenésére kell, hogy fordítsam. Az utóbbi időben már sajnos nem volt időm a sportot - felfogásom szerint - komolyan veszélyeztető jelenségekkel megfelelően foglalkozni és így jobban véltem, ha az „állásomat” a klub rendelkezésére bocsájtom. Ezúttal mondok köszönetét mindazoknak, akik munkámban támogattak. Majd minden lemondás hátterében személyes sérelmek is szerepet játszanak. Ez alól még Pataki Mihály esete sem volt kivétel... + Ferencváros—Sal. BTC 9-1! A mérkőzés után feltették a kérdést a „munkanélküli” ferencvárosi kapusnak, Csikós Gyulának, hogy mit csinált a gondatlan 90 perc alatt? — Hogy mit csináltam vasárnap délután a szabadidőmben? Álltam, néztem! Gyönyörködtem a Ferencváros játékában! Állítom, hogy én láttam legjobban a mérkőzést, én voltam vasárnap az „1-es számú néző”. Az igazi nézők ugyanis egy kicsit távolabb vannak a játéktértől, nem figyelhetnek meg egészen apró dolgokat olyan jól, mint például én. Hát most volt időm és gyönyörködhettem. Nagyon jól játszottak a fiúk. + Ferencváros—Haladás 5—3. A mérkőzés első szögletéből esett a Fradi első gólja: Gyetvai hálóba tartó labdáját Sárosi dr. pöccintette a kapuba. A „kis Sárosi” szokásához híven bombázott: egy távoli lövése a kapufán csattant. Egyébként a találkozón mezprobléma is volt. Mivel mindkét csapat zöld mezben játszott — szünetben a fradisták cserére kényszerültek. Sárosiék piros mezben — a mellen fehér csíkkal — játszottak a második 45 percben! így Jakab, Kiss, Ki- szely és Sárosi dr. piros mezben rúgták a Fradi gólokat... A mérkőzés legszebb gólját így örökítették meg a Nemzeti Sport tudósítói: „Lázár Gyetvait szökteti, a szélső látványosságszámba menő lefutással robog át a Haladás védőin. ívelt beadását Ki- szely könnyedén fejeli a hálóba.” + Egy fradista nagy kitüntetéséről olvashatunk a Nemzeti Sport első oldalán: „Pataki Mihálynak, a Ferencváros nemrég visszavonult sportvezetőjének a magyar labdarúgás és a nemzeti értéket jelentő Ferencváros FC sportbeli felvirágoztatása körül szerzett érdemeiért az arany Testnevelési Érmet adományozta az OTT.” MÁJUS + Szolnokon: Ferencváros— Szolnok 4—2. A szolnokiak kétszer is egyenlítettek, de a második félidő végén a Fradi bebiztosította győzelmét. A Fradi zöld-fehérben, a Szolnok kék-fehérben játszott és a pompás mérkőzés közben az egyik szolnoki megjegyezte: — A Tiszapartra került a zöldfehér - kék-fehér rangadó! Olyan nagyszerű ez a meccs, mint amilyen pompásak voltak régente a Hungária—Ferencváros találkozók! Készséggel elhisszük, hogy jó meccs lehetett az az 1941-es, de - az „orokrangadóknak különös atmoszféráját semmivel nem lehet pótolni... + Ferencváros—Újpest^ 5—2! „ „tavasz mérkőzésén a ferencvárosiak az első negyedórában könnyedén jutottak kétgólos vezetéshez. A lila-fehérek ugyan még talpraálltak, de az 54. perctől — Ádám kiállítása miatt - tíz emberrel játszva nem tudták a ferencvárosi gólokat megakadályozni. Kemenessy Sándor: — A Ferencváros a 12 pontnyi előnyhöz méltóan szerepelt. Lázár: — Mindenki szívvel, lélekkel játszott, mindent beleadtunk és meg is volt az eredmény. + A Ferencváros az Újpest elleni „ötössel” 93-ra gyarapította a bajnokságban elért góljainak számát. — Ha a Tokodnak négyet rúgunk csak — jegyezte meg Ki- szely - akkor a még hiányzó három a Kispest ellen esedékes. Remélem én rúgom be... — Ki fogok veled tolni, Lapaj — én rúgom majd a századikat! Amint néhány nap múlva kiderült egyiküknek sem sikerült. A Tokod elleni meccsen a Fradi 7—0-ra győzött és a hetetik, egyben a 100. gólt jelentette. Szerzője Dr. Sárosi György volt. Pedig Takács Béla gyúrónk mást tervezett „forgatókönyvében . íme a történet. Meccs előtt Takács így szólt a játékosokhoz az öltözőben: — Fiúk! Nehogy berúgjátok a 100. gólt! — Miért ne? - kérdezték kórusban. — A századikat a Kispestnek tartogatjuk. A 100. gól tiszteletére majd felemeljük a helyára- kat, pályázatot írunk ki, hogy ki lövi a századikat, és aki eltalálja az majd kezetfoghat a góllövővel. Uraim, tehát vigyázni... Tokodon aztán 6—0 után előbb Kiszely, majd Gyetvai hibázott gólhelyzetben, majd még Fintának is volt esélye. Azután Sárosi dr. berúgta a századikat. Takács gyúró tetetett dühhel kifakadt: - Ügyetlen társaság, elrontották a szép ötletemet... + A Ferencváros szurkolói közül sokan ott voltak az őszi Kolozsváron rendezett Ferencváros—Erdély vál. mérkőzésen. Akkoriban ugyanis sokan teljesítettek katonai szolgálatot Erdélyben. Az egyik Erdélyben járt szurkoló mesélte: — Nagyon el voltunk keseredve a mérkőzés után, hiszen alaposan kikaptunk. Mit tehettünk, hangoztattuk, hogy ezért majd visszafizetünk. Mire az erdélyiek egy kicsit gúnyosan azt kérdezték: Mikor? Erre természetesen nem tudtunk felelni. Tréfásan azt mondtuk: - Majd elsején! És milyen a sors, most éppen június elsejére került a mérkőzés. „Hát most a Fradinak „fizetni kell... JÚNIUS + A „fizetés jól sikerült: Ferencváros—Erdély vál. 3—1. A Fradiból különösen Sárosi III és Gyetvai játszott jól, míg az erdélyiek közül Bodola, Szanisz- ló és Spielmann tűnt ki. Ezen a barátságos mérkőzésen történt egy érdekes eset. Finta tisztán állt a kapu előtt, azután fütyülést hallott és kézzel megfogta a labdát. Kiderült azonban, hogy nem a játékvezető fütyült, hanem egy arra haladó vonat... (A mérkőzés a népligeti Diák-sporttelepen volt, amelynek szomszédságában sűrűn közlekedtek vonatok). A mozdonyvezető így ,,fü- gyült szét egy Fradi gólt... + Egyébként a Ferencváros második gólját vitatták az erdélyiek. Kemenesy Sándor így magyarázta az esetet: — Sárosi dr. labdája nem a kapufáról, hanem a dróthálóról pattant vissza. A népligeti pályán ugyanis nem kötélből való a háló, hanem drótból. Ha kötélháló íett volna ez a - labda sem pattanhatott volna vissza, hanem bent marad a hálóban. + Labdát Gyetvainak! — írták egy józsefvárosi ház falára. Na,de idézzünk az egykori „Gyet- vás cikkből néhány mondatot: „Labdát Gyetvainak! — lám- lám itt van egy magyar játékos, aki hétről-hétre nagyszerűen játszik, aki csapnivalóan rossz játékot sohasem nyújt, s mégis fel kell írni a falra a fenti mondatot. A közönség bízik Gyetvaiban és méltán. Szögletrúgásai is élményszámba mentek. Egyenesen fut neki a labdának, bal külsővel küldi be s az majdnem mindig a kapu torkában esik le. Gyetvai ezzel kapcsolatban ezt mondta: — Pályázom arra, hogy érintés nélkül menjen a szöglet a hálóba. Rúgtam is már több gólt szögletből. No, meg azután, ha éppen a kapu előtt esik lefelé a labda, akkor a védők sokkal könnyebben jönnek zavarba, mint amikor a 16-os felé száll a szöglet. Gyetvai egyébként nem szerette a repülőgépen való utazást. Mondta is a Bulgária elleni meccs előtt: — Jobb volna vonattal menni. Nem azért mondom, de ráadásul még háború is van... Azután kiderült, hogy a magyarok sem repülőgéppel, sem vonattal nem utaznak. A válogatott mérkőzés elmaradt... + A Szt. István kupa mérkőzéseket 1940 után 1941 augusztusában is kiírták.,A Szt. István kupa mérkőzések tavalyi nagy sikere arra indította a Ferencváros vezetőségét, hogy bekapcsolódjanak a küzdelemsorozatba. A résztvevők határozatilag megállapították: — A tornát végig kupa-alapon, kiesés szerint rendezik. Nem lesz tehát a második fordulótól körmérkőzés, így a döntőbe csak két csapat jut. — Ä Ferencváros mellett nyolcadiknak meghívják a NAC csapatát. — Mivel a Szt. István kupa nem vándordíj volt, a Törekvés 1940-es győzelmével végleg megnyerte. Most új díj lesz, értékesebb, mint a tavalyi volt, de vándordíj lesz. Végleges megnyeréséhez, három egymásutáni vagy öt nem egymásutáni győzelem kell. A vándordíját ezúttal is Szendy Károly polgármester ajándékozta, sőt ő maga választotta ki. A 60 cm magas gyönyörű, magyaros díszítésű serleg felső részébe kerül a következő vésés: Szent István-Kupa Alapította: Szendy Károly, Budapest székesfőváros polgármestere 1941. A sportszerető polgármester serlegének egyik ékessége lesz még a felső, kehelyrészben kiképzett hármas-halom, felette az apostoli kettőskereszttel, mögötte fénysugárral. A kupának kicsinyített másai is elkészülnek. 13 darabot a győztes csapat játékosai kapnak. + A nyári esti torna előtt nevezetes eseményt rendeztek a Latorca utcai pályán. A WMFC— Elektromos mérkőzés azért vált sporttörténeti 90 perccé, mert ez volt Magyarországon az első villanyfényes bajnoki találkozó! Június 14-én este — 4 500 néző előtt — negyed tízkor kezdtek a csapatok. Az első magyarországi „villanyfényes bajnoki gól szerzője Buzássi, az Elektromos balszélsője volt, A meccset 1—1-es félidő után a csepeliek 5—1-re nyerték! + Az Elektromos—WMFC mérkőzésen ott láttuk Gyetvait is, a Ferencváros balszélsőjét. — Hát te mit keresel itt? — kérdezték tőle. — Esti edzést tartok — mondta Gyetvai. — Nem árt ha némi tapasztalatot szerzek a Szt. István kupára... + Elmaradt a Szt. István kupa sorsolása! „Csütörtökön este Kispest egyik előkelő vendéglőjében ösz- szeültek az esti mérkőzéseken indulni akaró egyesületek vezetői, hogy a Szt. István Kupa küzdelmeinek sorsolását megejtsék. A bizottságot este hét órára hívták össze, de a Ferencváros képviselője késett. A Nagyváradi AC képviselőjét pedig hiába várták, nem jött. Az idő telt-múlt, olyannyira, hogy a halászlé elkészült. Vacsora közben pedig csak nem tárgyalnak... + Scarone az uruguyiak kétszeres olimpiai, valamint világ- bajnokságot nyert csaptának híres játékosa 38'éves korában tragikus véget ért. „Montevideóból jelentik, hogy az egyik labdarúgómérkőzés után két szurkoló összeverekedett. Scarone a neves játékos szét akarta őket választani, s közben az egyik verekedő tőrrel megszúrta Scaronét, amibe a játékos belehalt. ’ + A Ferencváros—Gamma mérkőzéssel kapcsolatban két szokatlan esemény történt. Juhász István a Gamma elnöke 1500 darab jegyet vett meg az Üllői úti mérkőzésre! Az elnök örömében vette meg a jegyeket, ugyanis a Gamma izgalmas, nagy küzdelem után biztosította bennmaradását a legjobbak között. Az 1500 jegyet pedig szétosztotta a törzsszurkolók között — mondván eleget izgultak, rászolgálnak egy kis klubtól kapott kedvességre... A másik szokatlan esemény: ebben a bajnokságban a Fradi háromgólos vezetés után nem vesztett pontot — a Gamma ellen pedig 4—1-es vezetés után 4-4-el zárult a 90 perc. És a bajnokság. Méghozzá 11 pont előnnyel! Egyébként nem csak a csapat duplázott - gólkirálya is! 1939—40 után 1940-41-ben is Sárosi dr. volt a gólkirály — ezúttal 29 góllal. + A Ferencváros a Gamma elleni mérkőzéssel befejezte a bajnoki idényt. + Szerda este a szokásos klubvacsorán vesznek részt a játékosok — mondta Kemenessy Sándor főtitkár — azután megkapják a szabadságot. Megérdemlik. Ilyen pontkülönböséggel még nem nyert magyar csapat elsőosztályú bajnokságot. Lehet, hogy a többi csapat visszaesése az oka ennek a nagy fölénynek, azonban így is vitathatatlanul nagy teljesítmény volt a Ferencvárosé. Érdekes, hogy a 11 pontos fölénnyel nyert bajnokságot már három év múlva túlszárnyalta a Nagyvárad: 1944-ben 13 pont fölénnyel nyeték a bajnokságot, éppen a Ferencváros előtt... + A Fradi szurkolók is „elál- mosodtak a fölényesen megnyert bajnokság idején.- Nekünk küzdelem kell, harc! - mondta Horváth Sándor, a B-közép egyik vezetője. — Sokkal értékesebb egy nehéz körülmények között kivívott bajnokság, mint egy ilyen sétaügetés. Hiányoztak a régi nagy csaták. Az „ úgynevezett „örökrangadók”... + Az NB I-ből ezúttal négy kieső volt: BSZKRT, Tokod, Törekvés, Haladás. Közülük talán a tokodiak voltak a legjobban elkeseredve — az elnökük első bánatában még a pálya felszántását, megsemmisítését is emlegette... A felemelt létszámú NB I-be a Lampart, a Szegedi VSE, a MÁVAG, a Kolozsvári AC, az Újvidéki AC és a Nagyváradi AC került. Utóbbi az NB I-be kerülés alkalmából pappal szenteltette meg klubzászlóját...
