Fradi műsorlap (1984/85)

1984-1985 / 3. szám

Fradi műsorlap 5 NAGY BÉLA: Holdfoci Az egyszerű kockás mintájú, ré­A Kinizsi labdarúgói minden baj­noki mérkőzésüket lejátszották, de a Honvéd, a Vörös Lobogó és a Vasas külföldi mérkőzései miatt sok bajnoki találkozót elhalasztottak. Az ellenforradalom miatt később sem játszották le az elmaradt mérkőzé­seket, így a bajnokság a következő állásnál félbeszakadt: 1. Bp. Hon­véd 29 pont, 2. Bp. Dózsa 26, 3. Bp. V. Lobogó 25, 4. Bp. Kinizsi 24, 5. Salgótarján 24, 6. Csepel 23 pont. — Párizs után Bécsben is ma­gyar siker született: Magyarország—Ausztria 2-0! Pus­kás, Kocsis és Czibor ekkor szere­pelt utoljára a magyar válogatott­ban ... NOVEMBER — „Űjra megalakul az FTC! No­vember 1-én 2 órára összehívták a sportkör edzőit, a volt szakosz­tályvezetőket az Üllői úti sportte­lepre. Ezen a megbeszélésen mond­ják ki az FTC újjáalakulását. A ferencvárosi sportvezetők állandó kapcsolatot tartanak fenn a játéko­sokkal, sportolókkal. A sok nagy­szerű sporteseményt látott Üllői úti pálya a harcok alatt sértetlen maradt.” — A Springer szobor előtti futó­pályán zöld-fehér zászlóval beborí­tott asztalnál, a szurkolók nagy ovációja közepette mondták ki: az egyesület neve ismét Ferencvárosi Torna Club! Az elnökség megvá­lasztása csak hetek múlva történt meg. Erről a Sport így számolt be: „Az FTC Üllői úti sporttelepén mozgalmas délután volt csütörtö­kön. Az egyesület sportolói nagy számban jelentek meg, hogy meg­válasszák az FTC 18 tagú intéző bizottságát. Megjelentek a Ferenc­város régi vezetői is. Nádas Adolf­fal az élükön. A vita során csak­hamar közös álláspont alakult ki: elhatározták, hogy a sportegyesület élére visszatérnek a hajdan alapta­lanul elbocsátott régi vezetők, s helyet kapnak a vezetésben azok is, akik a Kinizsi vezetőiként bizonyí­tották be a sportegyesület iránti önzetlen szeretetüket. Elhatározták, hogy a sportegyesület a jövőben is kapcsolatban áll majd az ÉDOSZ- szal. Az egyesület élére 18 tagból álló intézőbizottságot választottak: Pataki Mihály, dr. Tóth Lajos, Séda József, Németh János, Hajós József dr., Kispéter Mihály, Komo- rettó Béla, Onódy Lajos, Száraz ■István. Losonci Tibor, Csanádi Ár­pád, Nádas Adolf, Sándor István, Blum Zoltán. Usetty Béla, Ádám Tibor, Bokodi Mihály és Szemeny- nyei László dr. Alakult egy három­tagú ideiglenes elnökség is, amelybe Nádas Adolfot, Száraz Istvánt és Tóth Lajos dr.-t választották.” — Az olimpiára nehéz körülmé­nyek között kiutazott magyar spor­tolók helytálltak. A mi versenyzőink azonban a szokottnál gyengébben szerepeltek. Csak Kárpáti György szerepelt aranyérmes csapatban. Ö viszont az olimpiai bajnok vízilab­da-válogatottunk legeredményesebb csatára volt, összesen 6 gólt szer­zett. A melbournei olimpiára 12 fe­rencvárosi sportoló utazott ki. Nem mindenki — köztük a korábbi olimpiai bajnok Szőke Kató sem — tért haza ... DECEMBER — Papp László sorrendben har­madszor is olimpiai bajnokságot nyert! „Az utolsó percekben a kö­zönség tombolva ünnepli a nagy fölényben levő Pappot és átvette a kis magyar tábortól a buzdítást, a „Huj, huj, hajrát”. Hatalmas ün­neplés közepette vette át Papp a harmadik olimpiai bajnokságáért járó aranyérmet.” — Ferencváros néven megtörtént az első edzőmérkőzés: Ferencváros— Diósgyőr 3-1! Diósgyőrben azóta sem voltak 10 ezren egy edzőmér­kőzésen .. . Aztán elérkezett a hi­vatalos mérkőzésék ideje is. — „A Ferencváros együttese de­cember 16-án a koraesti órákban megérkezett jugoszláviai portyájá­nak első állomáshelyére, Újvidékre. A magyar csapatot a Vojvodina ve­zetői ünnepélyesen fogadták. Amikor a társasgépkocsi befu­tott Noviszád főterére, nagy tömeg gyűlt össze, hogy üdvözölje a ma­gyar csapatot. A kedves fogadtatást a Ferencváros nevében Onódy Lajos szakosztályvezető köszönte meg.” — Ferencváros—Vojvodina 3-1! Hosszú évek után az első hivatalos Fradi-gól története: „A diósgyőriek­től kölcsönkért Szigeti remek lab­dával ugratta ki Fenyvesit, ő ki­cselezte hátvédjét, befelé húzott, majd 4 méterről a léc alá bombá­zott.” Onódy Lajos: — A mérkőzés után valamennyien nagyon boldogok vol­tunk, hiszen a Ferencvárosnak új­jáalakulása óta ez volt az első nem­zetközi mérkőzése. Reméljük a foly­tatás is sikeres lesz és a csapat mai fiataljai ugyanolyan jól meg­állják majd helyüket a nemzetközi találkozókon, mint híres elődeik. gi füzet ott feküdt a padlás egyik bőröndjének tetején^ Valaki mér biztosan megnézte, de visszadobta régi helyére... Felvettem és a cso­dálkozástól majdnem felkiáltottam. A régiek szép írásával ez a cím díszítette az egykoron írottakat: „Az FTC labdarúgódnak históriája 1924-iig. Irta: Manglitz Ferenc, a klub örökös bajnoka.” Megtaláltam hát a már elveszettnek hitt doku­mentumot, az ősfiradisták történe­tét!! Megtaláltam? Hiszen a lapo­kon a már általam jól ismert ese­mények, eredmények a régi na­gyok krónikává merevedett tettei olvashatók. Aztán otthon mégegyszer elővet­tem a számomra mégis oly becses kéziratot. Egy mondata felkavarta képzeletemet: „Mi franzstadtiHk amikor a lab­dát rúgni kezdtük egy ősz, idős bácsi gyámoltalanságunk láttán így merengett: — Hej, ha tá tudnátok, hogy az őseitek mennyivel jobban szórakoztattak bennünket!” * Hogyan? Hát a századfordulón, valaki ilyent mondhatott? Hiszen ez képtelenség! A foci — még úgy írták football — nálunk csak ak­kor született, és az első próbálko­zások ugyebár ... Mangllitz Feri precíz ember volt és jegyzetében feltüntette az ősz, idős bácsi nevét, ö már természetesen nem él, de a fia — ma már szintén ősz öreg ember — f elvi lián yozód ik az FTC név hallatán. — Apám sokat mesélt a régi Fra­diról, no és a fociról. — Mi volt az, ami önt a legjob­ban megragadta? — Erről nem szívesen beszélek, hiszen apám „rögeszméje” egy föl­döntúli, hihetetlen történettel kez­dődik. — Lettner úr! Holnap karácsony este van. Mondja el ezt a hihetet­len történetet, mint egy karácsonyi mesét... * „Mi a Termékeny Bolygó a Föld Tanácsának tagjai a következő — utolsó hírrel — tájékoztatjuk em­bertársainkat : — A tudósok által megjövendölt katasztrófa — bolygónk „elégése”, a következő időszakban bekövetke­zik. Mintegy 200 évvel korábban, mint hittük, de most már bizo­nyosság, hogy bolygónkat a közel­jövőben katasztrófa fenyegeti. Elég a légterünk, a felszín megváltozik, mindenünk a semmibe vész. Em­bertársaim! Viseljük méltósággal az utolsó megpróbáltatás kíméletlen perceit...” * — Hallod a televíziót Szu-Csong barátom? Vége mindennek? — Vége bizony! Azaz hogy talán mégsem... — Mire gondolsz? — Azzal a tucatnyi űrhajóval ami most készült — és tegnap sikerrel kipróbáltunk — esetleg a Holdunk­ra „átrándulhatunk” ... — De hiszen az egy lakatlannak tűnő, most fejlődő égitest... — Annyira nem piciny, hogy pár- szézan új életünket ott is megta­láljuk. Hiszen van légtere, hegye, földje, Vize, szóval: egyetlen lehe­tőségünk a létfenntartáshoz! — Szu-Csong, ha ezt komolyan gondolod — az idő sürget. Mi az én feladatom? — Én a Tanács által kiválasztott legértékesebb embereket összegyűj­töm, és a rövid utazásra felkészí­tem. — Te, Ling Jing barátom csak az „élvezeti” dolgokkal foglal­kozz ... Mert az „új hazában” nem csak a munka, a felszabadult jó­kedv, a túlélés örömének ünnep­lése is fontos dolgot jelent. Tudós vagy, de az emberi faj egyik leg­jobbjának, a lélek ismerőjének szá­mítasz. Tedd, amit az „átrepülés- hez” a legjobbnak gondolsz ... * A Bolygót pedig remegés rázta meg, tűzcsóvákat okádtak a he­gyek, és az izzó fényben minden ernyedten alászáílt... A Bolygó pedig a nagy átalakulásoktól egyre zsugorodni kezdett, és az egykor fényes égitest szinte elveszett a mellette közelben levő, egykori Holdja árnyékában ... * Ling Jing arcán csak fáradt vo­nások jelezték — távozásuk utón a katasztrófa bekövetkezett, a Föld nincs többé! Nincs többé? Hiszen most i:s szilárd talajon, ragyogóan lakhat?} helyen élnek! Legyen hát ellentétben az eddigiekkel „szerep­csere” — azaz mostantól az új boly­gót hívják Földnek — és .az „óha­za” 1< jgyen e bolygó Holdja ... * Szu-Csong az áttelepülők veze­tője lelkesen szólt pórszáz emberé­hez: — Amikor űrhajóink az új ha­zához — most mór így mondom — a Földhöz közeledtek, nem volt időnk a „helyválasztáshoz”. Itt, ahol most az óceán partján va­gyunk, jó, termékeny élet lehetsé­ges. Távol vagyunk ugyan, a mór Amint novemberi számunkban hírül adtuk, 1985Jben a követke­ző 10 témakörben jelentetjük meg az újszerű kiadványt. BORDÓ BÁRSONYSAPKÁBAN (Az FTC 113 válogatott labdarú­gója) POTYA (Az FTC egykori já­tékosának, mártírhalált halt ki­válóságának pályafutása képben, szóban) ALBERT ALBUM (Albert Fló­rián életéről készül ez a fényké­pes összeállítás) „NYÍL”, AZ EZÜSTCIPÖS GÓLKIRÁLY (Nyilasi Tibi eddigi pályafutása, mintegy 100 képben) VOLT EGYSZER EGY VVK (Az FTC 1965-ös kupasikerére emlékezünk) MÉRKÖZÉSJELENETEK AZ ÜLLŐI ÜTRÓL (A régi és az új pálya mérkőzéseiről közlünk ér­dekes és kitűnő minőségű képe­ket) HÁROM KORSZAK HÁROM KAPUSA (Csikós, Géczi és Zsi- borás pályafutása gazdag kép­anyaggal) SLÓZI (Az egykori futballnagy- ság, Schlosser Imre életével fog;- lal'kozik ez a rész) TESTVÉREK A PÁLYÁN (A Sárosi és a Takács testvérek) 85 ÉV, 85 KÉP (A labdarúgó- szakosztály 1900. december 3-án alakult. Az albumban a 85 évre emlékezünk) Az albumsorozat árusításra nem kerül, azt csak az előzetes meg­rendelők kapják, példányonként 30 Ft-os áron. korábban megfigyelt — igaz, ná­lunk jóval primitívebb emberfaj­tától —, de talán így a leghelye­sebb. Ne avatkozzunk bele az ő — számunkra kezdetleges — életükbe. Ha pedig ránk találnak, majd se­gítünk nekik. Hiszen most már egy bolygó, a Föld lakói vagyunk ... * Ling Jing, az ősz mester élvezet­tel nézte a pagoda előtt ugrándozó tanítvónyadit. Az egyik kis lurkó büszkén szaladt az idős emberhez: — Hatból, hatszor rúgtam át a labdát a Hold-lyukon ... Ling Jing elmerengett — hiszen ez a játék is a régi emlékeket fa­kasztotta Lelkében. Hol vannak már azok az idők, amikor ő volt a leg­jobb labdarúgó ... Ott a régi boly­gón egyszer százból százszor lőtte át a labdát a két kapufa között ki- feszített selyemháló közepén táton­gó 40 em-es lyukon! Ünnepelték is, hiszen a labdarúgó verseny nagy eseménynek számított. A Földre is azért hozta el a Labdát, mert a játék is szükséges a jó hangulathoz. És már itt is — az új hazában is — mindenki szereti a labdát. Egy költő — Li Ju — már versben Hogy milyen külalakban jele­nik meg a Fradisták fényképal­buma? „Mutatványszámunk” de­cemberben jelenik meg. A címe. FERENCVÁROS— URUGUAY 3-2! Ez a több mint 50 korabeli fényképet tartalmazó album — szintén 30 Ft-os áron — még kü­lön megvásárolható a Fradi aján­dékboltban és a Boy Vállalat üz­letéiben. Az album bizonyára sok fradistának kedves karácsonyi ajá.ndékul szolgál, hiszen az 55 év vel ezelőtti nagysikerű túra tel- je.‘s történetét adja gazdag fény- képillusztrációval. Albumunk mindössze 2000 példányban jele­nik meg. A túra egykori résztve­vői közül ma már csak kevesen énekelt a kedvencről. Az első sor a nosztalgia szárnyán kelt... A labda hasonlít a teliholdhoz az ősi földgolyóhoz de immár két csapat között pattog a labda, vajon kinek virrad a győzelem napja ? Nincs rokonság, nincs szeretet nincs, ki családi nevemet említve arathat dicsőséges diadalt... A labda a háló felé száll — s talál Győzelmet, s sikert arattál... A játék, a siker, a győzelem egy­re több idegennek is feltűnt. Mi­után az „őstelepesek” elhunytak, az új generáció már a maga el­képzelése szerint „labdázott”. A ha­tárvédők például már lóháton ülve kergették a labdát, amelyet egy ütő segítségével juttattak a háló­val bevont üres kis kapuba ... * Marco Polo, az itáliaiak híres ke­reskedője érdeklődéssel figyelte a számára szokatlan labdajátékot. Miért nem érnek kézzel a Labdá­hoz? Na, de talán ez így érdekes ... Elviszem a firenzei polgároknak ezt a bőrgolyót — mondta — és már csomagolta is a távoli ország egyik kedvenc játékszerét. * — Apám, Leitner Hugó — Ang­liában ismerkedett meg a labdával. Ifjú diákként hallotta, hogy a foot­ball — a szigetországban ezen a néven terjedt el — az angoloknál már 2000 éve meghonosodott... Hogyan került oda? És a többi or­szágba? Ki tudja már! Hiába til­totta királyi rendelet, egyházi átok, a football elterjedt a világon. S a „.bőrgolyó” Magyarországon, a Franzstadtban is egyre csak gu­rult ... Manglitz, Slózii, Pityke, Po­tya és társai pedig futottak utána — az egyre szaporodó nézőik nem kis örömére. Nagy csaták, igazi fut­ball fesztivál ok voltak. Hej, amikor Bécsben tíz gólit lőtt a Fradi... ♦ Most merengésemből felriadva egy napilap öles oíme tűnik sze­membe : — Szenzációs lelet a Holdon! Majd alatta a híranyag olvasha­tó: „A Mir (Béke) nevű űrhajó le­génysége -sétát« tett a Hold eddig ismeretlen területén. Farkas Berta­lan, magyar űrhajós ezredes egy barlangszerű mélyedésből megköve­sedett, gömbölyű tárgyat hozott elő. A barázdás gömb, szinte megszó­lalásig hasonlít a futball-labdá­ra ...” élnek. Az akkori ifjú Toldi Géza részt vett ezen a nagysikerű „Óperenciás tengerentúli” utazá­son. Megkértük, hogy mind a 2000 albumot lássa el eredeti kézjegyé­vel ... Nos, remélhetőleg ismét sikerül egy egyedi akcióval a Ferencvá­ros hagyományait ápolni és Önök — azáltal, hogy az albumokat megrendelik — aktív részesei lesz­nék törekvéseinknek. Mindebben bízva várja „válaszukat” a soro­zat szerkesztője Nagy Béla A mellékelt megrendelőszel­vényt kivághatják és levelezőlap­ra ragasztva beküldhetik az FTC címére. Bp. IX., Üllői út 129. 1091 UTÁNVÉTTEL MEGRENDELEM A FRADISTÁK FÉNYKÉPALBUMA SOROZATOT. A 10 kötetet erre a címre kérem postázni: NÉV: __________________________________________________________ Po ntos lakcím: Személyi szám: aláírás ... hogy a labdát már időszámításunk előtt 3000 évvel ezelőtt is rúgták! Egy kerülbelül 2000 évvel ezelőtt Kínában kiadott katonai szabálykönyvben meglehetősen pontos leírást találhatunk arra: ho­gyan versenyeztek akkoriban a labda rúgásában. Két csapat mérte össze az erejét, kapufák is voltak, háló is, az álló labdát a két ka­pufa között kifeszített selyemháló közepén levő 30—40 cm átmérőjű lyukon kellett átrúgni. Az a csapat győzött, amelyiknek tagjai több­ször rúgták át a lyukon a labdát. A győztes csapatot, a feljegyzések szerint gazdagon megjutalmazták, a veszteseknek — volt mit hall­gatniuk. Arról is szól a krónika, hogy egyes ügyes labdarúgók igen szép pályafutást értek el. Egyikükből például tábornok lett. Balsze­rencséjére idősebb korában lovaslabdára adta a fejét és egy mérkő­zésen a labdaütő-bottal kitütötték fél szemét! Volt olyan verseny is, amelyben a labdát lábbal vagy a test más részével kellett minél hosszabb ideig levegőben tartani. Időszámításunk első századában Li Ju kínai költő ilyesféle verset írt a labdarúgásról: „A labda ha­sonlít a teliholdhoz... A két csapat szemben áll, a kapitányok a helyükön ... A játékban nincs rokonság és nincs pártosikodás ... A higgadtság és a határozottság a döntő, s az, hogy ne véts hibát... (Hevenyészett fordítás angolból) Fradisták fényképalbuma

Next

/
Oldalképek
Tartalom