Fradi műsorlap (1980/81, 1981/82, 1982/83)

1982/83 - 1980 / 106. szám

című operáját. Június 9: Megindul a Főváros című hetilap, a székesfőváros hivatalos lapjának, a Fővárosi Közlönynek az elődje.

1886- ban: Megkezdődik a Kisalföldet átszelő, Dévény—Győr közötti Duna-szakasz medrének szabályozása, a folyó hajózhatóvá tétele.

1887- ben: Budapesten megjelenik Az Osztrák—Magyar Monarchia írásban és képben című sorozat I. kötete. (A záró 15. kötet 1898-ban jelenik meg.)

1888- ban: Megkezdődik a Bánki Donát és a Csonka János által tervezett belső égésű motor magyarországi gyártása. — Megindul a Kis Újság (Az első népies bulvárlap Magyarországon)

1889. áprilisban: Frankel Leó Magyarországra látogatva, tájékoztatja elvbarátait a nemzetközi szocialista mozgalom tevékenységéről.

1890-ben: Lóczy Lajos vezetésével elkészül Magyarország első geológiai térképe. — Megjelenik Budapesten Szinnyei József Magyar írók élete és munkái című kézikönyvének I. kötete. (Az utolsó 14. kötet 1914-ben jelent meg.)

1892. június 8.: Budapest megkapja a „fő és székváros" címet. (Később „Székesfőváros" alakban használták) Szeptember 28: Megkezdődik Budapest ellátására a káposztásmegyeri vízmű építése, Kajlinger Mihály tervei alapján.

1893. február 15.: A Telefonhírmondó (a rádió elődje. Puskás Tivadar találmánya) megkezdi rendszeres adásait Budapesten. December 21: Megjelenik az első magyarországi esti (délután kiadott) napilap, a Magyar- ország, Holló Lajos szerkesztésében.

1894. május 10.: Megnyitják az Aquincumi Múzeumot. Október 23.: Megnyitják a New York kávéházat.

1895. október 30.: Pietro Madcag- ni vezényli a Parasztbecsületet az Operaházban. — Megalakul a Révai testvérek Irodalmi Intézete Rt. Budapesten.

1896. április 11.: Az április 6—16. között Athénben tartott első újkori Olimpián Hajós Alfréd 100 méteres gyorsúszásban az 1200 méteren aranyérmet nyer. Április 29.: Budapesten a Somossy-mulatóban anima- tográf néven megtartják az első magyarországi mozielőadást. — Október 4.: Átadják forgalomnak a Ferenc József (ma Szabadság) hidat. — Megnyitják az Iparművészeti Múzeumot.

1897. július 24.: Tatán a világon elsőként kigyulladnak az utcai acetilénlámpák! November 3.: Schwarz Dávid találmánya, az első merev vázú, alumíniumból készült kormányozható léghajó, sikeresen felszáll a Berlin melletti tempelhofi repülőtéren.

(Schwarz halála után özvegye a terveket Ferdinand Zeppelinnek adja el.)

1898. augusztus 2.: Budapesten megnyitják az Üj Szent János kórházat. — November 4.: Megnyitják a Hungária fürdőt. - Megkezdi működését a 2. Gázgyár a budapesti Fe- rebcvárosban.

1899-ben: A budapesti Fegyver és Gépgyárban elkészül az első magyar- országi gyártmányú Diesel-motor. (A Diesel motor tehát a Fradival egyidős!) — Megalakul a szolnoki művésztelep — Megalakul a Királyi Magyar Automobil Club (KMAC) — Megnyitják a budai Vigadó épületét.

1900. május 13.: Felavatják Budapesten a Tudomáynegyetem központi épületét. — Június 24.: A budapesti villamos alkalmazottak munkakörülményeik megjavításáért sztrájkolnak.

1901. január 19.: Megalakul a Magyar Labdarúgó Szövetség. Március 29.: Bemutatják a Nemzeti Színházban Gárdonyi Géza A bor című színművét.

1902. október 8.: Átadják az Országházat, Steindl Imre alkotását. — Megnyitják a Kandó Kálmán által tervezett első villamos vontatású vasútvonalat, a Valtellina-vasútat Olaszországban.

1903. november 6.: Megnyílik a budapesti Király Színház. Az első előadáson Huszka Jenő Aranyvirág című operettjét játszották. — Hausz- mann Álajos befejezi a budai vár dunai homlokzatának építését. — A magyar posta első ízben alkalmaz szikra- távírót. — Először alkalmaznak postai gépkocsikat Budapesten levélgyűjtésre.

1904. május 5.: Meghal Jókai Mór. — A budapesti Király Színházban bemutatják Kacsóh Pongrácz János Vitéz című daljátékát. — December 11.: Az első munkáshangverseny a pesti Vigadóban.

1905. június 17.: Átadják a budapesti városligeti ezredévi emlékmű első részét. Július 14.: A Patyomkin orosz cirkáló legénységének 6 matróza hivatalos látogatáson Pesten tartózkodik.

1906. február 26.: Budapesten betiltják a hírlapok utcai árusítását. Március 3.: Megnyitják a Projecto- graphot, az első budapesti csak filmvetítést szolgáló mozgófényképszín- házat. Május 21.: Leleplezik Stróbl Alajos Szent István szobrát a budapesti Halászbástyán. November 27.: A budapesti Magyar Színházban bemutatják Lehár Ferenc Víg özvegy című operettjét. — Megépül a Gresham palota.

1907-ben: Megjelenik Budapesten Kosztolányi Dezső Négy fal között és Szegeden Juhász Gyula Verseim című kötete. Budapesten Molnár Ferenc

A Pál utcai fiúk című regénye. Elkészül Csontváry Kosztka Tivadar Za- rándoklás a cédrushoz című festménye.

1908. március 21.: A Vígszínházban bemutatják Bródy Sándor A tanítónő című darabját. Megjelenik Ady Endre Vér és arany című verseskötete és Mikszáth Kálmán A Noszty fiú esete Tóth Marival című regénye.

1909. április 6.: Róbert Peary amerikai kutató elsőként eléri az Északi-sarkot. Szeptember 30.: Kislakások építését kezdik meg Budapesten, Bárczy István polgármester programja keretében.

1910. január 14.: A budapesti Király Színházban bemutatják Lehár Ferenc Luxemburg grófja című operettjét. — Levegőbe emelkedik az első magyar tervezésű és készítésű (sárkány és motoros) repülőgép a Rákos mezején, Adorján János konstrukciója.

1911. október 19.: A király szentesíti a házasság felbontásáról és a kiskorúak gyámságáról Hágában kötött nemzetközi egyezményeket becikke- lyező törvénycikket. December 8.: Megnyílik Budapesten a Népopera (a mai Erkel Színház)

1912. augusztus 15.: Vizsgát tesz az első magyarországi női pilóta. Augusztus 20.: Lezajlik az első budapesti nemzetközi repülóverseny. — Megjelenik Karinthy Frigyes Így írtok ti című munkája.

1913. január 5.: Magyar Kultúra címmel kéthetenkénti katolikus egyházi folyóirat jelenik meg. Február 11—15.: Mintegy hatezer munkás sztrájkol a Weiss Manfréd tölténygyárban munkaviszonyai javításáért.

1914. május: Magyarországon első ízben állítanak elő gyárilag repülőgépet, az aszódi Magyar Llyoyd Repülőgép és Motorgyárban. Júkius 30.: A háború kitörésének hírére magasra szöknek az élelmiszerárak. Budapesten a liszt ára 21 fillérről 30-ra, a burgonyáé 5-ről 16-ra, a kenyéré 19-ről 22-re emelkedik kilónként. December 2.: Az osztrák-magyar csapatok elfoglalják Belgrádot.

1915. május 3.: Budapest főváros tanácsa bevezeti a főzőlisztre a lisztutalványt. A fejadag hetenként és szeméylenként 20 dkg. - Létrejön a budapesti Valéria-telep. (Eredetileg szükségkórház számára)

1916. január 21.: Az Osztrák—Magyar Monarchiában az eddigi 50 évről 55 évre emelik fel a hadkötelezettséget. December 30.: IV. Károlyt megkoronázzák a budavári Mátyástemplomban. — Az év folyamán megalakul a Székesfővárosi Idegenforgalmi Hivatal.

1917. május 1.: Május elsejét általános munkabeszüntetéssel és béke23