Fradi műsorlap (1980/81, 1981/82, 1982/83)
1980/81 - 1980 / 62. szám
mindig labdarúgóink jó vagy rossz szereplésének függvénye. A csúcs 1974-ben volt, az új pálya megnyitásának évében. Ha nem ment a csapatnak csökkent a létszám. így volt ez az elmúlt év tavaszán, amikor mint egy érzékeny szeizmográf, úgy reagált a pártolótagság a gyenge teljesítményre. Akkor persze nem volt irigylésre méltó tagszervezőink munkája, hallgattak is eleget. Mégis töretlen lendülettel folytatták amit vállaltak . . . Említette Potyika a hírek, információk „áramlását". Hol értesülnek a tagszervezők a szurkolókat érdeklő eseményekről? Minden évben gondoskodunk arról, hogy tagszervezőink egy összejövetelen találkozhassanak egyesületünk és a labdarúgó szakosztály vezetőivel, akik az általuk feltett kérdésekre részletes, kendőzés nélküli választ adnak. így lesz ez most, a Csepel elleni mérkőzés délelőttjén is. Persze legtöbb szervezőnket többéves sportbarátság fűz valamelyik egyesületi vezetőhöz, vagy játékoshoz, akikkel szintén megbeszélhetik az időszerű eseményeket. Előfordult már, hogy előbb tudtak egy tervezett átigazolásról például mint én — mondja mosolyogva Potyika. És mit nyújt az egyesület ennek az önzetlen, anyagi áldozatra is kész tábornak? Mi természetesen nemtudunk olyan kedvezményeket nyútjani részükre, mint a nagy nyugati profi klubbok tagjaiknak. Ott mások a lehetőségek, adottságok, hiszen a klubtagok is komoly összegeket fizetnek tagsági díjként évente. Tagságunk tudja ezt, és nem is várja, hogy hasonló juttatásban részesüljenek, mint a nagy profi egyesületek tagjai. Mi egyesületünkhöz való hűségüket a minden évben kiosztásra kerülő törzsgárda jelvénnyel honoráljuk. E jelvényt azok részére készítettük, akik legalább tízéves rendezett pártolótagsági könyvvel rendelkeznek. Akik folyó évi tagsági díjukat március 31-ig előre kifizetik ajándékként megkapják egyik kiadványunkat. Elsőbbséget biztosítunk részükre a bérletek, mérkőzésjegyek, kiadványaink vásárlásánál. Tudom, hogy ez nem sok. De azt is tudom, hogy ha sikeresen szerepelnek sportolóink, az minden kedvezménynél többet jelent tagjainknak, szurkolóinknak. Mindenekelőtt ezt várják a Ferencvárosi Torna Clubtól, amikor a tagsági díj fizetését vállalták. Van olyan pártolótagunk — Bárány József — aki már az 1988 évi tagsági díját is befizette, a zentai Kör- möczi József pedig az 1985 évit. .. E szurkolók nagyrésze gondolom már hosszú éveken át kötődnek az egyesülethez. Ebből következik, hogy a közép vagy idősebb korosztályhoz tartoznak. És a fiatalok? Következtetése nem helytálló — válaszol Potyika. Taglétszámunknak ugyanis közel 40%-a a tizen, huszonéves korosztályhoz tartozik, nagy örömünkre. Szurkoló utánpótlásunk így biztosítottnak látszik. Sőt a legfiatalabb korosztály is képviselve van tagnyilvántartó kartonjainkon. Amikor Rákosi Gyula kislánya megszületett, egyesületünk propagandistája — Nagy Béla — még az nap az újszülött tagsági könyvének átadásával gratulált a boldog apukának. E „korosztályból" ma már nem Rákosi Réka az egyetlen aki egy napos korában Fradi tagsági könyvvel rendelkezett ... Egy fiatalember ezt a „rekordot" is megpróbálta túlszárnyalni. Kéremszépen, gyermekem is lehet pártolótag? — lépett be egy nap irodánkba izgatottan. Természetesen — válaszoltam — csak töltse ki a belépési nyilatkozatot, név, születési év, hó, nap stb. És kezébe adtam az űrlapot. Zavartan forgatta kezében mint aki nem tudja most mit is csináljon. Nem tud írni - villant belém a kétkedő gondolat. Segítsek? — kérdeztem. Sajnos nemtetszik tudni segíteni válaszolta zavartan. Ma még nem tudom gyermekem nevét beírni. A feleségem ugyanis csak két hét múlva várja a kicsikét. Korhatár tehát nincs. Sőt országhatár sem gátolja a belépni szándékozókat. Legutóbb egy hazánkban tanuló török diák részére állítottunk ki tagsági könyvet. . . De sok tagunk van Erdélyben, a Felvidéken, Kárpát Ukrajnában, Jugoszláviában, akik mérkőzéseinkre is ellátogatnak ha idejük és pénztárcájuk engedi. Sőt Svájcból, NSZK-ból az Egyesült Államokból is küldenek tagsági díjat, kérik kiadványainkat. Mert: „Szívet cseréljen az, ki hazát cserél!". .. Waldmann Zsiga-bácsi, a 72 éves nyugdíjas órásmester viszont itthon van, több évtizede szervezi a Rába parti Győrben és környékén a fradi szurkolókat. Általában hetenként kétszer is felutazik Budapestre, ezért nem volt nehéz találkoznom vele. Zsiga-bácsi! Mikortól datálja a Fradihoz való kötődését — kérdezem a fiatalos, fürge mozgású szervezőnket. Nem is tudom - válaszolja elmerengve. Tudja én Erdélyben születtem, Budapesten majd Párizsban tanultam a szakmát. Végül is már 30 éve itt élek és dolgozom Győrben. Életem sok szép és sajnos tragikus mozzanatára is úgy emlékezem mintha ma történt volna. Azt viszont nemtudom hány éve vagyok ferencvárosi szurokló. Talán amióta két színt megtudok különböztetni egymástól: a zöldet meg a fehéret — válaszolja évődve. Győrnek nagymultú NB l-es csapata van, sok szurkolóval. Nem érzi úgy, hogy „darázsfészekben" szervezi pártolótagjainkat? Néha igen. Amikor még a Vagongyár bélyegzőóráinak karbantartása volt a munkám, egy-egy mérkőzést követő hétfőn munkahelyemen bizony kihúztam a telefondugót, mert barátaim, ismerőseim, munkatársaim bőven „kommentálták" kedvenceim jó vagy rossz szereplését. De ez gondolom mindenhol így van ahol a sportot szeretik. Persze ebben a szép városban és környékén is — mint mindenütt az országban — itt is sok a fradi szurkoló. Foglalkozni kell velük. Én pedig örömmel vállalom, hogy felkeresem őket. Hiszen igénylik és érdeklődéssel olvassák a kiadványainkat, szívesen fizetik a pártolótagdíjat ... A létszám jelenleg 200 fő körül mozog. Azt kérdezi miért csinálom még nyugdíjasként is? Mert valamilyen közösségbe tartozni kell, és azért dolgozni kell. Nincsen káros szenvedélyem dohányzás, ivás. Van viszont sok sportbarátom — közöttük Novák Dezső —, van egy gyönyörű emlékplakettem, amit akkor kaptam amikor társadalmi munkámért az egyesület elnöksége megtisztelt az „FTC Örökös Tagja" címmel . . . Mit szeretnék még? Egy közös fényképet kedvencemmel Nyilasi Tibivel. Emlékül . . . Hát ilyenek a mi pártolótagjaink és szervezőink. Önzetlenek, lelkesek, a Ferencvárosi Torna Club mellett jóban, rosszban kitartanak. Önszántukból fáradoznak, mert mondotta volt Vörösmarty Mihály: „És mégis — mégis fáradozni kell!" M. J. Ez az öntapadós FTC „levelezőlap" márciusban jelent meg. Csak az FTC ajándékboltban és a Lottó Áruházban kapható: Ára: 14,— Ft. Valamennyi címer külön is kivágható és felragasztható - természetesen a HAJRÁ FRADI! felirat is. .. 5
