Fradi műsorlap (1980/81, 1981/82, 1982/83)
1980/81 - 1980 / 51. szám
v emlékezésére támaszkodva — bizony aligha nevezhetjük ezeket az éjszakai tartózkodási helyeket olyan fényűző szóval, hogy „lakás" — hiszen némelyik lyukszerű szobában néha húszán is szorongtak, mint valami éjjeli menedékhelyen. A Gát utcát kivéve, igazi, külön lakásuk voltaképpen csak a Ferenc tér 11. volt. József Jolán szépen megírja könyvében ezt a ferencvárosi hangulatot: csatangolásokat a teherpályaudvar, az összekötő vasúti híd környékén, a lepedőhajtogatást a Lónyai utcai üzemben. Ezekhez még any- nyit fűzhetünk, hogy az elemi iskola második és harmadik osztályát jelenleg a Mester ut-< ca 67. számú épületben mű-^ ködő iskolában járta ki. írót, költőt a legújabb évtizedektől megint csak olyant találunk a IX. kerületben, kinek sorsa szintén jelképes. Pap Károly lakott az Üllői út 11-ben 1933—36 között; Pap Károly, akit a nyilasok hurcoltak el 1944-ben és aki mártírhalált is halt karmaik között. De ezzel még nincs vége a sornak: a rangos listát a munkásosztály nagy festője, a halála után Kossuth-díjjal kitüntetett Dési Huber István zárja. Dési Huber István, akit 1944-ben a nélkülözések okozta tüdővész vitt sírba, az Ipar utca 11. számú házban festette képeit. Dési Huber képei között az Ipar utcában ma is egy fiatal költő képe díszíti a falat a sok többi festmény1 között: ez a költő József Attila. Szép szimbólum ez a kép: a Ferencváros szülöttét, aki akkor már nem lakott a kerületben, egy itt, a IX. kerületben megtelepedett felső örökítette meg, aki viszont a messzi Erdélyben született, viszont ide vetett a sorsa. Kép és írás, színek és verssorok így örökítik halhatatlanná ennek a városrésznek hangulatát, életét. TUDJA-E,HOGY? — A debreceniek híres csapatának a Bocskai nevet Römer Richard javaslatára fogadták el. A „keresztapa" 1933 decemberében 39 éves korában tüdővészben hunyt el. Néhány hónap múlva a Bocskai is befejezte szereplését az I. osztályban . . . — 1927-ben az URAK—FTC amatőrbajnoki mérkőzésen a két csapat játékosai nemzeti színű karszalagban játszottak. így kívántak adózni az I. világháborúban elesett újpesti játékosok emlékének. — A negyvenes évek második felében is működött egy érdekes klub, a Pad FC. Nevét onnan kapta, hogy játékosai — többnyire erzsébetiek — esténként az Erzsébet tér padjain tereferé- re gyűltek össze. Ez volt a „klubházuk" . . . 1948-ban a Fradi is játszott velük egy barátságos mérkőzést. A lelkes erzsébetiek nehezen adták meg magukat, az FTC Kocsis és Surányi góljaival csak 2 : 1-re győzött. — 1947-ben volt Fradi ,,A"-közép is! Vezetőik: Szabó Géza, Pálfi Aladár, Horváth Emil voltak. Az A-közép az 1947-es Húsvéti torna győztes Fradinak a szép játékért ezüstserleget adományozott. — A Fradi az 1947-es mexikói portyáról nem csak sikerrel tért haza. A játékosok hoztak egy kölyöktigrist és három kis kaméleont, amit a Budapesti Állatkertnek küldtek ajándékba. — A Balaton mellett a sárga és piros jelzést 1951. május 1-től vezették be a mentőszolgálat szakemberi. 1950 nyarán két sportoló is a Balatonba fulladt — egy evezős és egy kajakozó! — Az 1954-es világbajnokságon a magyar válogatott átlag életkora 28 év felett volt! — A magyar válogatott 1000. gólját a svédországi VB-n a Wales elleni mérkőzésen (1:2) Tichy lőtte. Hová menjünk szurkol* ni9 LABDARÚGÁS Szeptember 27. Népstadion: MTK VM—FTC október 11. Csepel: Csepel—FTC Válogatott mérkőzés: szeptember 24. Népstadion: MAGYARORSZÁG- SPANYOLORSZÁG KÉZILABDA szeptember 28. Körcsarnok: FTC—Tatabánya női FTC—Tatabánya férfi október 5. Fáy u: Vasas—FTC női Vasas—FTC férfi október 9. Körcsarnok: FTC-TFSE női B
