Fradi-híradó (1973)

1973. február

Kupa Krónika címmol cikk- Horo/atoi Inditunk mmI a cél­lal, hogy »zrtrkolAink megis­merjék a* FTC labdarúgócsapa­tának útját a réfff én a mai kn- paküzdelmekben. ('tálunk majd a kupa vagy serleg kelet­kezésére, ulapítoira staflsz- tikallaf) bemutatják u Fradi szereplését, s részletesen be­számolunk egy-egy sikeres mérkftzésrftl* nagy diadalról. Sorozatunkat nz elsfí magyar vándordíj bemutatásával kezd­jük. Ezüst labda A magyar labdarúgás meg gyer­mekcipőben járt, de a vezetők érez­ték, hogy a bajnoki küzdelmek mel­lett egy másfajta mérkőzéssorozat is szükséges. Pofonyi Géza országgyű­lési képviselő nagy összeget ajánlott fel erre a célra. Fábry János müöt- vös készítette el az „Ezüst labdá”-t. A mester igen szép munkát végzett s a díszes trófeáért így megindutha tott a küzdelem. Az MLSZ fennha­tósága alatt bizottságot hoztak lét­re, amelynek az első évben - 1903­han -- dr. Dáni Vilmos volt az el­nöke. Ez a testület volt tehát Ma­gyarországon az első vándordíj bi­zottság. A mérkőzéseket kieséses alapon rendezték, a kiírás szerint az a csa­pét nyeri végleg az Ezüst labdát, amely háromszor egymás után, vagy sorrend nélkül ötször győz a döntő­ben. Az első kírásra az ETC a soro­zatos lemondások miatt csak a dön­tőben kapott ellenfelet, de ott meg kellett küzdenie a győzelemért. 1903 december 0-án a Margitszigeten a 33 FC ellen ugyanis az első mérkőzé­sen 1 : 1-es döntetlen született. A megismételt döntőre, december 13-án került sor, szintén a Margitszigeten. Már a 4. percben labdarúgómérkő­zésen furcsa esemény szakította meg a játékot. Egy nagy Pokorny-lövés után a labda a Dunába esett. Miután kihalászták a labdát, az FTC hama­rosan megszerezte a vezetést, s ezt a későbbiekben még növelte is: A vég­eredmény: FTC-33 FC 3:0. Az FTC tehát az első kiírásban megnyer­te az értékes trófeát. Az FTC első ku­pagyőztes csapata: Oláh —IManglitz, Berán — Lissaner. Bródy, Gorszky — Weisz, Kovács, Pokorny, Novot­ny, Scheibel. 1904-ben ismét zöld- fehér siker született, ezúttal a Mű­egyetem csapatát 3 : 2-re győzték le labdarúgóink. A következő évben már megvolt a lehetőség a díj végle­ges elnyerésére, de a régi nagy ellen­fél, a BTC elütötte csapatunkat a döntőbejutástól. Hogy milyen nagy értéke volt az Ezüst labdának, arról az 1906-os év eseményei is utalnak. A bajnokságpótló Brüll serleg he­lyett inkább az Ezüst labda mérkő­zésekre összpontosítottak a F'radis- ták. A döntőben a Postás jóképessé- gü csapata ellen 1 : 1 arányú ered­mény született. A kiváló ellenfél a döntő megismétlésére nem tudott kiállni, javunkra lemondta a díj védelmét. 1907 áprilisában a .,Labda" és az egyesület történetében ritka ese­mény történt. Az FTC 8 : 0-ra ki­kapott a MAG-tól! A vereség telje­sen érthetetlen volt, hiszen ilyen arányban magyar csapattól még so­ha nem szenvedett vereséget az FTC. Talán a 17. másodpercben kapott gól zavarta meg ennyire a csapatot? Nem tudni, de egy biztos, a követ­kező héten bajnoki mérkőzésen is­mét találkoztak a csapatok. Ennek eredménye 3 : 3 volt. Ügy látszik, már akkor ismerték az ingadozó forma fogalmát. 1908-ban kiköszö­rülte a csorbát a csapat. A elöntőt megelőző FTC MAC. összecsapás jelentette ismét a nagy eseményt. Ezúttal az FTC győzött 4: 3-ra. A BAK elleni 7:2a díj sorrenel nélküli negyedik védelmét jelentette. 1909 az Ezüst labda végleges elnye­résének az éve. A döntőben a MAC volt az ellenfél, s a 4 : 2-es győzelmet a már kialakulóban levő aranycsapat érte el. Fritz — Kucsera, Manglitz Wein bér, Bródi, Gorszki — Gerstl, Weisz, Koródy, Schlosser, Szeitler volt az FTC összeállítása. Ezzel a sorrendnélküli .5 győzelemmel tehát végleg az FTC birtokába jutott az értékes Ezüst labda s ma is az üllői úti Klubház egyik féltve őrzött ér­téke. Az FTC mérlege az Ezüst labda mérkőzéseken: 17 12 2 3 48 : 28 Legnagyobb gólarányú győzelem: FTC — Törekvés fi : 0 (1906). Legna­gyobb gólarányú vereség: MAC FTC 8 :() (1907) Corinthian-díj A Corinthian FC magyarországi vendégszereplése emlékére egy ezüst serleget küldött a MAC-nak. A MAC az MLSZ-nek adta át. Kikötésük csupán az volt, hogy csak amatőr csapatok játszhatnak a serlegért, s jövedelme jótékony célt szolgál. 1907-ben az MLSZ kiírta a Corint­hian örökös vándordíját. Az FTC első mérkőzésére 1907 december 1-én került sor. Az ellenfél a BAK volt. Csakúgy, mint az Ezüst labda nyi­tányon, itt is 1 : 1-es döntetlennel kezdett a csapat. A megismételt mérkőzésen Weisz és Slózi góljaival 2 : 1-re győztek a zöld-fehérek. Az összeállítás: Cseló — Rumbold, Manglitz Ladányi, Bródy, Worü­ber Braun, Gorszki, Koródi. Schlosser, Weisz. A döntőig jutott a csapat, s ott az NSC-l 5 : 0 arányban biztosan fektette kétvállra. Az 1908 09 es kiírás is FTC si­kert hozott ezúttal a Törekvés elleni 3:0 jelentette a Corinthian- díj másodszori megnyerését. 1909 10. Corinthian döntő: FTC —BTC 3:0. 1910-11. A döntőt az FTC sikeres angol—német portyája után 1912 februárjában játszották. A bombaformában levő zöld-fehérek á : 0-ra lelépték a BTC-t. Slózi egy­maga 4 gólt rúgott... A sikertelen 1911 — 12-es próbálkozást feledtette az 1912- 13-as döntő. A Törekvés csapata felett aratott 3:2-es győze­lem a Corinthian-díjban az ötödik elsőséget jelentette. Az „Európaverő” csapat, összeállí­tása ez volt: Fritz - Rumbold, Payer — Weinber, Bródy, Blum Weisz, Tóth, Pataky, Schlosser, Bor- bás dr. A döntőben a gólokat Pa taky és Schlosser — kettőt sze­rezte. Ezután majd 10 éves szünet következett a Corinthian díjmérkő­zések történetében. Elsősorban a világháború miatt, csak 1921 — 22-rc írta ki az MLSZ ismét a mérkőzésso­rozatot. Az FTC folytatta a szép hagyományokat, s a döntőben a BEAC ellen 3 : 0-ra győzött. Ezzel egyesületünk nagy bravúrt hajtott végre, hiszen a bet kiírásból hatszor győztesként ünnepellék az F'TC-t. Egyébként ez a 7 kiírás a kupa érté­kesebb korszakát alkotta. 1926 után felelevenítették, de a kiírás crlelmé- hen csak amatőr csapatok játszhat­tak a díjért. Mivel 1926-ban Magyar- országon bevezették a profizmust, a Ferencváros FC nem vehetett többé részt a küzdelmekben. Ama­tőr csapata, a sokkal kisebb játék­erőt képviselő FTC játszott ugyan, de ez már a Corinthian-díj hanyatló korszaka volt, hiszen a legjobbak nem nevezhettek a dijmérkőzésekre. Az érdeklődés is egyre lanyhult, s a Corinthian díjrnérkőzések észrevét­lenül megszűntek. Ami még meglepőbb; eltűnt a díj is. Sokáig keresték, kutatták — hiá­ba. 1967-ben az SBTC „találta” meg — a tarjáinak nyerték egyébként utoljára 1944-ben — s vásárolta vissza egy magánszemélytől. Az ille­tőt amikor megkérdezték, hogyan került hozzá ez az értékes díj, azt válaszolta; évekkel ezelőtt az Eeseri úti ócskapiacon vásárolta. Nagy 10

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom