Fradi-híradó (1972)
1972. április
A KK-ban a döntőig bravúrosan játszott, de a Spártával szemben alulmaradt. 1935-től a bajnoki kiírás módosult. Létrehozták az NB I mezőnyét, így a proíicsapatok mellett a legjobb amatőrök is résztvevői lehettek a bajnokságnak. Gyengén sikerült az NB I-ben a rajt. Az 1935 —3fi-os idényben az Üjpest és a Hungária mögött erősen leszakadva a 3. helyet érte el. Mentségként a sok sérültet és a Sport utcai „vendégszereplést" lehet felhozni. Két gyengébb év után 1937 végre már sikereket hozott. A Bécsben lejátszott Húsvéti Tornán Fradi-siker született, majd a bajnokságban a második hely. KK-DIADAL Sokáig emlékezetes marad az 1937-es év, amelyet elsősorban a nagyszerű KK-diadal tesz felejthetetlenné. A két régi vetélytárs, az Austria és a Ferencváros a döntőbe jutásért mérkőzött. Az első találkozó Bécsben 4:l-es Austria győzelemmel végződött. A továbbjutás reménytelennek látszott. A visszavágón július 27-én az Üllői úton zsúfolt nézőtér előtt a Háda — Tátrai, Korányi — Hámori, Polgár, Lázár — Tánczos, Kiss, Sárosi dr., Toldi, Kemény — összeállítású csapat káprázatos 90 perc után Sárosi dr., (2), Kemény (2), Kiss és Toldi góljaival 6:l-re fektette két vállra a bécsieket és ezzel a döntő résztvevője lett. A Lazió elleni döntő első mérkőzése Budapesten volt. A végig védekező olaszok 4:2-es vereséggel távoztak. Itt is a visszavágó hozott nagy mérkőzést. Október 24-én Rómában nagy iramban kezdett a Lazió, s a két gól hátrányt hamar ledolgozta a hazai csatársor. 4:2-es Lazió vezetésnél Háda bravúrja jelentette a fordulópontot, amikor kivédett egy tizenegyest. Ettől kezdve a fradisták nem ismertek elveszett labdát, s előbb kiegyenlítettek, majd végül 5:4-rc verték nagynevű ellenfelüket. A Fradi történetének egyik legkiemelkedőbb eseménye volt az 1937-es KK-győzelem. Emlékezetes azonban a nagyszerű Húsvéti Tornadiadal is. Az Austria ellen 7:2, a Rapid ellen 4:2, mindkettő Bécsben! Ilyen nemzetközi sikerek után megbocsátható, hogy a 43 pontos Hungária mögött 1 ponttal lemaradva a Ferencváros „csak” második lett a bajnokságban 102:32-es gólarány- nyal. KÉT SIKERTELEN KK DÖNTŐ Az a győzelmi sorozat, ami 1937-ben elkezdődött, a KK-ban tartott 1938-' ban is — egészen a döntőig. Prágában a Slávia elleni 2:2 után mindenki biztosra vette, hogy a kupa az Üllői úton marad. Nem így történt, a 0:2-es eredmény fájó, de valós volt. Ezúttal azonban a bajnoki címet sikerült megszerezni az Újpest és a Hungária előtt. Sikeres görög portyával zárult az 1938-as esztendő. Áz 1938 — 39. évi bajnokság során az Újpesttel váltakozó küzdelem után Végeredményben 1 ponttal alul maradt a Ferencváros. A sok sérülés következtében majdnem két csapatra való játékost kellett szerepeltetni, ami az egység rovására ment. A KK 1939. évi küzdelmeiben szintén hajszállal marad le a csapat, a döntőben ezúttal az Üjpest győzte le a kissé túljátszott, fáradt együttest. 1939-cel lezárult a KK történetének első szakasza, mondhatjuk értékesebb korszaka, hiszen ezekben az években erre a tornára egész Európa figyelt. Ebben a nagy versengésben a Ferencváros öt alkalommal szerepelt a döntőben (két 1. hely, három 2. hely, két 3. hely). HULLÁMZÓ TELJESÍTMÉNYEK 1940 tavaszán a Fradi kétpontos hátránnyal indult a bajnokságban. Jó játékkal ledolgozták, sőt az utolsó fordulóra bajnoki esélyei is lettek a csapatnak. Az Újpestnek és a Hungáriának 36- 36, a Ferencvárosnak 35 pontja volt, s a zöld-fehérek rendelkeztek a legjobb gólaránnyal. Az Üjpest a Hungáriával mérkőzött, s a kék-fehérek már 3:0-ra vezettek. Ügy látszott, hogy a Hungária lesz a bajnok. De az Üjpest feltámadt, s két gólt szerzett, sőt — sokak által vitatott módon — kiegyenlített. A Fradi 6:0 arányú könnyű győzelme a Törekvés ellen a bajnoki címet jelentette. Az együttes az 1940 — 41. évi bajnokságban is folytatta kiváló szereplését és az összeforrt gárda 5 pont előnnyel kezdte a tavaszi idényt. Végül a megszerezhető 52 pontból mindössze hetet engedett át ellenfeleinek és az Üjpest együttesét 11 ponttal előzte meg. A 100%-os bajnokságot kivéve ilyen hatalmas fölénnyel csak az 1948 —49-es bajnokságot sikerült megnyerni. A háborús helyzet folytán a nagy sikerű KK mérkőzések helyett úgynevezett kis KK-t rendeztek. Egyesületünk kitünően szerepelt, egészen a döntőig jutott, de annak lejátszására már nem kerülhetett sor. A Ferencváros a Bajnokok tornáján gyengén szerepelt és nemzetközi mérkőzéseinek egyik legsúlyosabb vereségét szenvedte el a bécsi Rapidtói (1:6). Az itthoni 4:3-as győzelem csak szépségtapasz volt. A nagy nevekből álló Ferencváros 6. lett. Ha az akkori tabellára nézünk, leginkább az tűnik fel, hogy a 16 csapat közül a Fradi lőtte a legtöbb gólt — 124-et. A bajnok Csepel csak 92-őt. 4 gólos átlag nagyszerű teljesítmény, de csak akkor, ha ez egyenletes. A tabella második vonalában helyezkedők 5 — 10 gólos vereséget szenvedtek. (Újvidék 13:2, Kispest 11:5, Szegedi VSR 10:2.) A hullámzó teljesítmények eredményezték a 6. helyet. Némi javulás, de feltétlenül gyenge teljesítmény jellemezte az 1942— 43-as bajnokságot. Különösen a tavaszi 13 pont elhullajtása volt meglepő. A döntőben a Salgótarján csapatát 3:0-ra győzte le a Ferencváros. Az 1943/44. évi bajnokság őszi fordulójában 15 pont veszteséggel az 5. helyről indult. Tavasszal sikerült a második helyet megszerezni, igaz a bajnok Nagyvárad 13 ponttal előzött meg bennünket. Az 1944 —45-ös bajnokságra a háborús helyzet nyomta rá a bélyegét. Utazási nehézségek miatt a bajnokság menetét felfüggesztették és a 16-os létszám helyett 12-cs csoportot alakítottak és kizárólag budapesti csapatok részére Hadi Bajnokság néven. A Ferencváros és az Üjpest szerepelt a legjobban és a kettőjük találkozója döntötte volna el a bajnoki címet. Nagy nehézségek közepette le is játszották valamennyi mérkőzést, csak az elsőséget eldöntő Ferencváros —Üjpest találkozó nem fejeződött be — légiveszély miatt. A II. félidő 38. percében 1:1-es állásnál félbeszakadt a játék. Az újabb mérkőzés időpontjául december 26-át tűzték ki. A mérkőzésre azonban már nem kerülhetett sor . . . NAGY BÉLA A bajuszosok csapata. Álló sor balról: Tátrai, Sárosi l„ Korányi, Toldi, Kemény, Lázár, Polpár, Ilium Zoltán edző. Giiyyol: Hámori, Farkas, Jakab. Jászberényi, Lyka I., Kntnsi, Tánczos 3
