Fradi-híradó (1971)

1971. július

w A FRADI AZ ÉLETEM ff NOVÁK DEZSŐ OTTHONÁBAN Átlépi az ember a Novák-lakás küszöbét és nem tud megállni elfo­gódottság nélkül. Az előszoba falán dicsőséget hirdető képek, virító szí­nekben pompázó klubzászlók. A nagyszobában a vitrin tetején cit­romsárga labda. Rajta azoknak az aláírása díszeleg, akik Tokióban olimpiai aranyérmet szereztek. Ezzel a labdával játszották a döntőt a csehszlovákok ellen. Néztem a vitrint. A kilencéves szőke kis Eszter téblábolt körülöttem. Nem is állta meg sokáig szó nélkül. — Nem csak apunak van ám ér­me ... Nekem is ... Vékony kis kezecskéjével be­nyúlt a polcok közé és kiemelt egy érmet, amelyet nemrégiben egy atlétikai versenyen nyert. Igen, az alma nem esik messze a fájától. A papa, Novák Dezső tizenöt éve játszik az élvonalban. Túl van már a háromszáztizedik NB I-es mérkő­zésen. Sokszoros magyar válogatott, világválogatott, kétszeres olimpiai bajnok, Rómából van egy bronzérme is és négy arany hirdeti, hogy a Fe­rencváros bajnokcsapatában játszott. És mindennek elismeréseként fél­tő helyen őrzi kormánykitüntetéseit: a Magyar Népköztársaság Munka­érdemérem ezüst fokozatát és a Sportérdemérem aranyát, amelyet kétszer kapott meg. És bájos felesége, Farkas Erzsébet ! atlétikában ifjúsági válogatottnak mondhatja magát. Ugye nem csoda, hogy Eszternek is van már érme. Bizonyára lesz Andreának is, aki ugyan még a negyedik évet sem töl­tötte be, de kis lábaival máris nagy­szerűen utánozza: milyen a lábtar­tása a papának, amikor nincs nála labda. Dezső és Erzsi szerelme Szombat­helyen szövődött. Tiz éve házasok A Kerepesi úti kedves lakás és sok minden más arról tanúskodik, hogy harmonikus családi életet élnek. Ezt vallják is. Dezső nem tagadja, hogy Erzsi keményen tartja a gyeplőt: — Remek asszony. Sokat köszön­hetek neki. Mindent megtesz azért, hogy minél felkészültebben lépjek pályára. Gondosan állítja össze az étrendet, megteremti a pihenés fel­tételeit, még az álmomra is vigyáz. És ha netán edzés után eltekergek, várja a telefonomat, s ha nem jön időben, fogja magát és rohan ér­tem ... Kint van minden hazai mérkőzésen, vigasztal és bírál. Saj­nos, az utóbbi a gyakoribb, soha sem elégedett velem. A Novák család — Igaz ez Erzsiké? — Hát igen... Nálam a mérce Liverpool... Akkor a VVK mérkő­zésen Dezső úgy játszott, ahogyan az a nagykönyvben meg van írva. A tévé előtt vörösre tapsoltam a te­nyerem. Dezső remek jobbhátvéd. De milyen férj ? — Rendes. Csupaszív ember és jó apa. Azt, hogy jobban élünk, mint az átlagemberek, neki köszön­hetjük. Gondoskodik rólunk, nem tékozló. Ezért van szép lakásunk és kocsink is. — És Dezsőnek nincs káros szen­vedélye? Mosolygott. — Tudom mire céloz, az italra... A kérdésre nemmel felelek. Igaz, hogy szívesen megiszik egy fröccsöt, vagy néha többet is, de néhányszor előfordul, hogy egy hétdecis üveg bor megsavanyodik a lakásban. A veszélyt azok a barátok jelentik, akik néha magukkal ragadják őt.. ■ — Erzsiké, a mondás azt tartja; könnyű Katit táncba vinni... Kacagott. — Hát ebben sok az igazság. Aztán komolyra fordította a szót. — A Fradi a mindene ... Igaz, érthető. Bejárta velük a világot, sok mindent köszönhet a klubnak. Azt lehet mondani, azt a jó életet, ame­lyet tehetségével, szorgalmával ki­harcolt. Elhomolyodott. Dezső megérezte, miről akar be­szélni, próbálta leinteni, de az asz- szony nem hagyta magát. — Csak akkor volt nagyon neki­keseredve, amikor egy évvel ezelőtt azt mondták róla, hogy öreg és fél­reállították. Dezső közbevágott. — Hagyd már... Ez a múlt. — És a jövtt? — Júliusban lesz tíz éve, hogy a Fradiban játszom. Csodás eszten­dők voltak. Még gondolni is rossz rá, hogy egyszer vége lesz. Mi­kor? ... Manapság hamar kimond­ják a szentenciát. Harminckét éves vagyok, de úgy érzem, képességeim nem fogytak meg. 2-es szám van a mezem hátán, nos két évet szeret­nék még játszani. — Aztán? — Oktatói minősítésem van, de nem a labdarúgásból akarok meg­élni. Elvégeztem a Vendéglátói oari Technikumot, mégpedig azzal a céllal, ha majd eljön a búcsú ideje, ne érjen felkészületlenül. Magától mondta: — A pályán, a Fradiban talán mindent elértem, amit egy futbal­lista elérhet. Talán, nem csoda, ha azt mondom, hogy a Fradi az éle­tem! ... Még egy bajnokságot remé­lek, s akkor talán a búcsú is köny- nyebb lesz. Feleségének szólt: — És akkor Erzsikém, betelnek majd az üres oldalak. Csend támadt. Az asszony felállt, keresgélt a szekrényfiókban, s aztán kezembe nyomott egy barna bőr­kötésű albumot. Felütöttem. Az első oldalon ez állt: „Férjem iránt érzett szeretetem jeléül.. Képek sokasága, újságkivágások Dezső életének egy szakasza. Er­zsiké gyűjtötte össze. Valahol az album elején egy ké­pen Novák Dezső szerel. Fölötte fel­írás: „Az első bajnoki mérkőzés a Fradiban, a Csepel ellen. 1 :1.” Vastag az album. Már alig van benne néhány üres lap. Egymásra néztünk. Megértettem, hogy mire célzott az előbb Dezső. Egri bikavérrel koccintottunk. Arra, hogy a fehérlő lapokra még ne azok a képek kerüljenek, ame­lyek egy nagyszerű, valóban sike­rekben gazdag sportember pálya­futásának utolsó akkordjait örökítik meg. NÉMETH GYULA 17 A gazdag vitrin előtt...

Next

/
Oldalképek
Tartalom