Mózessy Gergely (szerk.): Griger Miklós feljegyzései - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 5. (Székesfehérvár, 2022)
Függelék - 8. Griger Miklós beszéde a gazdasági versenyt szabályozó megállapodásokról szóló törvényjavaslat képviselőházi vitáján (1931)
Függelék Van egy szempont, amelyet különösen figyelmébe ajánlok a pénzügyminiszter úrnak (Halljuk! Halljuk!), és ez a polgárok adóképességének biztosítása. A kartellek tudniillik megdrágítják a fogyasztást, ami által az adózópolgárok adózóképessége jelentékenyen hanyatlik, ezzel szemben pedig az iparmágnásoknak megadóztatása nem arányos, amint azt Gaal Gas[z]ton t. képviselőtársam nem egy cikkében és nem egy felszólalásában bebizonyította. Annyit fizetnek, amennyit akarnak, mert ezer módjuk van a törvény kijátszására; az adómorál pedig nem előnyös oldaluk. Már most, ha az állam tétlenül nézi azt, hogy ezek a modern Fuggerek irgalmatlanul megsarcolják az adózó közönséget, mi marad akkor az államnak? Semmi. Már pedig: „Wo nichts ist, hat der Kaiser sein Recht verloren”198 - mondják szülővárosomban, Körmöcbányán, nem pedig Kremnicán, mint azt legutóbb a lapok hozták. T. Ház! A kartellek káros hatásai ellen az államok védekeztek. A gazdasági verseny különböző korlátozásait írott törvények rendelkezései alá vonták, legutóbb pedig Norvégia és Németország törvénnyel, illetve rendelettel a kartellek komoly, rendszeres és céltudatos kormányhatósági ellenőrzésének útjára léptek. E példát Magyarország is követni kívánja (Propper Sándor: Elméletben!), és erre az általános okokon kívül Magyarországnak különös okai is vannak. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Az első ok az, hogyha valahol, akkor főleg nálunk gyakoriak a kartellvisszaélések. Más kultúrállamokban hellyel-közzel a kartellek előnyeivel is találkozunk. Nálunk azonban a legtöbb kartell nem más, mint a legsúlyosabb visszaélések kútforrása, a közérdek és a nemzeti érdek örve alatt igen jelentékeny állami támogatások kihasználása, egyebekben pedig az árak rendszeres emelése. Azután, mennél nagyobb valamely gazdasági terület, annál kevésbé veszedelmes a kartellek visszaélése (Úgy van! - a jobboldalon.), és viszont: mennél kisebb valamely ország, annál nagyobb veszedelmet jelent ránézve a kartellek visszaélése. Nagy országban a vállalatok nagy száma lazábbá teszi a kartellkötelékeket, és ott nagyobb a valószínűsége annak, hogy egyes vállalkozók cserbenhagyják a kartellt, és versenyt támasztanak neki. Ott a gazdasági élet önmagától küszöböli ki az ilyen szélsőségeket, és a 100%-os árdrágítások szinte lehetetlenségszámba mennek. Ezzel szemben kis országban, kis fogyasztó- és kis termőterületen két-három vállalat összeáll kartellbe, és diktálhatja az árakat. Kis országban tehát a kartellek árdrágítása nagyobb veszedelmet jelent. Olyan országokban, amelyek a tengeri közlekedés fő vonalai mentén terülnek el, szintén nem olyan nagy veszedelem a kartell (Úgy van! — a jobboldalon.), mert azok az olcsó hajófuvar előnyeit élvezik, s ott a tengerentúli ipar is versenyt támaszt a belföldi kartellnek. 198 Ahol semmi sincs, a császár [is] elveszítette a jogát - német. 200 FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL V.
