Mózessy Gergely (szerk.): Lelkipásztori jelentések, 1924–1926 - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 3. (Székesfehérvár, 2009)
Függelék - Életrajzi adattár
Függelék és Budakeszin tölti. 1915-től Kisláng adminisztrátora. 1944-től nyugállományban. Címzetes esperes 1944-től. MARKOVICS ARNOLD (1857, Csorna - 1945) Szentelték 1882. Premontrei szerzetes, 1902-től szombathelyi egyházmegyés pap. 1904-től Kenyéri plébánosa, 1922-től nyugállományban. MARKÓ GYULA (1892, Röjtökmuzsaj - 1972, Budapest) Szentelték: Pozsony, 1915. 1908-tól ferences rend tagja, a mariánus provinciában örök fogadalmat 1914-ben tett, de 1925-től a székesfehérvári egyházmegyébe inkardinálva. Seregélyesen káplán, 1927-től Csepelen hitoktató, 1930-35 között Csepel II. lelkésze, majd nyugállományba vonulásáig (1963) Nagytétény plébánosa. MÁTRAI BERNARDIN OFM (1881, Nagybáb - 1924.k.) A ferences rend mariámis provinciájának tagja 1898-tól, örökfogadalmat 1902-ben tett. Pappá 1904-ben szentelték. Fehérvári házfónök 1916-24 között. MÁTRAI FERENC (1881, Selmecbánya - 1940) Szentelték: 1904. A ferences rend kötelékében; majd 1925-től ideiglenesen a fehérvári egyházmegyében, 1927-tól inkardinálva. Káplán Nagytétényben, 1926-ban tököli adminisztrátor. 1927-től káplán Pázmándon majd Polgárdiban. 1930-ban Vajta adminisztrátora, majd még ez évtál Pilisszentkereszt plébánosa. Nyugállományban 1938-tól. MAURER FERENC (1894, Csókakő - 1962, Gárdony) Szentelték: 1917. Domonkos rendben 1922-ig, utána a fehérvári egyházmegyében: káplánként szolgált Ercsiben, Martonvásáron, Rácalmáson, Törökbálinton, Kálozon, - korszakunkban 1924-27 közt - Etyeken, Ráckevén, Csepelen, Dunabogdányban, Pázmándon. 1930-tól Bakonykuti adminisztrátora, 1934-től plébánosa. 1943-ról Pilisvörösváron káplán, 1945-től szanatóriumi lelkész Budakeszin. 1947-től Nadap adminisztrátora. MAYER JÓZSEF (1891, Szentmárton - 1969, Székesfehérvár) Szentelték: Eger, 1915. A ferences rend tagjaként tábori lelkész 1920-ig. Bakonykútiban, 1927-től Baracson, 1933-tól Sárbogárdon, 1958-tól nyugdíjazásáig (1962) Csórón szolgált. 1943-tól címzetes prépost. Évtizedekig vezette az egyházmegyei nyugdíjintézetet. MEDITS NÁNDOR CM (1841, Sopron - 1916, Budapest) Bencés rendben 1863-ban, de 1864-től lazarista. Szentelték: 1866. Bécsben él 1898-ig. Nagyhatású misszióspap kiváló szónok, gyóntató, lelki író, Arnold Janssen SVD barátja. A lazarista a rend első magyarországi házának főnöke Piliscsabán 1898-tól, 1910-től a budapesti házfelépítője és főnöke. MÉSZÁROS ISTVÁN (1874, Peér- 1952, Székesfehérvár) Szentelték: 1897. Káplánévei után 1901- től Fehérvárcsurgón lelkész, 1905-től Vajtai plébános. 1911-től a Keresztény Szövetkezetek központi igazgatója Budapesten. 1925-től dunapentelei plébános, 1933-tól kanonok. Címzetes apáti méltóságot nyert 1918-ban. MÉSZÁROS JÁNOS (1873, Érsekújvár - 1947, Budapest) Esztergomi Joegyházmegyés pappá szentelték: 1895- Zichy Géza gyermekeinek, majd Albert ßhercegnek nevelője. 1916-tól várplébános, a Szent Jobb őre. 1917-től pápai prelátus. 1919-40 közt a budapesti helynökség vezetője. 1920-tól esztergomi kanonok. 1941-46közt az esztergomi szeminárium rektora. MEZGÁR LAJOS (1891, Nagykanizsa - 1970, Porto Alegre) Szentelték: Székesfehérvár, 1914. Teológiai doktor. 1927-ig, teológiai tanári kinevezéséig káplánként, hitoktatóként, kórház- ill. zárdalelkészként egyaránt működött. 1943-tól Budafok-Belváros plébánosa, 1951-ben külföldre távozik. Brazíliában hunyt el lakástűz következtében. Jó tollú újságíró, lapszerkesztő is volt. MIIIALECZ FERENC (1875, Tolna - 1927, Csókakő) Szentelték: 1898. Káplánéveit Adonyban, Isztiméren, Vajtán, Etyeken, Törökbálinton, Dunabogdányban, Pázmándon, Nagytétényben, Perkátán tölti. Adminisztrátor 1907-ben Hantoson, 1908-tól Csókakőn. FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL III. 517
