Mózessy Gergely (szerk.): Lelkipásztori jelentések, 1924–1926 - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 3. (Székesfehérvár, 2009)
Függelék - Életrajzi adattár
Függelék FARKAS JÓZSEF (1853, Pinnye - 1914 Ercsi) Szentelték: 1879- Káplánéveit Fehérváron, Pilisvörösváron, Törökbálinton, Etyeken töltötte. 1891-től Ercsi plébánosa. FARKAS KÁROLY (1899, Pápa - 1967) Szentelték: Esztergom, 1924. Kápláni állomáshelyei 1924- től Adony, 1925-től Csákvár, 1926-tól Sárosd, 1928-31 közt Nagytétény (közben Budafokon hitoktató), 1931-től Pázmánd. 1932-ben nadapi, majd sóskúti, 1932-38 közt tinnyei adminisztrátor. Csepel II lelkésze 1938-ban, majd plébános Kálozon 1938-tól, Szigetszentmártonban 1955-től. 1959-ben nyugállományba vonult. FEHÉR BÉLA (1890, Bérces - 1939, Vértesboglár) Szentelték: 1919- Káplánéveit Adonvban, Zsámbékon, Budakeszin és Budafokon töltötte. 1927-től Szigetcsépen adminisztrátor, 1936-tól Vértesboglár plébánosa. Az egyházmegyei múzeum egyik fő szervezője volt, maga is archeológus és numizmata. 1938-tól az Egyházmegyei Múzeum tiszteletbeli felügyelője és őre. FEHÉR PÉTER OEM (1892, Felsőerek - 1946.k.) A ferences rend kapisztránus tartományában 1909-től, örökfogadalmas 1914-től, pappá szentelték 1916-ban. Pécsi schematismusok szerint dunafóldvári guardián 1925-ben. 1933-tól az Egyesült Államokban (Alpa, New York). FELBER VIKTOR (1869, Vérteskozma - 1936) Szentelték: 1892. Káplánévei után 1908-tól Nagykovácsi plébánosa. Egyházzenész, az Országos Magyar Cecília Egyesület tagja. FERSCHICH JÁNOS (1879, Völgyfalva - 1938) Szentelték: 1903. Ercsiben káplán, majd érdi, később martonvásári adminisztrátor. 1912-től haláláig Nagytétény lelkipásztora. FOLLÁTH [ÁSGUT1] ÁDÁM (1902, Budafok - 1978, Budapest) Szentelték: Székesfehérvár, 1925. Zsámbékon és Csepelen káplánkodik, majd 1928-1933-ig aulai szolgálatban áll. 1933-tól Zsámbék, 1953-tól Budafok-Belváros plébánosa. 1946 decemberében pápai kamarási, 1966-ban apáti címmel tüntették ki, 1975-től kanonok. FR1TZENSCHAFT JÁNOS (1861, Budaörs - 1933) Szentelték: 1885. Káplánkodik Iszkaszentgyörgyön, Isztiméren, Kálozon, Válón, Fehérváron, Iszkaszentgyörgyön, Kálozon, Bakonykutiban, Gánton, Etyeken. 1896-tól Vértesboglár, 1917-től Etyek plébánosa. 1914-től esperes. 1928-ban nyugalomba vonult. GAÁL BALÁZS ISVÁN (1885, Székelyudvarhely- 1939, Iszkaszentgyörgy) Szentelték: 1907. A fehérvári egyházmegyében 1924-től: pomázi káplán, 1928-ban dunabogdányi hitoktató. 1928-tól helyi lelkész Szolgaegyházán, 1931-től Sárbogárd, 1932-től Iszkaszentgyörgy lelkipásztora.. GÁGER JÓZSEF (1895, Sopronkeresztúr - 1945, Pilisvörösvár) Szentelték: Székesfehérvár, 1920. Tizenkét kápláni állomáshely után 1930-tól biai lelkész, 1939-től Pilisvörösvári adminisztrátor. GERENCSÉR JÁNOS (1885, Zalaapáti - 1959, Zalaegerszeg). Szentelték: 1909. Rövid ideig dunabogdányi káplán, majd 1910-24 között - rövid pilisvörösvári káplánkodást leszámítva (1918-19) - a Majláth családnál nevelő. 1924-től a Szent Imre konviktus prefektusa, 1929-től adonyi plébános, püspöki tanácsos. 1951-től nyugállományban. GÖNCZÖL ANTAL (1872, Győr - 1956, Rácalmás) Szentelték: 1895. Káplánévei után 1904-től adminisztrátor, 1906-tól plébános Rácalmáson. GRAF MIHÁLY (1874, Ratisbonae - 1935) Szentelték: 1900. A győri egyházmegye keretében 1905-től. Sopronszentmártoni és nagymartom káplánévek után 1909-től Várgesztes plébánosa. GRIGER MIKLÓS (1880, Körmöcbánya - 1938) Szentelték: 1903, 1910-ig a besztercebányai püspökség papja. Egyházmegyénkben Baracskán, Sóskúton, 1931-től haláláig Bicskén szolgál. 1920-tól nemzetgyűlési, később országgyűlési képviselő, legitimista érzelmű, elismert szónok. 1929-ben apáti címet kap. 512 FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL III.
