Mózessy Gergely (szerk.): Lelkipásztori jelentések, 1924–1926 - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 3. (Székesfehérvár, 2009)
Függelék - Életrajzi adattár
Függelék VÁRADY GÉZA (I860 - 1948 után) Pécsi egyházmegyés pappá szentelték: 1883-, de tábori lelkészként működve ér el nagy karriert, 1902-től címzetes apát, 1914-tőlpápai prelátus. 1921-től nyugállományban. VARGA JENŐ (1898, Sopronszécsen - 1946, Sopron) Szentelték: 1923. Budafokon káplán, 1925- től Fehérvárott hitoktató, 1926-tól káplán, 1928-tól székesegyházi oltárigazgató, a Tanítók Házának igazgatója és a Fehérvár c. lap kiadója, 1932-től az Egyházmegyei Vörösmarty nyomda igazgatója. Püspöki tanácsos 1935-től. VÁROSY GYULA (1846, Zombor - 1910, Kalocsa) Kalocsai főegyházmegyés pappá 1870-ben szentelték. 1875-től Kalocsán aulista, 1898-tól a Központi Szeminárium rektora. Székesfehérvári püspök 1901-től, kalocsai érsek 1905-től. VASS JÓZSEF (1877, Sárvár - 1930, Budapest) Szentelték: Róma, 1904. Teológiai és bölcsészdoktor. 1907-től teológiai tanár és a székesfehérvári Szent Imre konviktus igazgatója. 1909-től a budapesti Szent Imre Kollégium igazgatója, pápai kamarás. 1919-től egyetemi tanár, 1920-tól képviselő és közélelmezési, 1922-től vallás- és közoktatási, később népjóléti és munkaügyi miniszter. 1921-től apostoli protonotáriusi, 1924-től kalocsai nagypréposti címet nyert. VENDEL JÁNOS SJ (1894, Makó - 1971, Isztambul). A jezsuita rendben 1910-től. Tanulmányai befejezése után korszakunkban 1923-tól Érden, 1924-től Bécsben, 1925-től Budapesten szolgál. 1931-től törökországi misszióban. VIBIRÁL LAJOS (1885, Sátoraljaújhely - 1969, Székesfehérvár) Szentelték Székesfehérvár, 1911. Válón, Pázmándon és Csákváron töltött káplánévek után 1915-től Magyaralmás, 1939-től Csókakő plébánosa 1954-ben történt nyugdíjazásáig. 1940-től esperes, 1949-től címzetes kanonok. V1DA KÁROLY (1898, Budapest - 1945, Sárszentmihály) Szentelték: 1921. Káplánévei után 1936- tól Csókakő adminisztrátora, 1939-től a margitligeti Ottokár Hadiárvaház lelkésze, 1940-től alcsúti, 1943-tól sárszentmihályi lelkipásztor. VIRÁGH VENÁNC OEM (1890, Kislőd - 1970) 1905-től a ferences rend kapisztránus provinciájának tagja, 1911-től örökfogadalmas. Pappá 1912-ben szentelték. 1923-ban dunaföldvári guardián. VISZOTA ALAJOS (1872 - 1938, Székesfehérvár) Szentelték: Róma, 1897. Rövid kápláni és kétévnyi szemináriumi tanári működés után 1900-tól püspöki szertartó, 1907-től püspöki titkár, 1916-tól irodaigazgató.. 1920-ban kanonoki, 1925-ben címzetes apáti méltóságot nyert. Pápai káplán 1903-tól, pápai kamarás 1912-től. VODICSKA IMRE (1865, Nagykároly - 1943 k). A szatmári egyházmegye papjává szentelték: 1887; 1905-től az esztergomi fóegyházmegye tagja, miniszteri tanácsos. 1915-től címzetes apát. 1924-től Törökbálinton „in cura animarum"; 1925-től az Egyesült Államokban. (1943 után sem élők, sem elhaltak közt nem említi az esztergomi schematismus). VÖRÖS FÜLÖP OP (1887 - 1940. k.) 1905-től domonkosrendi szerzetes, pappá 1910-ben szentelték. WEICHER MIKLÓS (1867, Bodajk - 1929) Szentelték: 1890. Káplánévei után kezdetben Ürömön szolgál. 1901-től törökbálinti plébános. Címzetes apáti és pápai titkos kápláni címeket nyert. Országgyűlési képviselő, 1924-től kormányfőtanácsos. WENCZ JÁNOS (1892, Mány - 1952, Szár) Szentelték: 1915. Törökbálinton, Etyeken, Perkátán és Budafokon töltött káplánévek után 1921-től hitoktató Csepelen. 1932-tól Száron adminisztrátor, 1945-től plébános. 1942-től tanfelügyelő. FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL III. 523
