Mózessy Gergely (szerk.): Lelkipásztori jelentések, 1924–1926 - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 3. (Székesfehérvár, 2009)
Függelék - Életrajzi adattár
Függelék SZAUER LÁSZLÓ (1863, Mór - 1932, Sárkeresztúr) Szentelték: 1885. Káplánéveit Ráckevén, Etyeken, Törökbálinton és Székesfehérvár-Belvárosban tölti. 1891-től Bécsben tanul; 1895-től Alcsúton helyi káplán. 1902-től székesegyházi oltárigazgató, 1903-tól Sárkeresztúr plébánosa. 1913- tól esperes. SZÉKELY GYULA (1881, Patacs - 1937, Kálóz) Szentelték: 1906. Kihelyezett káplán Sárszentmihályon, 1910-től adminisztrátor, 1930-tól plébános Kálozon. 1932-től tanfelügyelő. SZENTIVÁNY1 [SZAUER] KÁROLY (1865, Perkáta - 1947, Gyulafirátót) Szentelték: 1889. Bicskén és Perkátán káplán, 1891-től székesegyházi oltárigazgató. 1895-1905 közt Bodajk plébánosa. 1905- 1910 közt az Országos Katolikus Szövetség igazgatója. 1909-től rátóti prépost - ekként az egyetlen, aki ténylegesen Gyulafirátótra költözik. 1938-ban pápai prelátusi címet nyert. SZITTYAY DÉNES (1887, Verbó - 1957, Budapest). Jezsuita szerzetes, 1925-ben inkardinálva a székesfehérvári egyházmegyébe. Székesfehérvár-Belvárosban káplán, 1926-tól püspöki titkár, 1927-31 közt udvari káplán Alcsúton. Rövid vértesacsai, zsámbéki és nadapi szolgálat után 1934- től Pilisszentlászló, 1939-től Bakonysárkány adminisztrátora. 1942-től Székesfehérvár-Vasútvidéken káplán, 1943-tól Bakonykuti adminisztrátora. Politikai tevékenysége miatt 1948-tól a papi szolgálattól eltiltva. TAR JÁNOS (1892, Sümegcsehi - 1966, Sümegcsehi) Szentelték: 1916. Káplánéveit Érden, Pázmándon, Velencén és Sóskúton töltötte. 1921-től budatétényi lelkész, 1923-tól fehérvári hitoktató, 1931-től kollégiumi prefektus (Szent Imre). 1933-től Sárszentmiklóson adminisztrátor, majd plébános. 1964-ben nyugállományba vonul. TICIIY SÁNDOR (1875, Pécs - 1950, Budapest) 1918-tól a fehérvári egyházmegye szolgálatában, ekkor felsővárosi káplán. Bakonysárkányban, Zámolyon adminisztrátor, majd 1920-tól Vértesacsa lelkipásztora. 1931-től Alcsúton udvari káplán. 1933-ban pápai kamarási címet nyert. THALLER GYÖRGY (1895, Solymár - 1943, Lovasberény) Szentelték: 1922. 1925-ig Zsámbékon, majd Ráckevén, 1926-tól Budafokon káplán. 1931-től Nadap adminisztrátora, 1933-tól Lovasberény plébánosa. TOMÁN ANTAL (1867, Székesfehérvár - 1920, Csór) Szentelték: 1890. Káplánéveit Vajtán, Bicskén, Nagyperkátán, Kálozon, Pázmándon és a székesfehérvári plébániákon, töltötte. 1903-tól Csór plébánosa, 1915-től tanfelügyelő. TÓTH MIKE SJ (1838, Őr - 1932, Kalocsa). A jezsuita rendben 1854-től. Tanulmányai végeztével Kalocsán, Szatmáron, majd 1880-1917 között ismét Kalocsán szolgál. 1918-tól gimnáziumigazgató Szatmáron, 1923-ban Pécsen, 1924-től ismét Kalocsán szolgál. TŐKE ISTVÁN (1884, Székesfehérvár- 1961, Székesfehérvár) Szentelték: 1908. Kápláni, hitoktatói és tábori lelkészi évek után 1920-28 közt velencei, 1928-tól nyugdíjazásáig (1951) etyeki plébános. TÖRÖK ISTVÁN (1884, Székesfehérvár - 1928, Balinka) Szentelték: 1918. Káplánéveit Zsámbékon, Csepelen, Törökbálinton és Pilisvörösváron töltötte. 1925-től Balinka lelkésze. TÖRZSÖK IGNÁC OFM (1884, Rábapordány - 1967) 1900-tól a ferences rend közösségében, a mariánus rendtartomány tagja. Örök fogadalmat 1905-ben tett. Pappá szentelték: 1906. 1924-32 közt a fehérvári rendházban. UDVARDI [UITZ] IGNÁC (1891, Székesfehérvár - 1959, Székesfehérvár). Szentelték: Székesfehérvár, 1913. Káplánévei után 1922-től mányi adminisztrátor, 1927-től plébános. 1935-től Vérteskozma plébánosa. 1946-tól hitoktató Székesfehérvárott, majd Pilisvörösváron, majd Vajtán, 1949-től Tordason szolgál. 522 FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL III.
