Mózessy Gergely (szerk.): Lelkipásztori jelentések, 1924–1926 - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 3. (Székesfehérvár, 2009)

Lelkipásztori jelentések, 1924-1926

Lelkipásztori jelentések, 1924-1926

tétnek” vessék alá magukat, s gyermekükkel együtt most is egészségesek. A „műtétek”, úgy látszik, üzleti szempontból történnek - amint azt egyik orvosnak megmondottam.

4. / Sajtó terén minden lehetőt elkövetünk a jó, keresztény újságok terjesztésére, előfizetésére. A plébánia területén hány példányban kelnek a kér. lapok, nem tudom megállapítani, miután postával is érkeznek lapok, kihordó házhoz is viszi, újságárusok is vannak. A kultúrházban több ízben tartottunk e tárgyról előadást.

5. / Miután a korgó gyomor minden ideális ügynek - tehát a lélek ügyének is akadálya, a nyomorúságokon adományokkal igyekeztem segíteni és enyhíteni. E célból a Szt. Antal perselyből évközben a főbb ünnepeken s egyéb sürgős és méltányos esetekben segélyt adtam a nagyon szűkölködőknek. Szt. Antal perselyből több mint hárommillió volt a bevétel, és ebből kenyeret, lisztet, tejet, cukrot adtam és juttattam a szegényeknek, s méltányos esetekben krumplit is. Híveim ügyében eljártam a hatóságoknál, bekapcsolódtam a hollandi akcióba, s sikerült több gyermeket elhelyezni, többeknek a gyárakban szereztem alkalmazást - s egyre többeket sikerült Istenhez visszavezetni, s sokban a papsággal szemben az ellenszenvet és gyűlöletet tompítani, enyhíteni.

6. / A legnagyobb nehézséget okoz az intelligens elem közönyössége, nemtörődömsége - és rossz példája. A templomot csak sátoros ünnepeken keresi fel a férfivilág, szentségekhez való járulásról szó sincs, s rossz példájukkal csak kárára vannak sokszor a jó ügynek. R Elszayer S.J.139 megígérte, hogy a nagyböjtben kijön, és a férfiak részére fog konferencia beszédeket tartani - ettől várok megint egy kis haladást.

Kegyelmes Atyám! Minden alkalmat kívántam felhasználni, hogy híveimnek épülésére szolgáljak. Mindennap reggel 1/2 órával a szt. mise előtt ott ülünk a gyóntatószékben — nem hiába. Fél évvel ezelőtt bevezettem a szombat esti gyóntatást, s hála Istennek, mindig vannak gyónók. Igyekszünk a jó pásztor szerepét betölteni társaimmal, bár a gyarlóság sokszor gördít akadályokat.

S amit legelőször kellett volna megemlítenem és megköszönnöm, az Kegyelmes Atyám jelenléte volt a kér. szoc. szakszervezet zászlószentelésén, amikor szíves megjelenésével és buzdító, bátorító szavaival sokak szívét, lelkét felrázta, amiért e helyen is újból a leghálásabb köszönetét mondom.

Kegyelmes Atyám! A legteljesebb fiúi bizalommal terjesztem be ezen jelentésemet azon alázatos kéréssel, méltóztassék kegyesen tudomásul venni, s a jövőre a szükséges útbaigazítást oly sokszor tapasztalt atyai szeretetével megadni.. Kegyes jóságáért hálás köszönetét mondva, csekélységemet kegyes atyai jóindulatába ajánlva és felszentelt kezeit csókolva maradtam

Csepelen, 1925. január 8-án

Nagyméltóságú és Főtisztelendő Püspök Úrnak legkisebb fia az Úrban

Róbl János c. esp. plébános

(Kiilzeten: 67/1925püspökségi iktatószám, „pp. 14. Jan. 1925- ” érkeztetésijegyzet, „RóblJános csepeli pleb. 1924. évről lelkipásztori jelentést terjeszt fel” iratcím, „14. Jan. Mpüspök válaszolt” ügyintézési jegyzet.) 135

135 Helyesen: E Elsässer Gyula SJ.

FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL III.

117