Mózessy Gergely (szerk.): Inter Arma 1944–1945. Fegyverek közt - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 2. (Székesfehérvár, 2004)
VII. Mutatók - Életrajzi adattár
PÓR I BAUER] JÓZSEF (1883, Apatin- 1964) Pécsi egyházmegyés pap, szentelték: 1915.1931-től bonyhádi plébános, apáti címet nyert 1942-ben. A magyarországi németek hűségmozgalmának vezetője, 1944. október 20-án a Gestapo letartóztatja. 1945. április 1-jén szabadul. POTYONDY IMRE (1885, Sőréd - 1978, Székesfehérvár) Szentelték: 1908. Teológiai doktor. Káplánévei után 1911-től szemináriumi tanár, mellette püspöki titkár 1916-tól, irodaigazgató 1920-tól. 1930-ban kanonoki címet nyer, s a szeminárium rektora lesz (1940-ig). Egyházmegyei A. C. igazgató 1926-48 között. AKözponti Szeminárium rektora 1957-68 közt. Provikárius 1939-től, vikárius 1943-tól 1971-ig. Shvoy püspök halála után káptalani helynökként kormányozza az egyházmegyét (1968-69). Pápai kamarás 1925-től, pápai prelátus 1935-től, 1949-től nagyprépost. PREINER ISTVÁN (1886, Pápa - I960, Dunaújváros) Szentelték: 1910. Káplánévei után 1916-tól Vérteskozma, 1921-től Csór lelkipásztora. 1933-tól 1959-ig Dunapentele (Sztalinváros, Dunaújváros...) plébánosa. PROHÁSZKA OTTOKÁR (1858, Nyitra - 1927, Budapest) Filozófiai és teológiai doktor. Pappá 1881-ben szentelték Rómában. 1882-1904 között szemináriumi tanár Esztergomban, 1904-05 közt dogmaprofesszor Budapesten. 1905 decemberétől székesfehérvári püspök. Nagy hatású szónok, filozófus, teológus, szociális apostol, a politikai katolicizmus markáns képviselője - ugyanakkor kivételesen puritán főpapegyéniség volt. PROITY MÁRTON (1903, Buzsák -1973, Budapest) Szentelték: Székesfehérvár, 1908. Teológiai doktor. Káplánévei után 1936-tól Budatétényben, 1939-től Székesfehérvár-Maroshegyen lelkész majd plébános, 1952-től Szabadegyházán, 1963-tól Nagytétényben plébános. PUSZTA SÁNDOR - lásd Katona Puszta Sándor R RÁCZ GÁBOR (1916, Budapest - ?). Szentelték 1939-ben. Névtárak szerint 1943-ban tököli, 1944-ben csepeli káplán, 1947-ben törökbálinti káplán. 1948-tól kezdődően nincs információ róla. RADNA1 [JÁNOS] TIBOR OFM.Cap., (1910, Baja - ?) Kapucinus szerzetes 1926-tól, pappá szentelték: 1932.1944-ben móri házfőnök. RAJNA GYULA (1910, Kisláng - ) Szentelték: Székesfehérvár, 1933- Káplán Sárbogárdon 1935-ig, majd 1948-ig Csepelen szolgál hitoktatóként ill. helyettes lelkészként. Káplán Bicskén 1949-ben, hitoktató majd kórházlelkész Székesfehérváron. 1952-től plébános Fehérvárcsurgón, 1965-től nyugdíjazásáig (2004) Szigetszentmártonban. REICHARDT ANDRÁS (1888, Isztimér - 1970, Székesfehérvár) Szentelték: Székesfehérvár, 1912. Káplánkodott Martonvásáron, Rácalmáson, Etyeken és Pilisvörösvárott, közben 1915-1918 közt tábori lelkész. 1919-től Pilisszentivánon lelkész, 1922-től 1957-ben történt nyugdíjazásáig Pesthidegkút plébánosa. RÓBL JÁNOS (1877, Moson - 1951, Budapest) Szentelték: 1900. Káplánévei után 1907-től Budakalászon, 1917-től Csepelen plébános. 1947-től nyugállományban, de a papi szolgálattal nem hagy fel: 1948-tól szanatóriumi lelkész Törökbálinton, 1950-től haláláig Hantoson plébános. 1924-től címzetes kanonok. ROSZNER TIBOR (1912, Tóváros - 1976, Szigetszentmiklós). Szentelték: 1934. Ráckevén, Pilisvörösváron Adonyban és Etyeken eltöltött káplánévek után 1939-től biai lelkész, 1948-tól haláláig Szigetszentmiklóson szolgált. RÓTTA, ANGELO (1895, Milánó - 1965, Róma) Vatikáni diplomata. 1922-től thébai címzetes érsek. Apostoli nuncius Magyarországon 1930-tól. 1945-ben kiutasították Magyarországról. RUNG ÁDÁM CM (1915, Aradszentmárton -1992, Pannonhalma) Szentelték: Budapest, 1941. A lazarista rendben 1950-ig: Csepel-Királyerdőn, 1945-től Piliscsabán káplán. 1950-től egyházmegyei szolgálatban: Besnyőn, 1951-től Kislángon, 1959-től Sárbogárdon, 1962-től Budakeszin, 1966-tól Mórott, 1967-től Perkátán, 1968-tól Abán szolgál. S SÁGHY ELEK (1906, Bő - 1991, Szombathely) Szombathelyi egyházmegyés pap, szentelték: 1931. Okleveles gazdász 1937, teológiai doktorátust szerzett 1938. Püspöki jószágkormányzó 1939-46, kalocsai 337
