Mózessy Gergely (szerk.): Inter Arma 1944–1945. Fegyverek közt - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 2. (Székesfehérvár, 2004)
VII. Mutatók - Életrajzi adattár
helyettes püspöki irodaigazgató (1949-51). Az aulából történt eltávolíttatása után Ráckeresztúr, majd 1971-től Budakeszi plébánosa. Nyugállományba 2001-ben vonult. Pápai kápláni címet nyert 1947-ben. NEUMAYER KÁROLY (1895, Kecskemét - 1967, Veszprém). Veszprémi egyházmegyés pap, szentelték: 1918. Rövid káplánkodás után hittanár majd templomigazgató Veszprémben, 1943-tól szemináriumi tanár. 1944-től káptalani, 1966-tól püspöki könyvtáros. NYISZTOR ZOLTÁN (1893, Debrecen - 1979, Róma) Szatmári egyházmegyés pap, szentelték: 1917. Újságíró, publicista, lapszerkesztő: dolgozik a Magyar Kultúrának, a Nemzeti Újságnak, Egyházi Lapoknak. 1945-ben letartóztatják, 1946-ban emigrál. 1942-ben pápai prelátusi címet kapott. 0, ó, ö, ő OHMÜLLNER MÁRTON (1897, Torbágy - 1975, Budapest) Szentelték: Székesfehérvár, 1923. Káplánévei után 1931-tólVértesacsa, 1934-től Pilisvörösvár plébánosa. 1939-51 között a szeminárium spirituálisa. 1951-től vértesboglári plébános 1964-ben történt nyugdíjazásáig. ORBÁN GYÖRGY (1905, Budapest - 2000, Székesfehérvár) Szentelték: Székesfehérvár, 1935. Adonyban, Ercsiben és Pesthidegkúton töltött kápláni és hitoktatói évek után Ercsi plébánosa 1947-től. Csókakőn szolgál 1954-től, 1968-1994 közt Nagykovácsi plébánosa. ORMAI GUSZTÁV (1914, Salgótarján - 1994, Székesfehérvár) Szentelték: Székesfehérvár, 1939- Káplánévei után 1944-től Baracs, 1951-től Máriaremete lelkipásztora, 1955-től nyugalomba vonulásáig (1985) Albertfalva plébánosa. Címzetes prépost 1969-től. OSZKÓ JÁNOS (1896, Hosszúpereszteg - 1978, Tinnye) Szentelték: Esztergom, 1926. Káplánként és hitoktatóként töltött évek után 1936-tól Csepel II. lelkésze, majd Tinnyén lelkipásztor. 1975-ben apáti címet nyert. P P HORVÁTH FERENC lásd Horváth Ferenc PAÁR JÓZSEF (1874, Magyaróvár - 1945, Diósd) Szentelték: 1896.1923-tól a székesfehárvári egyházmegyében, akkor törökbálinti káplán. 1924-től Baracson, 1927-től Diósdon lelkipásztor. PA CELLI, EUGENIO - lásd XII. Pius pápa PALÁGYI SÁNDOR (1917, Budapest - 1996, Budapest) Szentelték: Székesfehérvár, 1942. Remetekertvárosban, Budafokon és Érden káplán ill. hitoktató. 1958-tól Pesthidegkút-Ófalu, 1974-től nyugdíjazásáig (1977) Csepel-Belváros plébánosa. PAPP KÁLMÁN (1886, Kunszentmiklós - 1958, Budapest) Szentelték: 1909. Káplánéveit Csákvárott, Dunapentelén, Martonvásáron és Székesfehérvárott töltötte. 1914-től csákberényi adminisztártor, majd plébános, 1951-től Mór plébánosa nyugalomba vonulásáig (1958). 1949-ben címzetes kanonoki kitüntetést nyert. PARÓCZAY SÁNDOR (1900, Feldebrő - 1978, Székesfehérvár) Szentelték: Székesfehérvár, 1925. Teológiai doktor. Sóskúti és adonyi káplánévek után 1931-től Pusztaszabolcson káplán majd plébános. 1954-től nyugdíjazásáig (1973) Pesthidegkút-Széphalom plébánosa. PÁSTHY ANTAL (1916, Rum - 1983, Pomáz) Szentelték: Bécs, 1940. Teológiai doktor. 1942-től szemináriumi tanár és gondnok, 1948-tól püspökségi gondnok is. 1962-ben eltávolítják Fehérvárról: Polgárdi, Nadap, majd 1969-től Pomáz plébánosa. Címzetes kanonok 1963-tól. PÁSZTORI JÓZSEF (1879, Székesfehérvár - 1970, Perbál) Szentelték: Székesfehérvár, 1903. Káplánéveit Etyeken, Ercsiben és Érden töltötte. 1909-től Vérteskozma adminisztrátora, 1916-tól nyugalomba vonulásáig (1953) Perbál plébánosa. PERJÉS BÉLA (1918, Budapest - 1971, Budapest) Szentelték: 1941. Kápláni és hitoktatói évei után 1945-től Százhalombatta lelkipásztora, 1966-tól haláláig Budakeszin plébános. PÉTERY [PETRÓ] JÓZSEF (1890, Miskolc-Mindszent - 1967, Hejce) Egri egyházmegyés pap, 1942-től váci püspök. 1953-ban Hejcére internálták. XII. P1US PÁPA (1876, Róma - 1958, Castel Gandolfo) Polgári neve: Eugenio Pacelli. Szentszéki diplomata: bajor, majd német nuncius, 1930-tól államtitkár. Legátusként 1938-ban Magyarországon járt az Eucharisztikus Kongresszuson. 1939- március 2-án választották pápává. 336
