Mózessy Gergely (szerk.): Inter Arma 1944–1945. Fegyverek közt - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 2. (Székesfehérvár, 2004)
VII. Mutatók - Életrajzi adattár
KUDÓJÓZSEF (1885, Tököl - 1967, Budapest) Szentelték: 1907. Káplánévei közben 1915-1918 között tábori lelkész. 1919-től Iváncsán lelkész, 1922-től Érd adminisztrátora majd plébánosa. 1946-tól Érd-Újfalu plébánosa. KUN IMRE ANDRÁS (1911, Nyírbátor - ?) Minorita szerzetes, pappá szentelték: 1941, Róma. A rendi névtárak 1942 után már nem tüntetik fel. Nyilas szellemiségű, mégis nyilas haditörvényszék ítéli halálra és végzi ki. KUTHY ISTVÁN (1889, Székesfehérvár - 1966, Székesfehérvár) Teológiai doktor. Vegytant, természetrajzot és műszaki tanulmányokat folytatott Eötvös kollégistaként Pesten, majd Berlinben, majd Innsbruckban és Székesfehérvárott folytatott teológiai tanulmányokat. Szentelték: 1918. Káplánévei után 1920-tól püspöki irodai jegyző és hittanár. 1926-30 közt teológiai tanár, spirituális. Betegsége után 1933-tól püspöki levéltáros és könyvtáros. Nevéhez fűződik a két intézmény anyagának rendezése és az Egyházmegyei Múzeum megszervezése. 1944-től szemináriumi rektor. 1945-ben kanonok, majd címzetes prépost lett. Kiváló művészettörténész volt. L LACZÓ ALAJOS (1893, Budapest - 1955, Sárkeresztűr) Szentelték: 1919- Adonyban, Dunapentelén, Kálozon, Válón és Seregélyesen töltött kápláni évek után 1924-től hitoktató Budafokon, majd Pesthidegkúton. 1926-tól Pilisszántó lelkipásztora, 1941-től sárkeresztúri plébános. LAKT1S PÁL (1887, Kistapolcsány - 1965, Budapest) Szentelték: 1911. Ercsiben és Budafokon, Székesfehérváron és Pilisvörösváron káplán, közben 1915-18 között tábori lelkész. 1921 -tői Budakalász lelkipásztora, 1936-60 között szigetcsépi plébános. LÁNG JÓZSEF (1892, Vállaj - 1961, Kaposvár) Szentelték: 1917. Szatmári, 1928-tól székesfehérvári egyházmegyés pap. Adminisztrátorként szolgált Vérteskozmán, sárbogárdon, Baracson, Nagylángon, Nadapon; majd 1939-től hitoktató Csepelen, 1940-től Érden, 1944-től Törökbálinton. 1946-tól sárszentmihályi lelkész, 1947-től Bicskén hitoktató. 1948-tól nyugállományban, de kisegít Polgárdi-lpartelepen. LANTOS ISTVÁN (1886, Ólmod - 1948) Szentelték: 1909- Ferences rend tagja, majd 1921-től veszprémi, 1934-től székesfehérvári egyházmegyés pap. Alapi plébános 1934-től, vajtai plébános 1943-tól. LASKAY [RÓTH] ANTAL SJ (1909, Laskafalu - 1945)Jezsuita szerzetes 1909-től. Budakesziről hurcolták el oroszok 1945 januárjában rendtársával, Kajdi Ferenccel. Halálát csak az 1948-as rendi névtár közli. Vélhetően kémgyanús egyénkén kivégezték. LEHOTAI JÁNOS (1904, Gyöngyös - 1971, Gyöngyös) Szentelték: Székesfehérvár, 1928. Káplánévei után 1939-től Pilisszentlászló, 1941-től Szolgaegyháza, 1944-től Érd-Ófalu, 1946-tól Bakonykuti, 1947-től Göböljárás, 1948-tól Vérteskozma lelkipásztora. 1949-ben nyugállományba vonult. LENDVAY ZOLTÁN (1918, Budapest - 2004, Adony) Szentelték: Székesfehérvár, 1942. Káplán Adonyban, majd kollégiumi prefektus és hittanár Székesfehérváron. Egy évig lelkész Csepel-Szabótelepen, 1951-től haláláig Adony plébánosa. Címzetes apát lett 1986-ban. LISZNYAY FERENC (1880, Kislőd - 1948, Somlójenő) Szentelték: 1910. Káplánévei után 1914-től Bakonykuti adminisztrátora, majd 1920-tól plébános Gánton, 1938-ban rövid ideig ürömi adminisztrátor, majd nyugalomba vonulásáig szigetszentmártoni lelkész (1938-46). M MADARÁSZ JÁNOS (1907 - ?) Gyulafehérvári egyházmegyés pap, szentelték 1930. Már 1940 előtt átveszi a magyarszarvaskendi plébánia vezetését. Későbbi sorsa ismeretlen MAGDICS IMRE (1910, Tárkány -1966, Budapest) Szentelték: 1935. Csepel két plébániáján töltött káplánévek után 1938-tól haláláig Baross Gábor-telep lelkésze ill. plébánosa, bár 1963-tól Arató Miklós végzi a tényleges munkát. MAJLÁTH JÁNOS (1908, Kecskemét - 1963, Sárosd) Szentelték: 1908. Adonyi káplán, mad csepeli hitoktató, 1935-től Székesfehérvárott a Tanítók Házának prefektusa. 1936-tól Pátkán káplán, 1937-től Sárosdon adminisztrátor majd plébános. MAKAI LAJOS (1912, Budapest - 1996, Székesfehérvár) Szentelték: Székesfehérvár, 1936. Zsámbéki és budafoki káplánévek után 1941-től Csobánka, 1948-tól Csór, 1952-től Bakonykuti adminisztrátora, 1956-tól Rácalmáson, 1966-tól Mányon plébános 1995-ben történt nyugalomba vonulásáig. 333
