Mózessy Gergely (szerk.): Inter Arma 1944–1945. Fegyverek közt - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 2. (Székesfehérvár, 2004)
VII. Mutatók - Életrajzi adattár
házmegye élén. 1943-tól kalocsai érsek. 1945-46, 1948-51, 1956-61 közt a püspöki kar elnöke. 1951-ben koncepciós per fővádlottjaként 15 évre ítélték. 1956 májusában szabadult. GYÖRGYI JÁNOS (1883, Pázmánd - 1966, Székesfehérvár). Szentelték: 1907. Káplánkodott Vajtán majd Adonyban, 1910-től hitoktató Székesfehérváron. Rövid fehérvárcsurgói és sukorói lelkészkedés után ismét Székesfehérváron 1919-től. Hittanár, a Székesfehérvári Napló kiadója, szentszéki bíró, szemináriumi tanár. H HAGYÓ-KOVÁCS GYULA O.CIST. (1888 - I960) Ciszterci szerzetes 1908-tól, pappá 1913-ban szentelték. 1917-től a rendelőszállási uradalmán másod-, 1924-től teljes jogú jószágkormányzó. 1939-től felsőházi tag. 1945-51 közt többször letartóztatják, a Grősz-perben 13 évre ítélik. 1956-ban szabadult. 1957-ben két hónapig ismét börtönben. Szabadulása után Pannonhalmán élt. HALÁSZ ERVIN (1919, Budapest - 2000, Köln) Szentelték: Ercsi, 1943. Káplánkodott Ercsiben és Csepelen, 1949-től Fehérváron hittanár, teológiai tanár, kisszemináriunti prefektus. 1951-től püspöki szertartó majd titkár, 1954-56 közt szolgálaton kívül. 1957-67 közt Shvoy püspök titkára, személye ezért állandó alku tárgya volt az ÁEH-val. 1967-től Csepel-Belváros adminisztrátora. 1974-től külföldön, helyzetének rendezése után a kölni egyházmegyébe exkardinálva. HANAUER ÁRPÁD ISTVÁN (1869, Pápa - 1942, Vác) Veszprémi egyházmegyés pap 1892-től. Szemináriumi tanár és spirituális Veszprémben, majd a Központi Szemináriumban. 1911 -tői a budai Szent Imre Kollégium igazgatója, 1917-től veszprémi aulista. 1919-től haláláig váci püspök. HÁSZ ISTVÁN (1884, Kisbér - 1973, Eisiedeln) Győregyházmegyés pappá 1908-ban, püspökké 1929-ben szentelték. Surai c. püspök, tábori ordinárius 1929-től. 1944-ben lelkész altábornagyi rangot kapott. A visszavonuló hadsereggel együtt hagyta el az országot. HEROLD JÓZSEF (1892, Szombathely - 1968) Szombathelyi egyházmegyés, pappá 1915-ben szentelték. Káplánévei után Nagylengyel, 1935-től Nova, 1937-től Nagygencs (Gencsapáti) lelkipásztora. HLADIK NÁNDOR (1905, Székesfehérvár - 1988, Székesfehérvár) Szentelték: Székesfehérvár, 1930. Kápláni és kórházlelkészi évek után 1934-től Tárnok lelkipásztora, 1975-től nyugállományban. Címzetes kanonoki kitüntetést nyert 1968-ban. P[ajor], HORVÁTH FERENC (1913, Székesfehérvár - 1959, Nagyhörcsök) Szentelték: Székesfehérvár, 1936. Sárbogárdon és Székesfehérvár-Vizivárosban káplánkodott, 1941-54 és 1956-58 közt Perkáta plébánosa. 1954-56 közt „szolgálaton kívül’'. 1958-ban a rendőrség kitiltotta állomáshelyéről, halálig Nagyhörcsök lelkésze. HORVÁTHJÓZSEF (1883, Polgárdi - 1948, Pákozd) Szentelték: 1908. Sárszentmihályi. majd felsővárosi káplán, 1913-18 közt székesegyházi oltárigazgató. 1918-tól Pákozd plébánosa. HORVÁTHJÓZSEF (1888, Hegykő - 1972, Hegykő) Szentelték: 1913. Vajtán, Csákváron, Budafokon töltött káplánévek után, 1925-től hitoktató Székesfehérvárott, majd 1930-tól Vajta, 1943-tól Szabadbattyán plébánosa. 1960-tól nyugállományban. HORVÁTH KÁLMÁN (1915, Zsira - 1975, Székesfehérvár“8 ) Szentelték: Székesfehérvár, 1941. Bicskei és fehérvári káplánévek után hitoktató és tanoncotthoni prefektus. 1949 után Alcsút, Cece, Székesfehérvár-Vasútvidék, majd haláláig Vál lelkipásztora. HORVÁTH [JÁNOS] SZILVESZTER OFM.Cap. (1891, Székesfehérvár - ?) Kapucinus szerzetes 1907-től. pappá 1913-ban szentelték. A móri ház tagja már 1944-ben. HORVÁTH VINCE (1887, Bogyoszló - I960, Iváncsa) Szentelték: 1910. Káplánévei után (Ráckeve, Sárszentmihály) az Ottokár Hadiárvaház lelkésze, majd 1922-től Iváncsa lelkipásztora. HOSS JÓZSEF 1881, Újnéppuszta - 1969, Somogyszentpál) Veszprémi egyházmegyés pap, teológiai doktor. Szentelték: I906.1908-23 közt szemináriumi tanár, majd kaposvári plébános. 1935-től kanonok, 1943-tól nagyprépost. 1943-51 között többször püspöki helynök, 1949-ben káptalani helynökként az egyházmegye élén. 1951-ben címeitől megválik és visszavonul. HUFNAGEL FERENC (1885, Vértesacsa - 1956, Fehérvárcsurgó). Szentelték: 1908. Etyeken, Csepelen. Érden és Budakeszin töltött káplánévek után 1917-től Solymár, 1946-tól 1951-es nyugdíjazásáig Fehérvárcsurgó plébánosa. 1936-ban pápai kamarási címet nyert. 287 Távolsági autóbuszon lett rosszul és hunyt el, Pákozdra menet. 330
