Mózessy Gergely (szerk.): Inter Arma 1944–1945. Fegyverek közt - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 2. (Székesfehérvár, 2004)
VII. Mutatók - Életrajzi adattár
li káplán, 1939-től Pilisszentlászló adminisztrátora, 1948-54 közt bányalelkész Pilisvörösváron. 1954-től Sukoró lelkipásztora. FELNÉMETI FERENC (1920, Budakeszi - 1987, Érd) Szentelték: Székesfehérvár, 1944. Korai beosztásai után 1947-49 között csepeli hitoktató, majd szigetszentmártoni plébános. 1955-től Kálozon, 1957-től Besnyőn, 1958-tól Etyeken adminisztrátor. 1962-ben megvonják működési engedélyét. 1966-tól bicskei káplán, 1970-től kőszárhegyi adminisztrátor, 1978-tól haláláig diósdi plébános. FOLLÁTH ÁDÁM - lásd: Ásguti Ádám FOLLÁTHJÓZSEF-lásd: Ásguti József FÜLÖP FERENC (1918, Bridgeport - 1957) Szentelték: 1946. Teológus még, amikor a nyilasok amerikai származása miatt bebörtönzik. Visszatért az USA-ba, ahol autóbalesetben vesztette életét. FÜZY SÁNDOR (1915, Székesfehérvár - 1987, Budapest) Szentelték: Budapest, 1938. Teológiai doktor. Sárbogárdi káplán, majd teológiai tanár. 1942-től Székesfehérvár-Öreghegy, majd Göböljárás, 1946-tól Szigetszentmárton lelkipásztora. 1952 nyarán börtönzik be, 1956-ban szabadul. Adminisztrátor Csepelen, majd Nagykovácsiban, 1967-től ismét Csepelen - kápláni beosztásban. G GÁBOR JÁNOS (1915, Rábakecskéd - 1985, Székesfehérvár) Szentelték: Székesfehérvár, 1943. Rövid pomázi és sárbogárdi káplánkodás után 1945-től 1983-ban történt nyugdíjazásáig Sárszentágota lelkipásztora. GÁGER JÓZSEF (1895, Sopronkeresztúr - 1945, Pilisvörösvár) Szentelték: Székesfehérvár, 1920. Tizenkét kápláni állomáshely után 1930-tól biai lelkész, 1939-től Pilisvörösvári adminisztrátor. GALAMBOS MIKLÓS (1906, Bánokszentgyörgy - 1970) Szombathelyi egyházmegyés pap, szentelték 1929- Teológiai doktorátust szerzett 1935. Kápláni és kórházlelkészi évek után szombathelyi püspöki titkár 1937-1946 között, majd zalaegeszegi plébános, címzetes apát. GÁSPÁR JÁNOS - adatait lásd a martyrologiumban. GEIGER JAKAB (1919, Budakeszi - 2001, Pilisvörösvár) Szentelték: Székesfehérvár, 1943. Fehérvári, 1993-tól a határrendezés folytán esztergomi egyházmegyés pap. Káplánéveit Budakeszin, Nagytétényben, Budafokon töltötte. 1948-tól Bakonykuti, 1951-től Etyek, 1958-tól Mány, 1966-tól Rácalmás, 1967-től Gánt, 1978-tól Páty, 1984-től Csobánka lelkipásztora. 1995-től nyugállományban. GERENCSÉR JÁNOS (1886, Zalaapáti - 1959, Zalaegerszeg) Szentelték: 1909- Káplán Dunabogdányban, majd nevelő a Majláth családnál Zalaváron (1910-24). Tanulmányi felügyelő és hitoktató Székesfehérvárott 1924-től, 1929-től nyugállományba vonulásáig (1951) Adony plébánosa. GERINCZY PÁL [LÁSZLÓ] O.PRAEM. (1906, Odvas - 1965, Kraszna) Premontrei szerzetes 1924-től, pappá 1930-ban szentelték. Filozófiai, teológiai és kánonjogi doktorátusait Rómában szerezte. 1937-től kormányzóperjel, 1938-tól apát, 1939-től jászóvári és leleszi prépostként a rendtartomány főnöke. 1940-től váradhegyfoki prépost, 1946-ban e kivételével címeiről lemond. GLATTFELDER GYULA (1874, Budapest - 1943, Szeged) Esztergomi egyházmegyés pappá 1896-ban szentelték. A Szent Imre Kollégium alapítója, egyetemi tanár, 1911-től Csanádi püspök. Trianon után 1923-ig Temesváron maradt, majd Szegedre tette át székhelyét. 1942-ben betegsége miatt nem fogadja el kalocsai érseki kinevezését, de érsek-püspöki rangot kap. GÖNCZÖL ANTAL (1872, Győr - 1956, Rácalmás) Szentelték: 1895. Káplánévei után 1904-től adminisztrátor, 1906-tól plébános Rácalmáson. GRESZL FERENC (1903, Budafok - 1987 Baden-Fühl) Szentelték: 1926-ban. Káplán volt Ráckevén, Etyeken, Sóskúton, Érden. A Székesfehérvári Szent Imre Kollégium prefektusa, hittanára 1929-30-ig, majd káplán Torbágyon. Hittanár Bicskén, árvaházi lelkész Budapesten 1932-34 között. Hittanár Zsámbékon 1934-36 között. 1936-tól Nagykovácsiban plébános. 1946-tól Németországban élt. GRIEGER MIKLÓS (1880, Körmöcbánya - 1938) Szentelték: 1903,1910-ig a besztercebányai püspökség papja. Egyházmegyénkben Baracskán, Sóskúton, 1931-től haláláig Bicskén szolgál. 1920-tól nemzetgyűlési, később országgyűlési képviselő, legitimista érzelmű, elismert szónok. 1929-ben apáti címet kap. GRŐSZ JÓZSEF (1887, Féltorony - 1961, Kalocsa) Győregyházmegyés pap 1911-től, 1933-tól püspök. 1913-tól aulista Győrben, 1928-től győri segédpüspök majd káptalani helynök. 1936-tól apostoli adminisztrátorként, 1939-től megyés püspökként, 1943-tól ismét adminisztrátorként a szombathelyi egy329
