Mózessy Gergely (szerk.): Shvoy Lajos: Önéletrajz - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 1. (Székesfehérvár, 2002)
A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE ÉLÉN
s az iskolában is beszüntettették a misézést. Sarang Ferenc lazarista atya lelkes és szép munkája így egyelőre kárba veszett. Ugyanígy járt Csepel-Királyerdö, de kissé még cifrábban. A plébániát a lazaristákra bíztam, akik ott hat atyával egy feloszlott vendéglőben telepedtek le és elkezdtek igen szépen működni. Közben elkezdték az új, nagy templom építését is. Nagy rendház építését is tervezték, mert ide tervezték a rendi noviciátust is. Amikor az építkezés feléhez értek, kitört a második világháború. Az építés félbemaradt, szegény Márkus Sándor szomorúan látta sok év kemény munkáját romba dőlni. De a lélek nem halt meg, nem aludt ki. A királyerdei hívek addig erőlködtek, amíg kiverekedték az engedélyt eg}’ új templom építésére. S a lelkész is megkapta az engedélyt a működésre, ha le tud telepedni. Szendi József dr. nagyon ügyesen megvett egy házat, szép nagy telekkel, oda telepedett le, és megkezdte nyomban az új kis templom építését. Közben azonban fondorlattal és kitalált ürügyekkel leállították az építkezést. A félig kész kis templom gleichniig felhúzott falakkal áll, és annak az előcsarnokában folyik az istentisztelet épületes hűséggel és kitartással. A párt elvi kérdést csinált a kápolnaépítésből, és nem enged új katolikus templomot építeni, mert „nem felel meg a városképnek”. Ugyanakkor néhány száz méterre azóta egy zsidó imaházat építettek fel... Pilisliget maga építette fel csinos kis modem templomát Hír Antal lazarista atya működése idején. A jómódú, okos hívek összefogtak, s meglett a templom. Később Zsolnay Béla egy ügyes fogással egy szép paróchiának való épületet vett, s így ez a plébánia is tető alá került. Hosszú vajúdások után született meg a Székesfehérvár-Almássytelepi templom-kápolna és plébánia. Berkényi Alajosé az érdem, hogy erélyes kézzel hozzálátott a kérdéshez. Az egyházközségnek először egy alkalmas plébániaépületet szerzett, azután a várossal történt hosszú sikertelen tárgyalások után - mely kezdetben meg akarta építeni a templomot, de közben ezer más akadályba ütközött71 - kezébe vette az ügyet, és fokrólfokra előbbre haladva kialakított egy igen kedves, bensőséges, kis templomot, mely ma már minden igényt kielégít. Szigetszentmiklós Szabó Ferenc volt tököli esperes-plébánosnak volt a műve. Ez egy gazdag református község volt. A község még egy harangláb felállításához sem akart engedélyt adni, olyan makacs és rosszindulatú falu volt. A község lelkületéről az egyik gyűlésen az állomásfönök neje beszélt olyan katolikus meggyőződéssel és olyan élénk színekkel, hogy végre megszületett a gondolat a templomépítésre. A plébános telket vett és megkezdte az építést, és nagy örömmel megrendezték az alapkőletételt. Én miséztem. Ott volt a falu apraja-nagyja. Ott volt az egész református presbyterium is, az esperessel az élen. A szentmise alatt megeredt a záporeső, s a sub divo mise minden esernyő ellenére elázott, de a kántor annál 71 Kéziratban: merült. 61
