Mózessy Gergely (szerk.): Shvoy Lajos: Önéletrajz - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 1. (Székesfehérvár, 2002)

A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE ÉLÉN

Ezekhez csatlakozott a fejlődés során 1948-ban Érd-Postástelep. Megalapítója ennek Maczkó Margit posta-tisztviselőnő. Csodálatos energiá­jával fogta össze az itt letelepedett postás nyugdíjasokat és tisztviselőket. Ez a jólelkű nő szorgalmazta, hogy alakuljon meg az egyházközség. Alkalmas telket szerzett a templom részére. Kár, hogy a régi sporttelep házát alakítot­ták át templommá. S nagy kár, hogy a plébános Mersei Antal nem tudott együtt dolgozni Maczkó Margittal. Később vettek egy plébániát, ezt megfele­lően ki is bővítették, szép kertjük is van, de a templom nem megfelelő. 1945-ben Hagyó-Kovács Gyula, a cisztercita-rend híres jószágkor­mányzója bejelentette, hogy honorálni kívánja a rend a filiák körüli munká­mat, és ezért Apátszállást (a rend által alapított községet), valamint Nagykarácsonypusztát és Nagyvenyimet templommal látják el. Sajnos Apátszállás számára nem építettek plébániát, eleinte az apátság épületében lakott a plébános, utóbb az iskolát építették át plébániává. Nagykarácsonyra egy gyönyörű faburkolatos templomot s egy elegáns kis plébánia épületet, Nagyvenyimnek pedig egy hatalmas templomot és az apátsági épületben egy tágas plébániát adományoztak. Evvel jóvátette a rend abbéli mulasztását, hogy a 40.000 holdnyi birtokon csak a nagy ünnepek másodnapján volt szentmise, egyébként soha. El is szokott a szentmiséről ez a nép, de alapo­san. Ugyanebben az évben Tác régi vágya valóra vált: Zichy János gróftól megkapták a nagy emeletes magtár épületet. Az emeletet lebontották, értékesitették az anyagot, és egy takaros templomot alakítottak ki. Eleinte a plébánia albérletben volt, de Temyák Géza ügyeskedésével sikerült egy szép kis plébánia épületet venni. Az alapításoknak igazi esztendeje az 1946. év volt. Ekkor alakult Adyliget, Budafok-Felsöváros, Csabái, Csepel-Királyerdő, Csepel-Szabó­­telep, Kőszárhegy, Pilisliget, Székesfehérvár-Almássy-telep, Széphalom, Szigetszentmiklós, Tabajd, Tordas, Urhida. Persze rengeteg tanácskozás, tárgyalás előzte meg ezeket az alapításokat. Istenem, hány éven át jártam Csepelre, ahol egy plébániából négy új plébániát hasítottunk ki! Vagy Budafokra, ahol Albertfalva, Kelenvölgy és Budatétény mellé a hegy lakóinak új plébániát alapítottunk Budafok-Felsővároson! A csepeli alapítás könnyen ment. Csepel áldozatkész volt e kérdés­ben. A Szabótelepen már régen az iskolában folytak az istentiszteletek. Varró Anna hitoktatónő és édesanyja, a jó Varró mama már egészen felszerelték a kápolnát. Már megszerveztük az önálló lelkészséget, azonnal vettek egy házat, ott elhelyezték a plébániát, s meg is kezdték a csepeli munkások a kápolna építését. Már a gleichniig70 értek, amikor a tanács leállíttatta az építkezést lefoglalva a félig kész házat munkáslakások céljára, 70 Német kifejezés; értsd: a koszorúig a külső falak készek, de tetőszerkezet nincsen rajta. 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom