Mózessy Gergely (szerk.): Shvoy Lajos: Önéletrajz - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 1. (Székesfehérvár, 2002)
ÉLETRAJZI ADATTÁR
SUGÁR MIHÁLY (1910, Gyarmat - 1983, Székesfehérvár) Szentelték: Székesfehérvár, 1935. Teológiai és kánonjogi doktor. Hitoktatói és kápláni évei után Érd-Tusculanum lelkésze 1945^48 közt, majd 4 évre „betegszabadságra” engedik. Kelenvölgyi káplán, 1958- tól 1978-ig Szigethalom lelkipásztora. SULYOK JÁNOS IGNÁC O.Cist (1911, Székesfehérvár - ) Szentelték: Veszprém, 1935. június 29. A ciszterci rendben 1950-ig, majd kisszemináriumi ill. teológiai tanár és spirituális Székesfehérváron. Püspöki levéltáros 1952-től, könyvtáros is 1956-tól. Közben kisegítő lelkész Székesfehérváron a ciszterci ill. a maroshegyi templomban. A rend újjáalakulásakor az egyházmegyéből nyugállományba vonul és zirci perjel lesz. Az Egyházmegyei Gyűjtemény társigazgatója 1998-tól. SZABADKAI JÓZSEF (1910, Gyarmat - 1987, Solymár) Szentelték: Székesfehérvár, 1936. Bölcsészdoktor, teológiai baccalaureatus. Kápláni és hitoktatói évei után 1942-43-ban és 1944-46 folyamán tábori lelkészként szolgál. Egyházmegyei A.C. titkár 1946-tól, igazgató 1949-től. 1947-51 közt püspöki szertartó, 1948-51 közt teológiai tanár is. Érd-Tusculanum majd 1959-től Pusztaszabolcs, 1968-tól Solymár plébánosa. 1962-68 közt püspökségi gondnok. SZABÓ FERENC (1884, Sóskút - 1960, Sóskút) Szentelték: 1907. Káplán- és hitoktatóévei után 1910-től Pilisvörösváron adminisztrátor, 1926-tól tököli adminisztrátor majd plébános. Pápai kamarási címet nyert 1935-ben. SZABÓ JENŐ (1878, Zalaszegvár - 1949, Csákvár) Szentelték: 1891. Káplánévei után 1905-től Magyaralmáson szolgál, 1915-től Csákvár plébánosa. 1949-ben címzetes préposti méltóságot nyert. SZABÓ PÁL (1910, Csáktornya - 1966, Budapest) Szentelték: 1934. Bicskén töltött káplánévek után 1936-tól Páty, 1943-tól Csepel E. lelkésze. 1948-tól Pázmánd plébánosa. SZENDI JÓZSEF lásd a főpapok között. SZENTE IMRE (1914, Ercsi - 1967, Ercsi) Szentelték: 1942. Válón és Tökölön töltött káplánévek után 1945-48 közt tordasi, 1948-57 közt besnyöi, 1957-62 közt pusztazámori lelkész. 1952-ben beszolgáltatás elmulasztása címén félévi fogházbüntetésre ítélve. SZENTIVÁNYI [Szauer] KÁROLY (1865, Perkáta - 1947, Gyulafirátót) Szentelték: 1889. Bicskén és Perkátán káplán, 1891-től székesegyházi oltárigazgató. 1895-1905 közt Bodajk plébánosa. 1905-1910 közt az Országos Katolikus Szövetség igazgatója. 1909-től rátóti prépost - ekként az egyetlen, aki ténylegesen Gyulafirátótra költözik. 1938-ban pápai prelátusi címet nyert. TABÓDY ISTVÁN (1921, Budapest - 2000, Székesfehérvár). Katonatiszt, a háború után internálták (Kistarcsa, Recsk). Szabadulása után centralista. Szentelték: Székesfehérvár, 1958. Börtönben 1959-73 közt. Káplán Székesfehérvár-Belvárosban 1973-75 közt, majd plébános Csabdin, Kislángon, 1987-től nyugdíjazásáig (1996) Bicskén. Rehabilitálták 1991- ben, kanonoki méltóságot nyert 1992-ben. TAMAS JÁNOS SJ (1915, Főt - 1993, Székesfehérvár) Szentelték: Szeged, 1947. A jezsuita rend tagja. 1949-től szanatóriumi lelkész Budakeszin, majd Pesthidegkút-Remetekertvárosban, 1951-től nyugállományba vonulásáig (1985) Makkosmárián lelkész. TARNÓCZY JÁNOS KÁPLÁN (1931, Dorog - 1986, Budapest) Szentelték: Székesfehérvár, 1960. Ráckevén, Kislángon, Csepelen, Sárbogárdon, Tökölön, Pomázon és Dunaújvárosban töltött káplánévek után Pesthidegkút-Széphalom plébánosa 1973-tól váratlanul bekövetkezett haláláig. TERNYÁK GÉZA (1918, Fertőszentmiklós - ) Szentelték: Székesfehérvár, 1945. Bicskei káplánévek után 1947-től Tác lelkipásztora, 1975-től Budatétényi plébános. 1993-ban az egyházmegyei határrendezés során az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyébe került. TOMECZ JÓZSEF (1901, Érsekújvár - 1981, Budapest) Szentelték: Székesfehérvár, 1926. Káplánévei után 1932-től Sóskút lelkipásztora, 1939-től Martonvásár, 1946-tól Érd-Ófalu, 1951-tőlismét Sóskút plébánosa. 1966-ban címzetes kanonoki méltóságot kapott. 1967-ben vonult nyugállományba. 171
