Mózessy Gergely (szerk.): Shvoy Lajos: Önéletrajz - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 1. (Székesfehérvár, 2002)

ÉLETRAJZI ADATTÁR

LUGOSI IMRE (1930, Ercsi - 1980) Szentelték: Székesfehérvár, 1957. Polgáréiban, Pomázon és Solymáron töltött káplánévek után 1967-től Szigetmonostor plébánosa. MAGDICS IMRE (1910, Tárkány - 1966, Budapest) Szentelték: 1935. Csepel két plébániáján töltött káplánévek után 1938-tól haláláig Baross Gábor-telep lelkésze ill. plébánosa, bár 1963-tól Arató Miklós végzi a tényleges munkát.

MAGDICS ISTVÁN (1850, Ráckeve - 1937, Székesfehérvár) Szentelték: 1873. Káplánévei után 1876-tól aulista: szertartó, iktató, „tollnok”, jegyző, majd 1884-től püspöki titkár. 1892- től Etyek lelkipásztora. 1902-től címzetes, 1914-től valóságos kanonok. 1920-ban préposti, 1927-ben pápai prelátusi címet nyert.

MAKK FERENC (1905, Budakeszi - 1990, Székesfehérvár) Szentelték: 1930. Rövid szigetújfalui káplánkodás után hitoktató és lelkész Pilisvörösvár-Bányatelepen. 1936-tól nyugdíjazásáig (1983) Budakalász plébánosa.

MAKÓ DÁVID (1926, Temesvár- ) Szentelték: Székesfehérvár 1954. Perkátán, Csepelen és Albertfalván töltött kápláni évek után 1967-től Pátyon szolgál, 1978-tól Budapest-Remetekertváros plébánosa. Az egyházmegyei határrendezés során 1993-ban az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyébe került. Nyugállományban 2002-től.

MARKÓ GYULA (1892, Röjtökmuzsaj - 1972, Budapest) Szentelték: Pozsony, 1915. 1925- ig a ferences rend tagja. Seregélyesen káplán, 1927-től Csepelen hitoktató, 1930-35 között Csepel n. lelkésze, majd nyugállományba vonulásáig (1963) Nagytétény plébánosa. MARTOK ISTVÁN (1912, Pilisszentiván - 1995) Szentelték: Székesfehérvár, 1937. Kápláni évei után 1943-tól hitoktató, 1945-től adminisztrátor, 1947-től plébános Pilisvörösváron nyugalomba vonulásáig (1987)

MARÓTHI ZOLTÁN (1926, Budapest - ) Szentelték: Székesfehérvár, 1951.

Káplánkodott Ráckevén, Adonyban, Abán. 1962-től sárhatvani lelkész, 1981-tól 1993-ban történt nyugdíjazásáig fülei plébános.

MÁTYÁS KÁLMÁN (1911, Korompa - 1974, Székesfehérvár) Szentelték: Székesfehérvár, 1935. Dunabogdányi káplánévek után Pilisszentkereszten (1939/40-ben Érden) adminisztrátor, majd plébános. Székesfehérvár-Vasútvidék plébánosa és irodaigazgató 1962-től, kanonok 1963-tól.

MAYER JÓZSEF (1891, Szentmárton - 1969, Székesfehérvár) Szentelték: Eger, 1915. A ferences rend tagjaként tábori lelkész 1920-ig. Bakonykútiban, 1927-től Baracson, 1933-tól Sárbogárdon, 1958-tól nyugdíjazásáig (1962) Csórón szolgált. 1943-ban címzetes préposti méltóságot nyert. Évtizedekig vezette az egyházmegyei nyugdíjintézetet.

MERÉSZ FERENC GÁSPÁR O.Cist. (1915, Detroit - 1986, Székesfehérvár) Szentelték: Zirc, 1942. Ciszterci tanárként került Fehérvárra 1945-ben. 1948-tól haláláig Székesfehérvár-Szárazrét lelkésze.

MERSEI ANTAL (1919, Törökbálint - ) Szentelték: Székesfehérvár, 1942. Káplán

Budakeszin, majd tábori lelkész. 1944-45. Hitoktató Nagytétényben. 1947-től nyugdíjazásáig (2000) Érd-Postástelep lelkipásztora.

MÉSZÁROS ISTVÁN (1874, Peér - 1952, Székesfehérvár) Szentelték: 1897. Káplánévei után 1901-től Fehérvárcsurgón lelkész, 1905-től Vajtai plébános. 1911-től a Keresztény Szövetkezetek központi igazgatója Budapesten. 1925-től dunapentelei plébános, 1933-tól kanonok. Címzetes apáti méltóságot nyert 1918-ban.

MÉZES JÓZSEF (1913, Zsira - 2000, Székesfehérvár) Szentelték: Székesfehérvár, 1940. Káplánéveit Tárnokon, Pilisvörösváron, Érden és Csákváron töltött, közben lelkész Érd- Tusculanumban (1944-45), majd hitoktató Érd-Újfalun. 1949-től lelkész Nagylókon, 1956- tól 1988-ban történt nyugdíjazásáig zámolyi plébános.

MEZGÁR LAJOS (1891, Nagykanizsa - 1970, Porto Alegre) Szentelték: Székesfehérvár, 1914. 1944. Teológiai doktor. 1927-ig, teológiai tanári kinevezéséig káplánként, hitoktatóként, kórház- ill. zárdalelkészként egyaránt működött. 1943-tól Budafok-Belváros plébánosa, 1951 -ben külföldre távozik. Brazíliában hunyt el. Jó tollú újságíró, lapszerkesztő is volt.

167