Mózessy Gergely (szerk.): Shvoy Lajos: Önéletrajz - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 1. (Székesfehérvár, 2002)
ÉLETRAJZI ADATTÁR
KÖLLEY GYÖRGY (1919, Budapest - ) Népszerű cserkészvezető, 1946-ban elfogják, a Szovjetunióban internálják, 1953-ban térhet haza. 1961-ben bebörtönzik: három évet kap. Pappá szentelték: Székesfehérvár, 1956. Dunabogdányban káplánkodott 1969-ig, majd külföldre távozott. KÖNIG SIMON (1910, Pusztavám - 1949) Szentelték: Székesfehérvár, 1934. Etyeken, Csepelen majd Zsámbékon káplán, 1940-től gánti adminisztrátor. 1944-ben elhagyta állomáshelyét. KRÉCSY KÁROLY (1856, Székesfehérvár - 1937) Szentelték: 1879. Kápláni és hitoktatói évei után 1887-től 1926-ig Lovasberény plébánosa. 1915-ben címzetes, 1926-ban valóságos kanonok lett. KUDÓ JÓZSEF (1885, Tököl - 1967, Budapest) Szentelték: 1907. Káplánévei közben 1915-1918 között tábori lelkész. 1919-től Iváncsán lelkész, 1922-től Érd adminisztrátora majd plébánosa. 1946-tól Érd-Újfalu plébánosa. KUTHY ISTVÁN (1889, Székesfehérvár - 1966, Székesfehérvár) Teológiai doktor. Vegytant, természetrajzot és műszaki tanulmányokat folytatott Eötvös kollégistaként Pesten, majd Berlinben, majd Innsbruckban és Székesfehérvárott folytatott teológiai tanulmányokat. Szentelték: 1918. Káplánévei után 1920-tól püspöki irodai jegyző és hittanár. 1926-30 közt teológiai tanár, spirituális. Betegsége után 1933-tól püspöki levéltáros és könyvtáros. Nevéhez fűződik a két intézmény rendezése és az Egyházmegyei Múzeum megszervezése. 1944-től szemináriumi rektor. 1945-ben kanonok, majd címzetes prépost lett. Kiváló művészettörténész volt. LAKATOS FRIGYES (1875, Zalaegerszeg, - 1931, Bicske) Jogi doktor. Szentelték: 1898. Káplánévei után a székesegyházban oltár- majd sekrestyeigazgató, 1907-től szemináriumi prefektus. 1910-től haláláig Bicske plébánosa. Címzetes préposti méltóságot kapott. LANGHAMMER JÁNOS (1907, Nyitra - 1986, Érd) Szentelték: 1931. Rácalmási és székesfehérvári kápláni-hittanári évek után 1954-től Csabdin adminisztrátor. 1955-ben bebörtönzik. 1956-ban Dunaújváros, 1957-ben Baracska adminisztrátora, 1962-től haláláig Érd-Újfalu lelkipásztora. 1980-ban címzetes apáti méltóságot kapott. LÁSZLÓ JÁNOS VINCE O.Cist. (1902, Hercegfalva - 1977, Pannonhalma) Szentelték: Zirc, 1926. Ciszterci szerzetes, bölcsészdoktor, gimnáziumi tanár. 1951-töl nyugdíjazásáig (1974) Mezőfalva plébánosa. LÁTICS GYÖRGY (1867, Dunapentele - 1938) Szentelték: Székesfehérvár 1891. Káplánévei után a székesegyház adminisztrátora (1898), majd Alapon, Pázmándon, 1916-tól Ráckevén plébános. Címzetes apáti és címzetes kanonoki (1925) méltósággal tüntették ki. LATTYÁK NÁNDOR (1872, Chyzsne - 1943) Szentelték: 1895. Káplánévei után 1903-tól nyugdíjazásáig (1940) Piliscsaba plébánosa. LAUBERBENEDEK(1932, Rákospalota- ) Szentelték: Székesfehérvár 1957. Káplán majd hitoktató Pilisvörösváron. Aulai szolgálatban 1962-67 között. Ezután Rácalmás, majd Pilisborosjenő, 1977-től Csepel-Belváros, 1992-től Székesfehérvár-Felsőváros plébánosa. Az Egyházmegyei Hitoktatóképző igazgatója 1993-tól. C. prépost 1987-től, kanonok 1997- től. LENDVAY ZOLTÁN (1918, Budapest - ) Szentelték: Székesfehérvár, 1942. Káplán Adonyban, majd kollégiumi prefektus és hittanár Székesfehérváron. Egy évig lelkész Csepel-Szabótelepen, 1951 óta Adony plébánosa. Címzetes apát lett 1986-ban. LENGYEL SÁNDOR (1925, Budapest - ) Szentelték: Székesfehérvár 1954. Kántorkáplán Kápolnásnyéken, Előszálláson, Nagylángon (Soponya), majd Perkátán. Hitoktató Tökölön 1962-66 között, 1966-tól plébános Pázmándon. 1990 óta címzetes kanonok. LISINSZKY JÁNOS (1923, Pesterzsébet - 1981, Mór) Szentelték: Székesfehérvár 1954. Káplánévei után 1964-től Inotán adminisztrátor, 1969-től Soponyán, 1971-től Ráckeresztúron plébános. 1975-ben betegállományba kerül. LOVAS ISTVÁN (1910, Vértesboglár - 1978) Szentelték: 1938. Kápláni évei után 1944-től Szigetbecsén, 1968-tól Diósdon szolgált. 166
