Mózessy Gergely (szerk.): Shvoy Lajos: Önéletrajz - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 1. (Székesfehérvár, 2002)
ÉLETRAJZI ADATTÁR
HORVÁTH IMRE (1867, Székesfehérvár - 1942 Szabadbattyán) Szentelték: 1891. Káplánévei után 1904-1912 közt Sárpentele lelkipásztora, 1913-tól Szabadbattyán plébánosa. Címzetes apáti méltóságot nyert 1935-ben. HORVÁTH KÁLMÁN (1915, Zsira - 1975, Székesfehérvár3) Szentelték: Székesfehérvár, 1941. Bicskei és fehérvári káplánévek után hitoktató és tanoncotthoni prefektus. 1949 után Alcsút, Cece, Székesfehérvár-Felsőváros, majd haláláig Vál lelkipásztora. HORVÁTH LÁSZLÓ [id ] (1920, Petőháza - ) Szentelték: Székesfehérvár, 1945. Káplánkodott Ráckevén, közben hitoktató volt Csepelen (1947-48). 1954-ben az ÁEH az egyházmegye legdélibb plébániájára, Cecére száműzette. Kanonok 1990 óta. HORVÁTH MIHÁLY (1905, Nemesgulács - 1984, Tapolca) Szentelték: Székesfehérvár, 1936. Nyolc aktív papi éve alatt nyolc állomáshelye volt... Amúgy is beteges alkatát a két és fél évnyi börtön teljesen megtörte. 1954-től betegszabadságon, 1960-tól nyugállományban. HUFNÁGEL FERENC (1885, Vértesacsa - 1956, Fehérvárcsurgó). Szentelték: 1908. Etyeken, Csepelen, Érden és Budakeszin töltött káplánévek után 1917-től Solymár, 1946-tól 1951-es nyugdíjazásáig Fehérvárcsurgó plébánosa. 1936-ban pápai kamarási címet nyert. HUSVÉTH JÓZSEF (1890, Veszprém - 1977, Balinka) Szentelték: Székesfehérvár, 1913. Tíz kápláni állomáshely után 1928-tól balinkai lelkész nyugdíjazásáig, 1957-ig. JÁSZÓVÁRI [Schürger] ÖDÖN (1869, Nagyszőllős - 1949, Pomáz) Szentelték: 1893-ban. A szepesi egyházmegyéből 1920-ban inkardinálva Fehérvárra. Adminisztrátor Zámolyban, 1921-től Pomázi plébános. 1935-ben pápai kamarási címet nyert. KASSAI JÓZSEF (1919, Székesfehérvár - 1982, Székesfehérvár) Szentelték: Székesfehérvár, 1942. Seregélyesen, Szabadbattyánban és Pusztavámon káplánkodott, 1949-től 1959-ig Székesfehérváron hitoktató. Ekkor betegszabadságra, két évvel később nyugállományba kerül. 1951-ben tiltott fényképezés miatt fél év fogházbüntetésre ítélve. KATONA PUSZTA SÁNDOR (1911, Görgeteg - 1983, Budapest) Papköltő, esztétikai doktor. Szentelték: Pilisvörösvár, 1934. Pilisvörösváron, Ráckevén, Ercsiben és Leányfalun káplán, miközben Rómában folytat tanulmányokat (1936). 1946-tól leányfalusi lelkész majd plébános. Címzetes kanonoki kitüntetést kap 1963-ban. KELÉNYI OTTÓ (1915, Nagylózs - ) Szentelték: Székesfehérvár, 1940. Kápláni helyei: Csákvár, Székesfehérvár-Belváros, Székesfehérvár-Vasútvidék, Székesfehérvár-Viziváros. Plébános Bakonysárkányban 1947-től, Kápolnásnyéken 1949-60, Székesfehérvár- Vizivárosban 1960-86 között, nyugállományba helyezéséig. 1975-től kanonok. KEMÉNY JÓZSEF (1910, Magyarszentmiklós - 1945, Seregélyes) Szentelték: 1932. Csákváron, Ráckeresztúron, Törökbálinton és Érden töltött évek után 1943-tól seregélyesi plébános. 1945. július 28-án felrobbant kezében a templomkertben talált lövedék, sérüléseibe 4 nap múltán belehalt. KÉRI NÁNDOR (1889, Székesfehérvár - 1968, Budapest) Szentelték: Innsbruck, 1912. Dunabogdányi, érdi, magyaralmási, pázmándi, székesfehérvári kápláni és adminisztrátori megbízások után 1919-től lelkész Százhalombattán, 1927-től nyugállományba vonulásáig (1951) Székesfehérvár-Vasútvidék templomépítő plébánosa. Címzetes préposti méltóságot kapott 1938-ban. 1948-ig országgyűlési képviselő. KERTÉSZ TIVADAR (1926, Budapest - 1995 után) Szentelték: Székesfehérvár, 1949. Pomázi és adonyi káplánévek után 1955-ben elfogják, 10 év börtönre ítélik, de 1956-ban a forradalommal szabadul. Törökbálinton, Pomázon szolgál, majd 1958-tól Sárszentmihályi káplán. 1961-ben exkardinálását kérte a veszprémi egyházmegyébe, ám annak megtörténte előtt ismét letartóztatják. Ekkor papi pályáját elhagyja. KISBERK IMRE lásd a főpapok között. 3 Távolsági autóbuszon lett rosszul és hunyt el, Pákozdra menet. 164
